„Az „intelligens város” koncepció átfogóan módon közelíti meg a fejlődés kérdését az egyedi technológia-központú tervekkel szemben, így jelentősen hozzájárul a városok fenntarthatóságához és élhetőbbé tételéhez – állítja az Accenture annak a vizsgálatnak az alapján, amelyben azonosították az intelligens városok (smart city) projektek elterjedését elősegítő, illetve akadályozó tényezőket.
Ötmilliárd városlakó
A tanulmány megállapítja, hogy 2020-ra 5 milliárd ember fog városokban élni, így a városlakók lesznek a Föld erőforrásainak legnagyobb fogyasztói. Környezetvédelmi szempontból a városoknak határozottabb lépésekre lenne szükségük ahhoz, hogy visszaszoríthassák az üvegházhatású gázok kibocsátását. Mindeközben maguk a városlakók is jelentős urbanizációs kihívásokkal néznek szembe, és a folyamatosan növekvő szükségletek miatt lakóhelyükön egyre nagyobb gazdasági és társadalmi problémákat kell kezelniük.Az Accenture szerint az intelligens városok elterjedésének akadályai a következők:
• A városok jó része külön-külön, egyedi projektekkel fejleszti energetikai és infokommunikációs technológiáját, átfogó stratégia és keretprogram nélkül.
• Ezeknek a technológiai kezdeményezéseknek sokszor nincs egyértelmű, kézzelfogható előnyük a fogyasztók és a városlakók számára.
• Maguk a városok sincsenek meggyőződve róla, hogy a tőlük elvárt beruházások megtérülnek-e társadalmilag és gazdaságilag.„Városainknak olyan az infrastruktúrájuk és olyan információs lehetőségeik vannak, amelyek lehetővé tennék a környezetvédelmi szempontok hatékonyabb érvényesítését, valamint javíthatnák a városi élet kényelmét és minőségét” – szögezte le rá Barát Péter, az Accenture közmű iparági igazgatója. Szerinte ehhez a városvezetés elkötelezettségére és olyan társadalmi, környezeti és gazdasági célok megfogalmazására volna szükség, amelyek az okos technológiák integráltabb alkalmazásával elérhetővé válhatnának.
Nem csupán technológia
A problémák megoldásához az alapvető városi szolgáltatások rendszerét és a meglévő adottságokat, beleértve a víz- és energiaszolgáltatást, a közlekedést, iroda- és lakóépületeket, egészségügyi és közbiztonsági szolgáltatásokat, hulladékkezelést, oktatást, kultúrát, idegenforgalmat és a közigazgatást átfogóan kell figyelembe venni. „Magyarországon is érdemes a városoknak felmérniük az ’intelligens város’ koncepcióban rejlő lehetőségeket. Egy ilyen város nem csupán a környezet szennyezését csökkentheti, de magas színvonalú szolgáltatásaival és élhető környezet kialakításával vonzza a tehetséges fiatalokat, növeli a beruházások számát, élénkíti a gazdasági környezetet és segítheti új iparágak kifejlődését ezzel hozzájárulva az életszínvonal növeléséhez” – mutatott rá Barát Péter.Infokommunikáció és intelligens városok
A tanulmány szerint a jelenleg már elérhető adat, információs és kommunikációs technológiákat stratégiai megközelítéssel használó városok jellemzői:
* Hatékonyabb szolgáltatásokat nyújthatnak a városlakók számára.
* Nyomon követhetővé válik, hogy a kormányzat mennyit haladt előre a kitűzött célok, pl. a klímaváltozás megakadályozásában.
* A meglévő infrastruktúra kezelése optimalizálható és az új infrastruktúra beruházások hatékonyabban tervezhetők.
* A szervezeti elkülönülés áthidalható, és az egyes szektorok közötti együttműködés javítható.
* Innovatív üzleti modellek alakíthatók ki, a privát és közszféra összehangolt szolgáltatásokat nyújthat.A cég úgy becsüli, hogy az információs technológiákban rejlő globális költségmegtakarítási lehetőség a magán és közszférában együttesen 2020-ban eléri a 600 milliárd eurót.
Londonban például a polgárok számára kifejlesztették és ingyenesen elérhetővé tették a Londoni Adattárat, egy hivatalos honlapot, amely számos közérdekű adathoz enged hozzáférést, így lehetővé tette új, innovatív ötletek és alkalmazások kifejlesztését, továbbá üzleti vállalkozások létrejöttét.
Átlátható megtérülés és fejlődés
A városoknak olyan mutatókat kell meghatározniuk az okos projektek mérésére, amelyek könnyen értelmezhetőek és lefordíthatóak pénzügyi és nem-pénzügyi értékek nyelvére és amelyek ezáltal összehasonlíthatóvá teszik az egyes kezdeményezéseket és az azok által hordozott értéket, valamint, hogy a projekt mennyiben járul hozzá az eredetileg kitűzött célok eléréséhez. Mexikóváros esetében például a cél a jobb közbiztonság, a munkahelyek teremtése és az elektromos hálózat megbízhatósága lehet, míg például Koppenhága a CO2 semleges főváros címre törhet 2025-ig.Az egységes városi célrendszer és ennek világos, egyértelmű mutatói lehetővé teszik, hogy összehasonlítsák a relatív megtérüléseket, és fontossági sorrendet állítsanak fel a projektek között (például okos mérés vagy útdíj bevezetési projekt), illetve méretgazdaságosságot érjenek el azzal, hogy meghatározzák, milyen technológiai háttérrel valósítható meg egyszerre több projekt. Amszterdamban például folyamatban van egy nagyszabású program az üvegházhatású gázok kibocsátását csökkentő és az energiahatékonyságot javító projektekkel, amelynek végső célja a városi környezet zöldebbé, tisztábbá és vonzóbbá tétele.
A köz- és magánszektor együttműködésének megteremtése, és a városlakó polgárok bevonása önmagában általános érdekeltséget teremthet a változások iránt! Az együttműködés elősegíti, hogy a különböző területek szakértői tanuljanak egymástól, reagálni tudjanak mind a városi emberek és az ott működő vállalkozások igényeire, s azonosítsák a kockázatokat és előnyöket minden érintett szemszögéből – állítja a tanulmány.”
Forrás:
Kell-e nekünk az okos város?, HVG.hu, 2012. április 19.
