„Január első napján volt egy éve, hogy megkezdte működését a Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal. Az évforduló alkalmából Czunyiné dr. Bertalan Judit kormánymegbízottat kérdeztük.
– Emlékszem rá; bemutatkozó interjúja során azt is mondta, hogy szeretné, ha mindenki úgy látná el feladatát, hogy közben az ügyfelek ne vegyék észre az államigazgatás szervezetének átgondolt átalakítását. Sikerült?
– Igen, az elmúlt év igazolta, hogy mind szakmailag, mind a működtetés szempontjából hasznos és szükséges volt az átalakítás, amit az Alfától indulva kezdtünk mi is. Kezdetben 630, majd a munkaügyi szervezet kormánytisztviselőivel kiegészülve októbertől már 740 kollegám adta ehhez tudása legjavát. Meg kell jegyeznem azt is, hogy ebben a létszámban újonnan létrehozott álláshely egyetlen egy sincs.
…
– Apropó! Járások. Hány lesz a megyében?
– Nincs még döntés. Több javaslat is készült, sok szempontot vizsgálunk. A költséghatékonyság mellett kiemelten fontosak az ügyfelek szempontjai, hiszen nem mindegy, hogy ha kell, akkor hova kell utazniuk lakóhelyükről a járási hivatalokba, melyekből mi hat létrehozására tettünk javaslatot.– A megközelíthetőség fontos lenne a Kormányablak esetében is, ami cseppet sincs jó helyen.
– Egyetértek. Sajnos egyelőre mégis marad Tatabányán, a Népház utca 12. alatt. Annak érdekében, hogy jobb legyen a kihasználtsága, oda vittük a munkaügyi szervezetet és az igazságügyi szolgálatot is. Fontos, hogy az összeköltöztetésnek már van haszna, hiszen költségmegtakarítást értünk el vele, és a munkát is operatívabban lehet szervezni.– Az elmúlt 12 hónapban milyen tapasztalatokat szereztek az önkormányzatok törvényességi ellenőrzései során?
– Mindenekelőtt azt, hogy többségük késve küldi a jegyzőkönyveket, bár egy községi és egy városi jegyző eltérő nagyságú hivatali apparátusa is oka ennek. Egyébként a rendeletalkotások során tapasztaljuk a legtöbb szakmai hibát, más testületi döntések esetében ritkábban. Mégsem bocsátottunk ki több felhívást, mint korábban a közigazgatási hivatal. Ez összefügg azzal, hogy munkatársainkkal már a döntéselőkészítés során is folyamatos a konzultáció, így nem utólagos csak a kontroll.– Kivéve Esztergomot, de erről most ne beszéljünk! Majd máskor. Most inkább azt kérdezem, hogy volt-e szükség koordinációra a különböző szakigazgatási szervezetek között? Arra gondolok, amikor mindenki szabályosan jár el, még sincs megfelelő eredmény.
– Igen, előfordult. Leggyakrabban építés-szakhatósági ügyekben, de arányaiban kevés esetben, és ezekben is sikeres megoldással zártuk le az eljárását.– Arra volt-e példa, hogy szembekerült egymással a szakmai-, illetve politikai elkötelezettsége?
– Időnként okozott fejtörést, de egyik ügy sem vezetett meghasonuláshoz. Akadtak vitáim a szakigazgatási szervek szakmai irányításával kapcsolatban, de az elvégzett egyeztetések után minden esetben kezelhetőek voltak, s pozitív megoldást hoztak.
…
– Annak ellenére, hogy az ön által vezetett hivatal feladatköre jelentősen bővült, a megyei közgyűlésé pedig csökkent?
– Inkább változott. Igaz, hogy a mi kereteinken belül létrejött a Megyei Intézményfenntartó Központ, melyhez a megye intézményei tartoznak a kórházak kivételével január elsejétől, továbbá az Esztergomtól átvett iskolák és szociális létesítmények, de a megyei közgyűlés feladatköre is változik, a területfejlesztéshez kapcsolódó kötelezettségei megerősödnek.– Az ön sokoldalú szerepvállalása viszont cseppet sem változik. Kormánymegbízottként mire a legbüszkébb?
– Teljesítettük céljainkat a hivatalon belül, és az ügyfelek irányában is, bár sok volt az ellendrukker. Hozzáteszem, hogy újat létrehozni, rendszert építeni mindig kihívás és ha már jól működik, nos, az siker. Hozzáteszem még, hogy hárommilliárdos költségvetési előirányzatunknak csaknem tíz százalékát megtakarítottuk anélkül, hogy a szakmai feladatok sérültek volna.”
Forrás:
Kormányhivatal egy éve: Alfától az Omegáig, Palásti Péter, kemma.hu, 2012. január 6.
