„A tanulmány első része összegzi azokat a körülményeket, amelyek az ezredfordulót követő években lépéskényszert teremtettek az önkormányzati intézményfenntartásban, azon belül is a közoktatásban és különösen a kistelepülések körében (demográfiai erózió, forráskivonás). A második rész a kistérségi szintű közfeladat-ellátás néhány sajátosságát és a különböző településszerkezetű régiók eltérő érintettségét mutatja be. Az elemzés hangsúlya a kistelepülésekre, aprófalvas régiókra esik, ahol az önálló intézményfenntartás, köztük az iskolák fenntartása a legnagyobb vérveszteséget szenvedte el a községek körében. A folyamat nyertesei a hagyományos intézményfenntartó és az újsütetű többcélú kistérségi társulások, de az alapítványok, egyházak fenntartói szerepe is szignifikánsan erősödött. A szerző az önkormányzatok közös intézményfenntartását elkerülhetetlennek tartja a kistelepülések világában, ugyanakkor a túl gyorsan kikényszerített iskolabezárások és a túl nagy területet átfogó társulások veszélyeire is felhívja a figyelmet.”
Forrás:
Társulási vagy megszűnési kényszer: Közoktatás-szervezés a többcélú kistérségi társulásokban, Kovács Katalin, Tér és Társadalom, XXIV. évf., 2010/4., 103-124. oldalak (pdf)
