„Az átalakulások és átszervezések időszakát élik a magyar önkormányzatok. Az intézményeiket, így az iskoláikat is, átvette, illetve átveszi az állam, és különösen a kistelepülések veszíthetnek sokat a korábbi súlyukból. Az általános iskolai rendszer átalakításával kapcsolatban különösen sok a bizonytalanság.
A tavaly decemberben elfogadott köznevelési törvény nem ad teljesen biztos kapaszkodókat azzal kapcsolatban, hogy mi lesz a sorsuk a kétezer lakosúnál kisebb települések iskoláinak, a részletszabályozást elvégző végrehajtási rendeletre viszont még várni kell. A kérdést az teszi igazán fontossá, hogy Jász-Nagykun-Szolnok megye 78 településéből 36 tartozik ebbe a kategóriába.
— Több olyan munkaanyag is napvilágot látott az utóbbi hónapokban, ami arról szól, hogy az iskolák államosítása után ezeken a kistelepüléseken nem lesz felső tagozatos képzés — osztotta meg a nyilvánossággal Szászberek ezzel kapcsolatos gondját Alapi József polgármester. — Mi Besenyszöggel és Jászboldogházával közös iskolatársulásban tartjuk fenn az iskolánkat, és ez a társulás nagyon jól működik. Nagyon sajnálnánk, ha az új helyzetben gyakorlatilag megszűnne az iskolánk, hiszen iskola nélkül nehéz helyzetbe kerülnek a kistelepülések: elveszítik pedagógusaikat, a falu értelmiségének jelentős részét, és a gyerekeink már általános iskolás korukban más településhez kötődnének. Az iskolák bezárása nagy csapás lenne a kis falvaknak.
A szászbereki polgármesterhez hasonlóan vélekedik az 1700 lakosú Jászboldogháza első embere, Szűcs Lajos is.
— Boldogházának mindig nagyon fontos volt az iskolája — mondta el lapunknak. — Az önkormányzat soha nem sajnálta az anyagiakat arra, hogy a település gyerekeinek színvonalas oktatásban legyen részük. Sokat tettünk az elmúlt években ezen a területen. Most Jászalsószentgyörggyel vagyunk iskolatársulásban, de miután a közigazgatás átszervezése után külön járásba kerülünk, az együttműködésnek valószínűleg vége lesz. Összesen 185 gyerek jár most az iskolánkba, ebből 60 bejáró a környékről. Felelősséget érzünk mindegyikükért, és bízunk benne, hogy 2013 után sem kell elengednünk a kezüket.
Tomajmonostora alig hétszáz lelkes település, mégis több mint 160 diák tanul az általános iskolájában. Ahogy a polgármester mondja, a helyiek egyöntetűen szavaztak az iskolájuk mellett, s mindenképpen szeretnék megtartani intézményüket.
— Amikor 2006-ban polgármester lettem, összesen 73 gyerek járt az iskolába — emlékezik Fazekas Szabolcs polgármester. — Később, a Gyurcsány-kormány döntése alapján, a kisiskolák fennmaradásának feltétele az lett, hogy társuláshoz kellett csatlakozniuk. A következő évben, a további megszorító intézkedések következtében nem indíthattunk ötödik osztályt. Szinte egyik napról a másikra lépett életbe egy olyan rendelkezés, hogy 23 fős létszám alatt nem lehet osztályt indítani. Hozzánk huszonketten jártak volna… A diákok egy része Tiszaszentimrére került, mások Tiszafüredre. A következő tanévben viszont gyakorlatilag minden gyereket visszahoztak hozzánk a szülők.
Mára eljutott a tomaji iskola odáig, hogy több környékbeli településről, összesen négy busszal ingáznak hozzájuk a diákok. Újraszervezték az egész oktatást, elismert szaktekintélynek számító tanárokat hoztak ide. Az óvodai nagycsoporttól az alsó tagozat befejezéséig minden kisgyermeknek lehetősége nyílik rá, hogy ingyenes úszásoktatáson vegyen részt. Már első osztálytól tanulhatnak a diákok angolt és informatikát, zene-, illetve és táncoktatások közül választhatnak, az alapítványuknak köszönhetően pedig minden gyermek ingyenesen táborozik nyaranta egy hétig.
— A szakmai fejlesztések mellett természetesen az is lényeges, hogy ésszerűsítettük az intézmény működését — teszi hozzá a polgármester. — A 2006-os negyvenmillió forintos hiány ma már nem létezik. Akkoriban csak a fűtésszámla hétmillió forintra rúgott. Most azzal a fával fűtünk, amit a közmunkások szednek össze év közben a település tisztítása, karbantartása idején. Az iskolai konyhára való élelmiszer jelentős részét szintén helyben termeljük meg. Saját iskolánkat működtetjük és fejlesztjük, gazdaságosan tudjuk üzemeltetni, ezt viszont az állam nem tenné meg. Így mindenképpen azon dolgozunk, hogy vissza tudjuk majd venni az általános iskolát. Ha erre mégsem lenne lehetőségünk, akkor egyházi vagy alapítványi működtetést is el tudok képzelni. Nekünk fontos az iskola a létért való küzdelemben, és úgy gondolom, hogy az állam egy ilyen szituációban a legrosszabb gazda lenne.
Jászszentandrás visszaszerződné az iskoláját
Jászszentandrás Jászivánnyal közös társulásban tartja fenn általános iskoláját, és kíváncsian várja a helyzet letisztulását. Banka Ferenc, a 2500 lakosú település polgármestere lapunknak elmondta, hogy mindenképpen vissza szeretnék szerződni teljes fenntartásba az intézményüket, hiszen az elmúlt években egy jól felszerelt, korszerű iskolát alakítottak ki a településen. Saját erőből, nagyon erős közösségi összefogással, sok társadalmi munkával. Jelenleg 200 gyerek tanul az intézmény 8 évfolyamának 9 osztályközösségében. Közöttük nemcsak jásziványi diákokkal, hanem más, környező települések gyerekeivel is.
— Jelenleg még nem látunk tisztán, és az iskolafenntartással kapcsolatos kérdéseinkre még nem születtek pontos válaszok — tette hozzá Banka polgármester. — Már egyeztettünk a kormányhivatallal, és az első adandó alkalommal kezdeményezzük intézményünk visszaszerződését önkormányzati fenntartásba. ”
Forrás:
Törvénymódosítás: mi lesz az iskolák, gyerekek sorsa?, Új Néplap (szoljon.hu), 2012. április 7.
