„Licit szakaszához ért a 900Mhz-es mobilfrekvencia-tender. Az egyetlen pályázó első körben maga az állam.
Csütörtökön került sor a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Hivatalánál a meghirdetett szabad frekvenciablokkra tett ajánlati boríték felnyitására. Mivel a hírközlési hatóság még a héten kizárt az első körben szóba jöhető három pályázóból kettőt, egyedül az állami színekben induló Posta-MVM-MFB konzorcium tett ajánlatot. A licit eredményét ugyanakkor csak január végén közlik.
Mit akarhat az állam?
Új szereplő piacra lépését preferálta egyébként már a tenderkiírásban is az állam. Az első körben eleve csak olyan szereplő pályázhatott, amely jelenleg nincs a hazai piacon. Csak egy esetleges eredménytelen első kört követően szállhatnak be ők is.A 900 megahertzes frekvenciasávban GSM-, IMT/UMTS-, WiMAX- vagy LTE-rendszerű rádió-távközlési szolgáltatáshoz kapcsolódó frekvenciahasználati jogosultságot lehetett szerezni. A frekvenciablokkra 15 évre szóló kizárólagos jogosultságot kap a nyertes, ugyanakkor három évig nem értékesítheti tovább a megnyert frekvencia használati jogát, és beruházási kötelezettségei is vannak. A frekvenciablokk kikiáltási ára nettó 4 milliárd forint volt.
A Magyar Posta Zrt., a Magyar Villamos Művek Zrt. (MVM) és a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. győzelme révén több legyet üt egy csapásra az állam. Egyfelől teljesíti saját vállalásait, amelyeket az EU felé tett. Ez a digitális megújulás cselekvési tervre tett nyilatkozat mind az állampolgárok, mind az infrastruktúra, mind a közigazgatás részére történő infrastruktúra fejlesztést jelent. Ez 2013-ra földrajzi szempontból 100 százalékos szélessávú internet lefedettséget jelent, 2Mbps sávszélességgel.
Jöhet a 06 50 …
A nyertes konzorcium szereplőinek feladata jól kirajzolható a modellben. A Posta a kiskereskedelmi részért felelne, az MVM-nek van jelenleg is saját gerinchálózati infrastruktúrája, amely kiszolgálhatja a megszerzett frekvenciát is, míg az MFB nyilván a finanszírozásban kapna helyet. Pénzre ugyanis szükség van, szakemberek szerint a cégnek a következő öt évben 80−115 milliárd forintnyi befektetést kellene végrehajtania, még úgy is, hogy nem kell teljesen nulláról kezdenie. (Egy teljesen új piaci szereplőnek becslések szerint további 100 milliárdot kellett volna beruháznia.)A tender ugyanakkor az új generációs szélessávú internetpiac felosztásáról is szól. Ezekre a szolgáltatásokra most állnak rá igazán a hazai szereplők is. A T-csoport, a Telenor és Vodafone is 2011-ben kezdtek el komolyan fejleszteni. Ebben a szegmensben van keresnivalója az állami szereplőnek is. Ezen a területen még két számjegyű a növekedés lehetősége, ugyanis a fejlett piacokkal szemben 40 százalékos lemaradásban vagyunk. Egy OECD felmérés ezt tűnik igazolni, idén júniusi adatokkal.
A hab a tortán, és ezt emelte ki Túri Tamás CCG Consulting vezetője az FN24-nek, hogy a negyedik – jelen esetben állami – szereplő helyet biztosíthat a virtuális mobilszolgáltatóknak is. Ezt a szerepkört, a jelenlegi piaci szereplők közül eddig egyik sem kívánta felvállalni.
A virtuális mobilszolgáltatók nem tartanak fenn saját hálózatot, hanem a mobiltársaságoktól vásárolnak szolgáltatási csomagokat, amelyet aztán saját néven értékesítenek. Jellemzően egyszerű szolgáltatásokkal és közérthető díjazással kínálnak tarifacsomagokat.
Lehet-e jó gazda az állam?
Egy állami mobiltársaság létrehozása belesimul abba a gazdaságpolitikába, amelyet a jelenlegi kormány képvisel – mondja az FN24-nek Voszka Éva a Szegedi Egyetem tanára. A Magyar Villamos Művek (MVM) például, amely ebben konzorciumban is helyet kapott, Voszka Éva megfogalmazásával élve „Nemzeti Bajnok” lesz lassan. Szinte minden stratégiai ágazatban komoly szerepet kap, a földgáz üzletág után most a telekommunikációs iparban is.A korábban elfogadott vélekedés ugyanakkor, hogy az állam csak rossz gazda lehet megváltozott. Egy állami cég piacra lépése mellett lehet gazdasági érveket felhozni, például a mobilszolgáltatók esetén a verseny erősítését vagy az olcsóbb szolgáltatást, az árak mesterséges leszorításával. Az állami cégeknek ugyanakkor folyamatosan szembe kell nézniük egy dilemmával. Egyszerre kellene profitot termelniük és a versenytársaknál jobb szolgáltatást nyújtaniuk, miközben olcsóbban kellene mindezt tenniük. A gyakorlat azt mutatja, hogy a három feltételt egyszerre nem lehet teljesíteni, legjobb esetben is csak kettőt. És erre modellszerű megoldás nincs, valamelyik cél mindenképp háttérbe szorul – teszi hozzá Voszka Éva.
A másik buktató a direkt politikai irányítás lehetősége, a pénzáramlás befolyásolása, ami ronthatja a vállalat működését, de kedvez más szereplőknek. Ugyanakkor egy állami vállalat az országhatárokon kívül, nemzetközi szintéren kiváló piaci szereplőként is tud működni. Erre példa a Mol – mondja Voszka Éva.”
Szerkesztői megjegyzés:
1. A cikk állításával szemben már jelenleg is vannak virtuális mobilszolgáltatók. Történetesen a Magyar Posta által nyújtott Postafon a Vodafone fizikai infrastruktúráját használja, akárcsak az idén januárban induló Tesco Mobile.
2. Téves az az állítás, hogy a korábban elfogadott vélekedés szerint az állam csak rossz gazda lehet. Ez volt az EGYIK korábban elfogadott vélekedés. A másik, józan, vélemény szerint viszont egy állami vállalat, megfelelően vezetve, pontosan ugyanolyan nyereséges lehet. Történetesen a távközlés területén akár sokkal nyereségesebb is, amint azt a Telenor (Norvégia, és a Pannon GSM tulajdonosa) és a Telia (Svédország, Finnország) példázza. Ma már mindegyik cég csak részben van állami tulajdonban, de ennek alapvető oka a nemzetközi terjeszkedésben keresendő és az állami részesedés továbbra is meghatározó (a Deutsche Telecomban, a Magyar Telekom/MATÁV tulajdonosában, is összesen 32% a német állam részesedése!). Továbbá teljesen mesterkélt a nyilatkozó által említett dilemma. Számos működési modell lehetséges, ez csak az egyik, de semmi szól az ellen, hogy egy állami vállalat ne tudná ezeket teljesíteni. Nem lehet tudni, hogy az állami tulajdonú új szolgáltató sikeres lesz-e, de amennyiben nem, akkor az nem a tulajdonformáján fog múlni.
Forrás:
Lehet-e sikeres egy állami mobil cég?, fn24, 2012. január 5.
