gazdaság

Online jelenlétet terveznek a hazai üzletláncok

Szerző: 2012. május 7.No Comments

„Már az idén több nagy kiskereskedelmi hálózat indítaná el internetes kereskedelmi hátterét, jövőre pedig áttörés jöhet a piacon és kézzelfogható forgalomnövekedés mutatkozhat, attól függően, hogy a napi fogyasztási cikkek nagy forgalmazói mennyire veszik komolyan az új szolgáltatásukat.

Aligha képzelhető el, hogy a 8 ezer milliárdos kiskereskedelmi forgalom jelentős része pillanatok alatt a reálgazdaságból az online piac felé terelődjön. Emlékezetes, hogy a webkereskedelem térnyerését szűk évtizede jósolják (már Magyarországon is), az áttörés azonban várat magára − véli több kiskereskedő, illetve elemző. Kérdés azonban meddig várat még. Nyugat-Európában vagy a tengerentúlon már erőteljes a piac, Kelet-Közép-Európában pedig a regionális üzletfejlesztések, ahogyan a magyar üzleti tervek is, a webes áruházi platformok fejlesztése felé mutatnak.

Az elemzőknek abban igazuk van, hogy a magyar és a nemzetközi láncok néhány évvel ezelőtti fejlesztéseik során egyértelműen a hagyományos kereskedelmet preferálták, és aligha hagyják, hogy a befektetéseik megtérülés nélkül maradjanak. Ugyanakkor a gazdasági folyamatokban egyetlen kiszámíthatatlan pont van, ez pedig a fogyasztói magatartás. A jövőkutatók szerint lassan be kell látnia a reálgazdaságnak, hogy a fogyasztói szokások változása az online gazdaság erősödése felé mutat, és lesz egy pont, amikor a fogyasztók szó szerint egyik napról a másikra mindent online szeretnének intézni. Ha valaki a piacon (kiváltképp a kiskereskedelemben, ami a legközelebb áll a kiszámíthatatlan fogyasztóhoz) nem helyezkedik ügyesen, rövid idő alatt elveszíti a kuncsaftjait.

Arról továbbra is vita folyik, hogy Magyarországon mikor jön a fordulópont. Egyes számítások szerint már a jövő év vízválasztó lehet. Szlovákiában az Amazon fejleszt, Nyugat-Európában a Media Markt döntött a webes kereskedelmi felület erősítéséről, és a piaci információk szerint a cégcsoport a Saturnnal együtt itthon is elindítja önálló webes platformját, illetve a Tesco jelentette be, hogy vizsgálja az online kiskereskedelmi szolgáltatás lehetőségét.

Utóbbi óriás piacra lépése szinte azonnal 20-30 százalékos forgalomnövekedést jelentene a magyar online kiskereskedelmi forgalomban, amelyet ma 200−250 milliárd forint közé becsülnek. A növekedési arány nem eltúlzott. A Tesco platformja olyanokat is a piacra csábítana, akik eddig soha nem rendeltek árut interneten. Az más kérdés, hogy a cég hosszabb távon képes lesz-e megtartani a hipp-hopp netre váltó fogyasztókat. A brit kereskedelmi láncnak kiforrott online értékesítési know how-ja van: a szigetországban a Tesco hipermarketjei immár raktárként is működnek. Az internetes rendeléseket egy-egy ember állítja össze (mint a logisztikai központokban a targoncások, a kezükre erősített eszközzel járják a sorokat és emelik le a kívánt árut) és viszi a “komissiózóba” (szinte szó szerint egységcsomagokat állít össze a megrendelő igényei szerint) és rakja teherautóra, amely az előző délutáni rendeléseket másnap délelőtt, az aznap délelőtti rendeléseket pedig még délután kiszállítja a címekre.

Az online szoftver, a keresőprogram, az árfrissítő és a hozzá kapcsolódó fizetési platformok összeállítása sem olcsó, de a legnagyobb beruházást a munkaerő-fejlesztés és a gépjárműpark beszerzése, üzemeltetése és mozgatása jelenti. Mindez hatalmas összegeket emészt fel, és ha egy-egy fuvarba döntően csak zsömle, tej meg kenyér kerül (olcsó és kis árrésű termékek), a fuvar veszteséget termel, tehát logisztikailag úgy kell összeállítani a teherautók rakományát, hogy abban nagyobbrészt magas árfekvésű, magas árrésű termék legyen, mert csak így éri meg. Nyilván nem véletlen, hogy eddig döntően az iparcikkek, könyvek, lemezek internetes kereskedelme terjedt el.

A mérhető internetes kereskedelem 2011-ben nagyjából 160 milliárd forintot tett ki, amihez hozzáadódik körülbelül 30 milliárd forint aukciósházi forgalom. Ezenkívül sok oldal működik külföldön, értékesít például lengyel vagy szlovák számlával háztartási gépeket. Ezeknek a forgalma nem mérhető. Ám a becslesek szerint ezzel, illetve az interneten vásárolt vagy lekötött szolgáltatásokkal (repülőjegy nélkül) a teljes forgalom 200-250 milliárd forint közé tehető…”

Forrás:
Online jelenlétet terveznek a hazai üzletláncok, SG.hu/Napi Online, 2012. május 2.