közigazgatás: magyarközigazgatási informatika

Belül elektronikusan, kívül rugalmasan – megújul a közigazgatás

Szerző: 2011. szeptember 20.szeptember 25th, 2011No Comments

„Lassan elválaszthatatlannak tűnő duett a Fekete Gábor és Vályi-Nagy Vilmos párosé. Míg Fekete Gábor a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) e-közigazgatásért felelős helyettes államtitkáraként a kormányzat részéről a megrendelő szerepét játssza az e-közigazgatás fejlesztésében, Vályi-Nagy Vilmos a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium kormányzati informatikáért felelős helyettes államtitkáraként az informatikai fejlesztések megvalósításáért és működtetéséért felel. Mindketten előadást tartottak a MENTA második napján, s mindketten a maguk szemszögéből alkottak véleményt múltról és jövőről.

A Magyary Program az irányadó
Kritikus felütéssel indította előadását Fekete Gábor. “Rossz koncepció, rossz jogi háttér, rossz megvalósítás” – így minősítette mindazt, ami az előző két kormányzati ciklusban lezajlott az e-közigazgatásban, és amit a terület mostani vezetői megörököltek. Tíz évvel ezelőtt a magyar e-közigazgatás kiállta a nemzetközi összehasonlítás próbáját, ha viszont most vizsgáljuk meg, hogy mennyire társadalmasult e terület, akkor csak kis sikereket tudunk felmutatni.

A múltban elkövetett hibák taglalása mellett felhívta a figyelmet az új kormány intézkedéseire. “Ma a kormányablakok, amelyeket a múlt év végén lettek felállítva, azt célozzák meg, hogy az állampolgár a saját kultúrája, felkészültsége alapján többféle módon tudjon minket megkeresni” – mondta.

Néhány uniós finanszírozású kiemelt projekt (Költségvetési Gazdálkodási Rendszer, Elektronikus Fizetési és Elszámolási Rendszer, Támogatási Életút Bázis Adatok, Interoperabilitás) silány eredményekkel kecsegtet, különösen figyelembe véve azt, hogy mennyi pénzbe kerültek – mondta a helyettes államtitkár. Reményét fejezte ki, hogy megfelelő beavatkozással az előírt indikátorok azért hozhatók lesznek.

Három komponensből áll a gyógyír a múlt ütötte sebekre. Az első az új koncepció, amelynek lényege: “belül elektronikusan, kívül rugalmasan”, vagyis az ügyfél választhat, ügyét milyen módon indítja, a közigazgatáson belül az ügyét viszont elektronikusan intézik. A második az új jogi háttér megteremése, ami annyit tesz, hogy a KIM előkészíti az elektronikus ügyintézés új szabályairól szóló törvényt, és minden egyéb szabályozást a közigazgatási eljárásokról szóló törvény fog tartalmazni, a részletszabályokat pedig a kormányrendeletek fogják meghatározni. A nemzeti adatvagyonról szóló törvény végrehajtása és értelmezése ad még munkát, és a központi igazgatás informatikai biztonságának megszilárdításához az egységes és kielégítő törvényi hátteret is meg kell alkotni.

A harmadik komponens a megvalósítás hátterének megteremtése. A közigazgatás fejlesztését szolgáló uniós programok, a még az Új Magyarország Fejlesztési Tervben elindított Elektronikus Közigazgatás Operatív Program (EKOP) és Államreform Operatív Program (ÁROP) teljes megújításától eltekintettek a mostani kormányzati vezetők, a programok prioritásain nem változtattak. Az aktuális akcióterveket viszont úgy módosították, hogy az új célok megvalósításához továbbra is lehessen az uniós forrásokat igénybe venni.

Fekete Gábor hangsúlyozta, hogy az e-közigazgatás számára is az iránymutató az idén júniusban meghirdetett Magyary Zoltán Közigazgatás-fejlesztési Program, amely világos, célirányos utat határoz meg a terület számára.

