Skip to main content
közigazgatás: magyar

Járási székhelyek Borsod-Abaúj-Zemplén megyében

Szerző: 2011. október 12.No Comments

„Hercegkúton tartotta legutóbbi kihelyezett ülését a Sárospataki Többcélú Kistérségi Társulás. A rendezvény vendége volt Demeter Ervin kormánymegbízott, aki a jelenlévő polgármestereknek bejelentette, hogy a közigazgatási reform részeként kialakuló járási központok egyike Sárospatak lesz.

– Az állami és az önkormányzati feladatok újragondolása két olyan nagy csomag, amely ősszel lesz a parlament előtt és a jelenlegi állásról tájékoztattam a polgármestereket illetve ők is elmondták a véleményüket. Azon dolgozunk, hogy Sárospatak újra járási székhely legyen. Ennek nézzük meg a feltételeit és teremtjük meg az ehhez szükséges infrastruktúrát – mondta Demeter Ervin.

Biztossá vált
– Izgatottan vártuk ezt az előadást – mondta Aros János, Sárospatak polgármestere – Hiszen a következő évben várható a járási rendszereknek a kialakítása, s különböző helyekről már kaptunk információkat, azonban most vált biztossá az az örvendetes tény, hogy Sárospatak is járási központ szerepet fog betölteni. Sátoraljaújhely is járási központ lesz, míg a Bodrogköz Kistérség központja Cigánd pedig valószínűleg a kormányablak szerepét fogja betölteni.

„A cigándiak és a Cigándi Kistérség egy részének polgárai ugyanúgy Cigándon fogják intézni ezután is ügyes-bajos dolgaikat, ami az államigazgatást illeti, hiszen a kormányablak működése ezt jelenti. Ez volt az a kompromisszumos megoldás, amit a minisztériumban úgy hiszem, hogy elfogadtak, remélhetőleg ilyen lesz a törvényi előterjesztés is – tette hozzá Dr. Hörcsik Richárd, a térség országgyűlési képviselője.

Az egyeztetések tovább folytatódnak, így többek között az sem dőlt még el, hogy Sárospatakon belül hol lesz a járási központ székhelye.”

„A múlt héten egy Hercegkúton megtartott kistérségi társulási ülésen Demeter Ervin kormánymegbízott szájából elhangzott: Sárospatak és Sátoraljaújhely járási központ lesz. Adta magát a kérdés: a megyénk mely más települései kapják meg ezt a státuszt a tervezett önkormányzati reform végrehajtása után? A kérdést feltettük a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) Területi Közigazgatásért és Választásokért Felelős Államtitkárságának. Mint arról Horváth Orsolya, a KIM sajtóosztályának munkatársa arról munkatársunkat tájékoztatta, egyelőre egyeztetés alatt áll a járás-rendszer ügye, körülbelül egy hónap múlva kaphatunk választ kérdésünkre.

Póczos Nikolett, a borsod megyei kormányhivatal sajtreferense ugyanerre a kérdésre válaszolva szintén azt mondta, hogy még előkészítés alatt áll a járás-rendszer kidolgozása, ezért nem lehet pontosan megmondani, a megyében hol lesznek a régi-új közigazgatási rendszer központjai. A kérdésben az Országgyűlés tavaszi ülésszakán születhet döntés, tette hozzá a sajtószóvivő.

A járások, mint közigazgatási egységek Magyarországon évszázados hagyományra tekinthetnek vissza; 1914-ben még 442, a trianoni döntés után már csak 150 körül volt a számuk, ami az 1950-es „járásrendezés” után 140-re racionalizálódott, a járásrendszer 1983-as megszüntetésekor pedig 83 volt belőlük. A tervek szerint az önkormányzati reform során körülbelül 200 járást alakítanak ki országszerte, ezek jórészt a mai kistérségi központok lesznek.
A kormány a megyék adósságait és intézményrendszerét átvenné, a mai megyei önkormányzatra területfejlesztési feladatokat bízna, a tényleges államigazgatási feladatokat pedig a járások látnák el. A járások tisztségviselői nem közvetlen választás útján kapnák megbízatásukat, a területet a kormánymegbízottak és a járás polgármesterei közösen irányítanák.

Járások 1983-ban
Edelényi járás, Encsi járás, Leninvárosi járás, Mezőkövesdi járás, Miskolci járás, Ózdi járás, Sátoraljaújhelyi járás, Szerencsi járás”

Forrás:
Járási székhely lesz Sárospatak, Borsod Online, 2011. október 3.
Hol lesznek a járási székhelyek?, Borsod Online, 2011. október 11.