Önkormányzati informatika

„Jelenleg az önkormányzatok informatikai támogatottsága rendkívül heterogén. Sokat segítene a kisebb önkormányzatoknak, ha a sokéves huzavona után végre elindulna az ASP-központ fejlesztése. A pályázat kiírása rövidesen várható.

Jóllehet már több éve napirenden van, hogy az önkormányzatok – elsősorban a kisebbek – ne egyedileg alakítsák ki informatikai környezetüket, hanem szolgáltatásként vehessenek igénybe különféle informatikai alkalmazásokat, a tervezett ASP-központ egyelőre nem működik. Időről időre különböző koncepciók születtek, ám azok egyike sem jutott el a megvalósítás fázisába. A jelenlegi kormány úgy döntött, hogy felülvizsgálja a korábbi koncepciót, és a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM), a Magyar Államkincstár (MÁK), a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM), valamint a Belügyminisztérium (BM) közreműködésével új koncepciót dolgoz ki. A munka mostanra gyakorlatilag befejeződött; a pályázatot várhatóan néhány héten belül kiírják.

Megvan rá a pénz
– Az Elektronikus Közigazgatás Operatív Program egyik célkitűzése, hogy az önkormányzatok informatikai igényeinek kiszolgálására alkalmazásszolgáltató központ jöjjön létre. A koncepció kidolgozásával azonban meg kellett várnunk az önkormányzatok szerkezeti átalakulását szentesítő, tavaly év végi parlamenti döntést. Az önkormányzati törvény egyik fontos, új eleme, hogy olyan, a kormányzattal közös informatikai rendszernek kell működnie, amely lehetővé teszi az önkormányzatok pénzügyi ellenőrzését. Elképzelhető, hogy az önkormányzati ASP-központ látja majd el a központilag előírt feladatokat is, de az sem kizárt, hogy valamelyik állami szervezet által működtetett informatikai rendszerhez kell csatlakozniuk az önkormányzatoknak a kötelező adatszolgáltatás végett. Ez a kérdés még nem dőlt el, ám praktikusnak tűnik, hogy ha már egyszer létrejön egy önkormányzati ASP-központ, akkor az szolgálja ki az önkormányzatok minden igényét, beleértve a kötelező és a választható alkalmazásokat is – tájékoztatott Fekete Gábor, a KIM helyettes államtitkára.

Az ASP-központ megtervezésére, felépítésére és beindítására jelenleg 2,35 milliárd forint európai uniós forrás áll rendelkezésre. Azon önkormányzatok, amelyek csatlakozni kívánnak a központhoz, összesen 3,5 milliárd forintra (Regionális Operatív Program) pályázhatnak. Az így elnyert pénzből illeszthetik meglévő rendszereiket, adatbázisaikat az ASP-központhoz, megoldhatják az oktatást, az új szolgáltatások bevezetését stb.

Segítség, főleg a kicsiknek
A három érintett tárca folyamatosan egyeztet, hogy az új önkormányzati törvénynek megfelelően milyen alkalmazási területeket érdemes bevonni a központba. A pillanatnyi állás szerint azon hatósági jellegű feladatok, amelyek korábban ugyan az ASP-koncepció részei voltak, ám az új törvény értelmében járási vagy megyei szintre tevődtek át, kikerültek a koncepcióból. Nagyobb hangsúlyt kapnak azonban a gazdálkodással összefüggő alkalmazásterületek (helyi adók, ingatlankataszter, vagyonkataszter stb.), amelyek mind a költségvetés, mind az önkormányzati gazdálkodás szempontjából fontosak. A tervek között szerepel az elektronikus számlakibocsátás és -befogadás is. Elképzelhető, hogy az ASP-központ részeként létrejön egy olyan adatbázis, amelyben minden, a felügyeleti szervek számára fontos önkormányzati adat (az összes önkormányzaté!) megtalálható majd. Központi szolgáltatásként különféle portálfunkciókat, webes publikációs felületet is kínálna a rendszer.

Az ASP-központ a kis- és közepes méretű önkormányzatoknak jelent majd alapvető változást. Azoknak a szervezeteknek, amelyek eddig a saját források és a szükséges kompetencia hiánya miatt kiszolgáltatott helyzetben voltak. Még ma is vannak olyan önkormányzatok, amelyek alig rendelkeznek informatikai eszközökkel.

A nagyobb önkormányzatoknál általában sokkal jobb a helyzet. A főváros egyes kerületeinek, valamint a megyei jogú városoknak kiemelkedően jó alkalmazásportfóliójuk van. Adott esetben európai szintet meghaladó elektronikus nyilvántartásokkal, szolgáltatásokkal, webes megoldásokkal is találkozhatunk.