“Fenyeget a forrásvesztés réme”
Vályi-Nagy Vilmos, aki az új minisztériumi szervezetben közvetlenül a miniszternek jelent, előadásában a közigazgatási IT projektekről szólt. Ő sem feledkezett meg arról, hogy felemlegesse a múltban elkövetett hibákat. Az előző kormányzati ciklusban a fejlesztések – független, központi irányítás hiányában – összehangolatlanul folytak, a kiemelt projektek projektgazdáinak kiválasztása pedig nem egységes koncepció szerint, hanem inkább a lobbizók befolyása szerint történt. Végül, de egyáltalán nem utolsó sorban a helyettes államtitkár hangsúlyozta: a projektgazda szerepét játszó szervezetek szakmai és projektmenedzsment felkészültsége értékelhetetlennek bizonyult. Hozzátette: e téren az utóbbi évben sem sikerült javulást elérni, áttörés a közeljövőben a külső szervezetek és a kormányzati intézmények összefogásától remélhető.

Az orvosság a bajokra a közigazgatási IT projektek terén ugyancsak több hatóanyagból áll. A projekteket a korábbiaknál jobban és gyorsabban kell előkészíteni, a felsővezetői támogatást meg kell szerezni és fenn kell tartani a projekt tartama alatt, és a projektmenedzsment szaktudást akár piaci szereplők bevonásával szükséges behozni a fejlesztésekbe. A helyettes államtitkár azonban hangsúlyozta: a projektek irányításához szükséges szaktudás mellett a közigazgatásban dolgozók szakértelmének hasznosítása is elengedhetetlen.

“Fenyeget a forrásvesztés réme” – vallotta be Vályi-Nagy Vilmos, ugyanis a projektek késéseinek, csúszásainak az is lehet a következménye, hogy a rendelkezésre álló uniós fejlesztési kereteket nem tudja majd az ország maradéktalanul felhasználni. “Én úgy érzem, hogy ez be is fog következni, de minden meg kell tennünk mindkét oldalon, hogy a lehető legkisebb mértékű legyen.”

“Meg fogom követelni mindenkitől a közigazgatásban, hogy azért a területért, projektért, amely az irányítása alá tartozik, teljes körű felelősséget vállaljon. Rengeteg olyan esettel találkoztam az elmúlt sok évben, amikor döntésképes vezetők továbbtolták a felelősséget, fölfelé, lefelé, oldalra, azért, mert féltek, nem tudom mitől. Féltek a közbeszerzéstől, féltek a döntéshozataltól, féltek a szakmával való együttműködéstől” – jelentette ki a helyettes államtitkár.

Szavazás a korrupcióról
A kerekasztal-beszélgetéseken is a közigazgatási informatika, a projektek és a főbb megoldandó feladatok kerültek terítékre. Szó esett a közbeszerzésekről is, s a témával kapcsolatosan Vályi-Nagy Vilmos sarkosan fogalmazott. “Magyarok vagyunk, ne szégyelljük: korrupció. Egy olyan közbeszerzési rendszert kell kialakítani, ahol nem lopják el a pénzt halomban a résztvevők, a két oldal (a megrendelők és a szállítók – a szerk.). Sajnos nagyon sok ilyen eset volt az elmúlt évtizedben, kiemelten az informatikai területen. Nyilván a közbeszerzés szabályozása kapcsán ezeket a kérdéseket figyelembe véve elég szigorú rendszert alakítottak ki, amelyben nyilván nem az informatikai érdekeket vették elsődlegesen figyelembe, hanem az ezzel kapcsolatos kormányzati meg nemzeti érdekeket.”

Az éles kritikát hallván Laufer Tamás, az IVSZ elnöke, aki az első sorban ülve követte figyelemmel a beszélgetéseket, szót kért. Kifejtette, hogy a helyettes államtitkár bírálatát nem fogadja el. Vályi-Nagy Vilmos közbeszólt, hogy helyzetértékelése nem a tegnapra, hanem a múltra vonatkozott, ám az IVSZ elnöke ezzel sem értett egyet, mondván: “Mindenhol loptak.” S hogy szavainak nagyobb súlyt adjon, megszavaztatta a hallgatóságot: “Az jelentkezzen, aki úgy gondolja, hogy az informatika korrupciósabb műsorszám volt, mint mondjuk az autóipari vagy építőipari beszerzések.” Senki sem tette fel a kezét, mire a helyettes államtitkár nagy derültség közepette megjegyezte: “Súlyos vereséget szenvedtem.””

Forrás:
Belül elektronikusan, kívül rugalmasan – megújul a közigazgatás, Mester Sándor, Menedzsment Fórum, 2011. szeptember 19.