„Vitai Miklós: Hogyan hat az informatika konzumerizációja Magyarország infokommunikációs stratégiájára?
Megjelent az igény a mobileszközökről igénybe vehető államigazgatási szolgáltatások iránt, és lesznek is ilyenek, de fejlesztésüket több szempontból is alaposan át kell gondolni.– Miért kell ezt átgondolni? Nem egyértelmű, hogy a mobilitás felé megy a világ?
– Magyarországon az internetelérésre képes okostelefonokat és a táblagépeket még csak a lakosság néhány százaléka használja. Nem igazán érné meg csak azért fejleszteni elektronikus szolgáltatásokat, hogy ez a néhány százaléknyi réteg hozzáférjen. Ennek csak költségei lennének, gyakorlati haszna nagyon kevés. Egyébként a tapasztalatok szerint a lakosság ma sem használja ki a rendelkezésére álló elektronikus ügyintézési csatornákat.– De azért készülnek a mobil ügyintézési lehetőségek megvalósítására?
– Intenzíven vizsgáljuk annak lehetőségét, hogy milyen szolgáltatásokat kínálhatnánk okostelefonokra, és ezekhez milyen alkalmazásokat lehetne fejleszteni. Házon belül most zajlik egy kísérleti projekt. Ha ez lezárul, megtudjuk, hogy a megfogalmazott elképzelések közül mit érdemes megvalósítani, melyek nem fizetődnének ki soha.– Milyen szempontok szerint válogatnak az elképzelések közül?
– Közigazgatási oldalon három esetben van értelme egy-egy nagyobb fejlesztésnek: amikor ennek eredményeképpen lényegesen rövidíthető az ügyintézési idő; ha az eljárási folyamathoz kapcsolódó költségek jelentősen csökkenthetők; vagy pedig akkor, ha az eljáráshoz szükséges élőmunka-szükséglet csökkenthető. Csak akkor vágunk bele a fejlesztésbe, ha ezen feltételek közül legalább egy, de inkább kettő teljesül.– Mi lenne intézhető mobileszközökről?
– Nem a klasszikus ügyek, hanem inkább az időpontfoglaláshoz, információkéréshez vagy ezekhez hasonló egyszerűbb eljárások. De szóba jöhet például az is, hogy hol van ügyintézési pont egy nagyvárosban, és itt már a helymeghatározás is bejön a képbe.
Számos eljárást viszont egyszerűen nincs értelme mobilon is elérhetővé tenni. Egyrészt okostelefon elég korlátozottan alkalmas hosszabb, összetettebb, sok adatot igénylő űrlapok kitöltésére, másrészt pedig nem sok olyan ügy van, amelynek elintézése ne várhatna addig, amíg a felhasználó számítógép közelébe kerül.– Maga az államigazgatás mennyire ad teret a mobil munkavégzésre?
– Ez egyre fontosabbá válik, mert a közigazgatási munka is felgyorsult, és az ügyintézés jelentős része az elektronikus levelezésen keresztül zajlik. Az emaileket egyre többen olvassák a telefonjukon is, de ezen túl is mind több hatóság és mind több kolléga dolgozik mobileszközökkel, például közúti vagy helyszíni ellenőrzések során, nemegyszer belső fejlesztésű alkalmazásokkal.– Van erre valamiféle központi szabályozás?
– Semmilyen központi megkötés vagy előírás nincs, minden intézmény a saját belátása szerint élhet a mobil munkavégzési lehetőségekkel, és vonhatja be az általa biztosított vagy akár saját tulajdonú okostelefonokat, táblagépeket a munkába. Szintén saját hatáskörben kell gondoskodni az információbiztonságról is.– A sokszínű mobilvilágban hogyan lehet biztosítani a kompatibilitást, az együttműködést?
–Ezért is született az a kormányhatározat, amely a nyílt dokumentumformátumuk használatát írja elő. Előfordul, hogy egy-egy bonyolultabb Word- vagy Excel-dokumentum nem nyitható meg és olvasható rendesen a mobileszközökön. Az ODF használata például ezen is segít.Vályi-Nagy Vilmos [hogyan használja személyesen a mobil eszközöket] Természetesen én is használok mobileszközöket, van noteszgépem, a kormányzat által biztosított iPadem és saját iPhone-om (hamarabb volt meg, mint az iPad). A munka jellegétől, az elolvasni vagy megírni kívánt anyag hosszától függ, hogy melyiket használom. Az iPhone inkább csak egy-egy email megválaszolására alkalmas, hosszabb anyagokat az iPaden olvasok, de ha több oldalt kell megírni, a noteszgépet veszem elő.
Ma már el se tudnám képzelni a munkámat mobileszközök nélkül. Nemcsak rólam van szó, szerintem a közigazgatás munkája is drámaian lelassulna, ha a dolgozók nem tudnák azonnal megnézni a leveleiket, elérni a szervereken tárolt dokumentumokat. És ez nemcsak a vezetőkre igaz, hanem az alsóbb ügyintézői szintekre is. De folyamatosan érzem mindennek a hátulütőit is. Állandóan el- és utolérhetőek vagyunk, a hét minden napján, a nap 24 órájában. Számolatlanul jönnek a levelek, bennük üzenetek, kérések és utasítások, amelyekre szinte azonnal reagálni kell. A mobileszközöknek „köszönhetjük”, hogy a szabadidőnket és a hétvégénket is sokszor fel kell áldozni, de ebből kilépni nem lehet, amíg ezen a poszton dolgozik az ember.”
Forrás:
IT Business, 2012. április 1.
