Kemény verseny várható a negyedik szereplővel bővülő mobilpiacon

„…CW: Voltak 2011-ben váratlan trendek a hazai mobilpiacon?
Ch.M.: Pozitív meglepetés volt számunkra az okostelefon-özön beindulása, mind a gyártói, mind a fogyasztói oldalon. Év elején azt a célt tűztük ki, hogy új készülékeladásaink 30 százaléka legyen okostelefon. Ezzel szemben az arány elérte a 60 százalékot. Azt várjuk, hogy idén beindul a táblagépek és a 4G/LTE-képes készülékek boomja.

CW: Milyenek az év elején indított LTE-szolgáltatás első tapasztalatai?
Ch.M.: Jelenleg Budapest lakosságának körülbelül a 44 százaléka fér hozzá az LTE-hálózathoz. Év végére lefedjük az egész fővárost. Várjuk a készülékválaszték bővülését, egyelőre egyetlen LTE-képes táblagép van a piacon, illetve noteszgéppel vagy netbookkal, USB-modem segítségével lehet a szolgáltatást igénybe venni. Jelenleg az LTE-előfizetések nem befolyásolják jelentősen a Magyar Telekom pénzügyi eredményeit, de az év első negyedévében ezt nem is vártuk. Év végére már jelentősebb hatásra számítunk, de sok minden függ a külső környezettől.
…CW: Várakozásai szerint milyen hatással lesznek a hazai mobilpiacra a virtuális mobilszolgáltatók, az MVNO-k?
Ch.M.: Jelenleg két MVNO működik, ezek egyike a Blue Mobile, a Lidl és a Magyar Telekom közös vállalkozása. Sok MVNO-nak biztosan nincs helye a magyar piacon. Hosszabb távon az a márka tud fennmaradni, amelyik egy bizonyos szegmensnek valamilyen megkülönböztethető, könnyen érthető, hozzáadott értékű szolgáltatást tud nyújtani. Egy MVNO arra nem alkalmas, hogy komplex, összetett szolgáltatásokat, teljes mobilportfóliót kínáljon.

CW: Mit vár a negyedik mobilszolgáltató megjelenésétől?
Ch.M.: Kezdjük a spektrumtenderrel. A várakozásokkal ellentétben a meglévő piaci szereplők a mobilinternetezés fejlesztésére kiválóan alkalmas sávok csupán egyikében nyerhettek spektrumot, és ott is a növekvő piaci igényeknél jóval kevesebbet. A kulcsfontosságú 900 megahertzes sávban az állami pályázó elvitte a rendelkezésre álló spektrum felét, a piaci szolgáltatók az elnyert blokkokkal pedig mindössze 20-25 százalékkal tudták bővíteni jelenlegi spektrumkészletüket. Ez azonban kevésnek tűnik a hazai ügyféligények robbanásszerű fejlődéséhez viszonyítva. Álláspontunk szerint a rendelkezésre álló frekvenciát jobb lett volna a három meglévő szolgáltató között szétosztani, természetesen nem ingyen, hanem jó árért. Olyan időszak küszöbén állunk, amikor drámaian nő az adatforgalom, a nagyobb adatmennyiségek továbbításához pedig frekvencia kell. A frekvenciahiány akadályozhatja a további befektetéseket. Nem azért, mert bármelyik meglévő szolgáltató tulajdonosai nem hajlandók több pénzt befektetni hálózataikba, hanem azért, mert ha nincs frekvencia, akkor nem éri meg további berendezéseket telepíteni. Ez a probléma idén még nem áll elő, de nem kell túl sokáig várni, hogy elérjük a plafont. A negyedik szolgáltatónak, bárki is a tulajdonosa, nem lesz könnyű dolga. Mindhárom meglévő szolgáltató kemény versenytársa lesz az új szereplőnek. Ezenkívül arra is szeretnék rámutatni, hogy valószínűleg jobb lett volna az ügyfeleknek, ha a szélessávú mobilszolgáltatások minőségét tovább emeljük a szóban forgó frekvenciák felhasználásával. A tender eredményeként kialakult helyzet megnehezíti azt, hogy valamennyi szolgáltató a legjobb minőségben, a legnagyobb lefedettség mellett kínálhassa szolgáltatásait ügyfelei számára.

CW: Milyen kormányzati lépéseket tartana fontosnak a hazai mobilpiac fejlődése szempontjából?
Ch.M.: A kialakult spektrumhiányos helyzetben a mobil széles sáv fejlesztésére alkalmas frekvenciablokkokat az országnak mihamarabb hasznosítani szükséges. A digitális hozadék sávot (800 MHz) az unió elvárásainak megfelelően 2013-ig engedélyeztetni kellene, amely kedvező terjedési tulajdonságai miatt segítheti a vidéki és ritkán lakott területek hatékony, optimális lefedését. Ugyanilyen fontosságú a 2,6 gigahertzes sáv mielőbbi hasznosítása is, amely a nagyvárosi, sűrűn lakott területek kapacitásigényét hivatott kielégíteni. Ezenkívül szurkolunk minden olyan gazdaságpolitikai intézkedésnek, amely a belföldi kereslet ösztönzésére irányul.

CW: A mobilhálózatokon egyre több értéknövelt szolgáltatás jelenik meg. Milyen szerepre készülnek például a pénzügyi szolgáltatások terén?
Ch.M.: Sok mindenben, így például a pénzügyi szolgáltatásokban is látunk perspektívát. Ezen a területen azonban ugyanaz a helyzet, mint az LTE-nél. Sok függ attól, hogy az új készülékek milyen arányban lesznek NFC-képesek. Ha elterjednek a near field communicationra alkalmas okostelefonok és táblagépek, azokkal könnyedén lehet majd fizetni. Nagy előnyt jelenthet ez a boltoknak is, hiszen nem kell majd külön pénztárgépet alkalmazniuk, mindent elvégezhetnek egy mobileszközzel. Természetesen az értéklánc szereplőinek az összefogására is szükség van a mobilfizetés elterjedéséhez. Jó hír, hogy a tavaly alapított Mobil Tárca Egyesületnek már közel 20 tagja van. Mindenki látja, hogy a SIM-kártya és az NFC-technológia párosításában óriási potenciál van; egyrészt a mobiltelefon mindig kéznél van, másrészt az így kialakítható authentikációs rendszer gyakorlatilag bombabiztos. Abban is mindenki egyetért, hogy csak egy létező tortát lehet szeletelni. Éppen ezért most az a legfontosabb, hogy elkészítsük a mobilfizetés tortáját.”

Forrás:
4G-alapú szolgáltatások, Mallász Judit, Computerworld, 2012. május 9.

A bejegyzés kategóriája: távközlés
Kiemelt szavak: , , , , , , , .
Közvetlen link.