Kinyíló Ügyfélkapu
– Nem előnyös, hogy óriási eltérések vannak az egyes önkormányzatok között. Célunk az egységesítés, az állampolgárok minél teljesebb kiszolgálása. Itt jegyzem meg, hogy a közigazgatási törvény legutóbbi módosítása értelmében a kormányzati elektronikus szolgáltatások köre nem merül ki az Ügyfélkapu által kínált lehetőségekben. Várhatóan áprilisban készül el az a jogszabály, amely pontosan meghatározza a további kormányzati elektronikus szolgáltatások körét, illetve azt, hogy milyen adatokat, milyen szabvány szerint kezelnek majd. Kinyílik tehát a központi rendszer – hívta fel a figyelmet Fekete Gábor.

A nyitás fontos eleme, hogy az állampolgárok a jövőben nemcsak az Ügyfélkapun keresztül azonosíthatják magukat, hanem más csatornákon is hozzáférhetnek a központi rendszerhez. Az új jogszabályi környezet megteremti a lehetőségét a tényleges online ügyintézésnek is.

– Az új szabályozási környezetet önkormányzati szinten is ki kellene használni. Erre azonban a kis önkormányzatok egyáltalán nincsenek felkészülve, de még a nagyoknak is sokat kell fejlődniük, hogy élni tudjanak az új lehetőséggel. A vállalkozások egyre jobban kihasználják a különféle elektronikus ügyintézési szolgáltatásokat, mind többen nemcsak elindítanák, hanem le is szeretnék zárni a folyamatokat online módon, adott esetben párbeszédes formában. A kormányzatnak és az önkormányzatoknak tehát sürgősen lépniük kell ilyen irányban – mutatott rá a helyettes államtitkár.

Extrák extra díjazásért
– Természetesen a nagyobb önkormányzatoknál elért eredményeket senki nem akarja megsemmisíteni. Sőt, a meglévő perspektivikus megoldásokat akár be is fogadhatja az új ASP-központ, amely így a kötelezően megvalósítandó feladatok ellátásán kívül többletszolgáltatásokat is kínálhatna. Már több megyei jogú város jelezte is, hogy vannak jól bevált alkalmazásaik, amelyeket szívesen felajánlanának az ASP-központ számára. Az már más kérdés, hogy a pluszszolgáltatásokat milyen konstrukcióban vehetik igénybe az önkormányzatok – vélekedett Fekete Gábor.

Az alapszintű szolgáltatások várhatóan térítésmentesek lesznek, de az opcionális szolgáltatásokért bizonyára fizetni kell. Szintén díj ellenében lehet majd magasabb szintű rendelkezésre állást vagy további extra szolgáltatásokat vásárolni.

Skálázható rendszer
A tavaly év végén elfogadott önkormányzati törvény 2013. január 1-jén lép hatályba, a részletkérdéseket szabályozó további rendeletek kidolgozása folyamatban van. A helyzet tehát pillanatnyilag még nem teljesen tisztázott, és ez nehezíti az ASP-modell kidolgozását.

– A koncepció értelmében egyetlen, teljesen integrált, komplex alkalmazásportfólióval rendelkező ASP-központ kiépítését tervezzük, a szükséges igazgatás- és folyamatszervezési feladatok végrehajtását követően. A BM, a KIM és a Kincstár bevonásával konzorciumot hozunk létre, az érintett minisztériumok ezen keresztül tudják majd érvényesíteni felügyeleti és hatósági elvárásaikat. A munka jelenlegi állása szerint arra számítunk, hogy március elején megjelenhet a pályázati felhívás. Terveink szerint április elejére el tudjuk készíteni és be tudjuk adni a megvalósíthatósági tanulmányt. Ha a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség befogadja azt, és megítéli a támogatást, elindulhat a közbeszerzési pályázat a szállítók kiválasztására, és 2012 őszén akár alá is lehet írni a szerződést a nyertes pályázóval. Reményeink szerint 2014. január 1-jén működésbe léphet az ASP-központ – fogalmazott Polgár Pál, a koncepciót kidolgozó Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ) projektigazgatója.

A fejlesztések első fázisban a közép-magyarországi régióra fókuszálnak, az itt szerzett tapasztalatok alapján történik majd az országos kiterjesztés egy második fázisban. Ennek megfelelően olyan, skálázható technológiákban gondolkoznak, amelyek lehetővé teszik a bővítést, akár a felhasználók számát, akár a számítási és tárkapacitást, valamint a sávszélességet tekintve.

– Egyaránt szívesen fogadunk nyílt és zárt, tehát szállítóhoz kötött rendszereket. A nyílt rendszerek elsősorban az operációs rendszerek és a fejlesztőeszközök terén jöhetnek szóba. Mindazonáltal tisztában vagyunk vele, hogy egy ekkora volumenű rendszer esetében a nyílt forráskódú megoldások sem teljesen ingyenesek. Ugyanakkor az ASP-központnál kiemelten fontos elvárás a nagy biztonság, mind a tárolt adatokat, mind a stabil működést tekintve. A nyílt forráskódú eszközöket tehát ebből a szempontból is szigorú vizsgálat alá kell venni – mutatott rá Polgár Pál.

