„A lakcímnyilvántartás rendszerének felülvizsgálatát javasolja az alapvető jogok biztosa. Szabó Máté szerint nem egyértelmű a jogszabály, nem igazodnak el benne az állampolgárok. A lakcímnyilvántartással kapcsolatos vizsgálati jelentésében a jogbiztonságot hiányolja.
Rengeteg panaszt kapott Szabó Máté olyan emberektől, akik nem tudtak a nyilvántartás szerinti lakóhelyet létesíteni. Többen arra panaszkodtak, hogy a szállásadójuk nem járul hozzá a bejelentkezéshez, de volt, aki azt sérelmezte, hogy rendszeresen kap ismeretlen embereknek címzett leveleket.
Komoly fogalomzavar van a lakcímnyilvántartással kapcsolatban, például a közhiedelemmel ellentétben állandó és ideiglenes lakhely nincs, a jogszabály lakó és tartózkodási hely között tesz különbséget – mondta az alapvető jogok biztosának szóvivője, Bassola Eszter. A lakóhely az, ahol az ember életvitelszerűen él. Ez egy albérlet is lehet, az erre vonatkozó szabályokat is rosszul tudják.
Az a hely, ahol a polgár életvitelszerűen él – függetlenül attól, hogy saját tulajdonú, vagy bérelt ingatlanról van szó – lakóhelynek minősül és akként is kell bejelenteni az okmányirodában. Abban az esetben pedig, ha valaki a lakóhelye mellett három hónapot meghaladóan más helyen is él – például a munkája miatt -, oda is be kell jelentkezni, tartózkodási helyként jelölve meg az adott címet. Mind a jegyzők, mind pedig az emberek részéről téves magatartás volt az, amikor a bérleményt nem lakóhelynek, hanem tartózkodási helynek jelölték meg, lakóhelyet pedig nem jelöltek meg a nyilvántartásban, a tartózkodási hely ugyanis csak kiegészítő jellegű.
Téves a szállásadók magatartása is, akik megakadályozzák a bejelentkezést. Általános tapasztalatok szerint sok lakástulajdonos azért nem járul hozzá bérlőjének a lakásba való bejelentkezéséhez, mert attól tart, hogy emiatt a későbbiekben nem fogja tudni őt onnan eltávolítani. A kettő között azonban nincs összefüggés – hangsúlyozza az ombudsman, a lakcímbejelentés ténye ugyanis önmagában a lakás használatához fűződő, valamint egyéb vagyoni jogot nem keletkeztet, és nem szüntet meg. E jogokat ugyanis nem a lakcímbejelentés, hanem valamely más jogviszony például lakásbérlet keletkezteti.
A hatóságoknál is találkozott téves jogértelmezéssel az alapvető jogok biztosa. Szabó Máté a jogszabály felülvizsgálatát kérte a közigazgatási minisztertől, több ponton.
Szabó Máté megállapítása szerint a lakcímnyilvántartás nem közhiteles nyilvántartás, mert a téves jogértelmezés miatt nem naprakész adatokat tartalmaz. Az ombudsman felkérte az adatvédelmi hatóság elnökét, hogy vizsgálja meg a nyilvántartást.”
Forrás:
Megszüntetnék a káoszt a lakcímnyilvántartásban, Windisch Judit, InfoRádió, 2012. május 13.
