„Már több mint hatezer kutató csatlakozott a tudományos lapok egyik legnagyobb kiadója, a holland Elsevier ellen szervezett bojkotthoz. A kiadó ellen annak üzleti stratégiája miatt indul lázadás a tudósok között. Azt követelik, hogy ne kelljen többé horribilis összegeket fizetniük, ha valaki hozzá akar férni azokhoz a tudományos eredményekhez, amelyek közpénzen születtek. A bojkotthoz számos magyar kutató is csatlakozott, többek között a Semmelweis Egyetem vezetősége és a Szegedi Tudományegyetem munkatársai is.
Az Elsevier kiadó elleni tiltakozás a cambridge-i egyetem matematikusa, Timothy Gowers blogbejegyzéséből indult ki. Gowers január 21-én jelentette be a blogján, hogy többé nem publikál semmilyen, Elsevier által kiadott folyóiratba, és bírálni vagy szerkeszteni sem fog semmilyen, ezekben megjelent tanulmányt. Gowersnek a kiadó zsarnoki üzletpolitikájából lett elege.
A publikációk előállítása tehát nem jár költséggel, a kiadónak szinte csak a tördelőket – és nyomtatott lapok esetében a nyomdát – kell fizetnie, illetve persze fenntartania egy terjesztői hálózatot. Ehhez képest az Elseviernek jelentős bevétele van a lapokból, mivel az egyetemeknek, a könyvtáraiknak és a kutatóintézeteknek muszáj előfizetniük ezekre, ha tájékozottak akarnak maradni, illetve ha kutatni akarnak (egy tudományos kutatáshoz jellemzően szükség van más kutatók eredményeire is).
Az Elsevier több ezer tudományos folyóiratot ad ki kizárólagosan, melyekben számos tudományág legfrissebb eredményeinek publikációi szerepelnek (a kiadóé például a rangos Trends lapcsalád és a The Lancet című orvosi lap). Ha valaki el akarja érni ezeket, akkor a legolcsóbb lehetősége az, hogy drágán vesz egy lapcsomagot a kiadótól. Az Elsevier ugyanis úgy árulja lapjait, mint a kábeltévé-társaságok a tévés előfizetéseket: a sok intézmény számára megkerülhetetlen lapokhoz hozzácsapnak több, kevésbé értékes folyóiratot. Az intézeteknek, egyetemeknek nincs más választásuk, mint megvenni a drága csomagokat számos olyan termékkel, amikre igazából nem lenne szükségük. Ráadásul a borsos ár az internet korában még kevésbé érthető, ma már a legtöbb kutatási eredmény online formában is elérhető. A folyóiratokra előfizető intézményeknek sok esetben a szerzői jogért is fizetniük kell, amelyeket az 1880-ban alapított kiadó birtokol. (Egyébként a többi nagy tudományospublikáció-kiadó is hasonló elvek szerint működik.)
A tudás ára
A Timothy Gowers blogposztján felbuzdulva február elején 34 matematikus megfogalmazott egy kiáltványt, amelyben leírják, bojkottálják a „rendszert, amelyben a kereskedelmi kiadók a matematikusok ingyen munkájából és a kutatóintézmények könyvtárainak előfizetési díjából termelnek profitot egy olyan szolgáltatásért cserébe, amely mára feleslegessé vált”. A felhívás megjelenése után létrehozták „A tudás ára” című oldalt, ahol a kutatók minden tudományterületről csatlakozhatnak az Elsevier elleni tiltakozáshoz, és bejelölhetik, hogy csak publikálni nem fognak a kiadó lapjaiban, vagy pedig a szerkesztői és bíráló tevékenységet is megtagadják. A bojkotthoz péntek estig már több mint 6300-an csatakoztak, a sajtó már „akadémikus tavaszként” emlegeti a mozgalmat.Fizetnek, hogy megjelenjenek
A tudományos szakfolyóiratok, közlönyök kiadása több százmillió dolláros üzlet az Elseviernek, a cég majdnem húszmilliárd dollárt érő vállalat. A siker egyik oka, hogy a kiadónak szinte semmibe sem kerül a tartalom, a tudományos publikációk sajátos üzleti modellje miatt. A kutatásokat leíró tanulmányokért az azokat közlő tudósok nem kapnak pénzt, hiszen az ő érdekük, hogy megjelenjenek az eredményeik – sőt, sokszor még a szakcikkek szerzőinek kell több száz, vagy akár több ezer dollárt fizetniük (például színes ábrák, grafikonok beszúrásáért). Ráadásul a tanulmányok szerkesztői, elbírálói sem kapnak honoráriumot, szinte minden esetben ingyen dolgoznak ők is (bírálónak lenni egyfajta szakmai rangot is jelent).
…
Magyarok lázadnak a keresztapa ellen
A bojkotthoz neves magyar kutatók is csatlakoztak, többek között a Semmelweis Egyetem rektora, dr. Tulassay Tivadar, és rektorhelyettese, dr. Kellermayer Miklós. A rektor a szerkesztői, a rektorhelyettes pedig a szerkesztői és a bírálói munkát tagadta meg. Dr. Blázovics Anna, az egyetem Farmakognózia Intézetének igazgatója elmondta, hogy a kiadó az egyetem számára már elfogadhatatlanul nagy összegeket kért a publikálásért cserébe.Lovász László matematikus is csatlakozott a külföldi kollégái által indított mozgalomhoz, sőt a bojkottot elindító kiáltványt aláíró 34 kutató egyike volt. A Wolf-díjas, Kiotó-díjas, Bolyai-díjas Lovász most az ELTE-n kutat, de korábban tanított a Yale-en, és a Microsoft matematikai kutatóintézetében is dolgozott. Lovász sem publikálást, sem szerkesztést nem vállal az Elsevier-lapoknál.
Az online petícióhoz csatlakozó magyar kutatók között vannak még a Szegedi Tudományegyetem munkatársai is, akik az egyetem Klebelsberg Könyvtárának főigazgató-helyettesétől, dr. Kokas Károlytól kaptak értesítést a bojkottról.
Kokas az EISZ, vagyis az Elektronikus Információszolgáltatás program Bizottságának az alapító tagja, így közelről ismeri az Elsevierrel folytatott csatározásokat. Szerinte egy tárgyalás a kiadóval leginkább a Keresztapa egy jelenetéhez hasonlít, és kötelességének érezte, hogy minden kapcsolatát tájékoztassa a petícióról. Az Indexnek azt is elmondta, hogy a Szegedi Tudományegyetemnek az előfizetett Elsevier-kiadványok fele is elegendő lenne, de csak így, csomagban férhetnek hozzá a létfontosságú információkhoz.”
Forrás:
Fellázadtak a világ kutatói, Index.hu, 2012. február 19.