Befogadó főváros
A Fővárosi Önkormányzat önálló egységként működő Közszolgálati Hivatala helyzete és mérete dacára sem játszik szakirányítói szerepet az önkormányzatok informatikai rendszereinek kialakításában, működtetésében. Farkas László, a Fővárosi Önkormányzat Informatikai Főosztályának vezetője szerint probléma, hogy gyakorlatilag nincs koordináció, legyen szó akár a beszerzésekről, akár a szakmai érdekek képviseletéről. Az utóbbi időben ugyan vannak ilyen irányú kezdeményezések, de eredményekről még korai lenne beszélni.

– A Fővárosi Önkormányzat a legnagyobb önkormányzati szervezet, ezért inkább a mi informatikai rendszerünkbe lehetne a többieknek betagozódni, nem pedig nekünk kellene csatlakoznunk egy másik, központi rendszerhez. Informatikai környezetünk, többszörösen redundáns, nagy sávszélességű távközlési vonalaink alkalmasak a befogadó szerepre. Néhány kisebb önkormányzathoz kapcsolódó belső szervezet számára egyébként már most is kínálunk szolgáltatásokat, azaz kvázi ASP-ként működünk – fogalmazott Farkas László.

Középpontban a hálózatbiztonság
A Fővárosi Önkormányzatnál az elmúlt évben felmérték az informatikai helyzetet. Célul tűzték ki egy centralizált, jól menedzselt, a központi rendszerektől a végfelhasználókig terjedően mindent jól láttató, felügyelt rendszer kiépítését. Ennek érdekében a hálózatbiztonság megteremtéséhez nélkülözhetetlen beszerzések álltak a középpontban. Komplett tűzfalcserét hajtottak végre, a VPN-eket és a külső kapcsolatokat egy mederbe terelték; ezzel sikerült a korábbi anomáliákat felszámolni. Ezenkívül folytatták a szerverkonszolidációt. A korábbi, több gyártótól származó 41 fizikai szervert 6 robusztus IBM szerverrel váltották fel.

Jelenleg a Városház utcában 1400 munkatárs használja nap mint nap a számítógépes rendszert, de a valós felhasználószám – az alkalmanként ott dolgozó képviselőkkel, politikusokkal, tanácsadókkal, szakértőkkel és újságírókkal együtt – meghaladja a 2000-et. Az új tűzfal és a mögötte lévő szolgáltatáspark, kiegészítve a szükséges biztonsági intézkedésekkel, lehetővé teszi a távoli hozzáférést is.

Tavaly a Fővárosi Önkormányzat 1,3 milliárd forintot költött informatikára, alapvetően gépbeszerzésekre, licencvásárlásokra, a rendszer fenntartására, valamint a kopó- és fogyóanyagok pótlására. Szoftver- és rendszerfejlesztésre alig-alig futotta a keretből.

– Megítélésem szerint a főváros informatikai rendszerét 3-4 év alatt lehetne teljesen rendbe tenni. Ehhez a munkához évente durván 2 milliárd forintra lenne szükség – vélekedett Farkas László.

Idén nagy hangsúlyt fektetnek a távközlési infrastruktúra bővítésére, fejlesztésére. Egyre több munkatársnak van szüksége a távoli hozzáférésre, így magasabb szintre kell emelni a VPN típusú eléréseket és a mobilszolgáltatásokat. A szigetszerű alkalmazások helyett egy központi alkalmazást, címtárat, adatbázis-kezelőt stb. képzelnek el, amihez a margaréta szirmaihoz hasonlóan kapcsolódhatnak a jogosult felhasználók. A 2012-es költségvetésről még nem döntött a közgyűlés.

Vegyes kép
Európai szinten az önkormányzati informatikai rendszerek rendkívül vegyes képet mutatnak. Vannak országok, ahol a modell meglehetősen centralizált, és központilag írják elő, hogy az egyes önkormányzatok milyen rendszereket használhatnak, másutt nem ezt a gyakorlatot követik. Több országban működik ASP-központ. Általánosságban elmondható, hogy az Európai Unióban az állam komoly szerepet vállal az önkormányzatok informatikai igényeinek kielégítésében. Ezzel szemben Magyarországon eddig nem érvényesült központi vezérelv. Ennek köszönhetően az önkormányzatok informatikai háttere jelenleg rendkívül széttagolt és heterogén. Az eddigi fejlesztéseket az önkormányzatok zömében saját vagy pályázati forrásból végezték; volt, ahol nagyobb, másutt kevesebb sikerrel.”

Szerkesztői megjegyzés:
Általánosságban nem mondható el, hogy az Európai Unióban az állam komoly szerepet vállal az önkormányzatok informatikai igényeinek kielégítésében. Számos esetben az önkormányzati szövetségek maguk intézik ezeket. Akár így, akár úgy történik az önkormányzatok informatikai igényeinek kielégítése, az üzleti modell a lényeg.

Forrás:
Önkormányzati informatika, Mallász Judit, Computerworld, 2012. február 20.

A bejegyzés kategóriája: közigazgatási informatika
Kiemelt szavak: , , , , , , , , , .
Közvetlen link.