Elektronikus nyelvi segély

„Szakemberektől kaphatnak elektronikus úton helyesírási tanácsokat vagy nyelvtani felkészültségüket tesztelhetik közösségi oldalakon a bizonyosságra vágyók. Azok, akik sokallják az idegen szót anyanyelvünkben, magyarító ötleteiket tehetik nyilvánossá egy interaktív felületen, és szavazhatnak is az újításokra.

Helyesírási bizonytalankodásunkat jól jelzi, hogy az Országos Széchényi Könyvtár letölthető kiadványokat ingyen közzétevő Magyar Elektronikus Könyvtára, a MEK toplistáján folyamatosan ott szerepel a Magyar helyesírás szabályainak legfrissebb kiadása. Jó pár éve már interaktív anyanyelvi honlapokon is segítséget kérhetnek a saját döntésükben kételkedők. Balázs Géza egyetemi tanár, az Anyanyelvápolók Szövetségének ügyvezető alelnöke 2006-ban alapította meg a Magyar Nyelvi Szolgáltató (MANYSZI) irodát. A tévé- és rádióműsorokban gyakran szereplő nyelvésztől naponta öt-hat levélben kértek eligazítást, jelezve a tanácsadás iránti országos igényt.

Az iroda fő célkitűzése az ingyenes nyelvi segítségnyújtás. Az ügyeletben egymást hetente váltó munkatársaknak a nap huszonnégy órájában lehet kérdéseket feltenni a www.e-nyelv.hu honlapon. Igyekeznek legkésőbb másnapra válaszolni a legösszetettebb nyelvhasználói dilemmákra is. A havonta hozzájuk befutó átlagosan négyszáz kérdés elsősorban Magyarországról érkezik, de sokan jelentkeznek Romániából, Szerbiából, Szlovákiából, sőt még Amerikából is.

A honlapot felkeresők nyolcvan százaléka az itt dolgozók bánatára “csak” egyszerű egybe- és különírási problémákkal hozakodik elő, esetleg az “és” kötőszó előtti vesszőhasználat bonyolultabb szabályai felől tudakozódik vagy szaknyelvi terminológiák, újabb szóösszetételek iránt érdeklődik. A háttérben dolgozó nyelvstratégiai kutatócsoport tagjainak szeme azonban akkor csillan fel igazán, amikor az e-mailt írók izgalmas gondolatokat vetnek fel – például szótörténettel, stilisztikával, köszönésformákkal kapcsolatban.

Aki arra szánja magát, hogy az “e-nyelv”-en tájékozódjon, kérdésének feltevése előtt megnézheti az eddig szóba került nyolcezer témát, amelyeket a levélírók anonimitásának biztosításával a nekik adott válaszokkal együtt szerepeltetnek a honlapon. Szemlátomást ehelyütt csapódnak le a frissen felmerülő problémák: ebben az adatbázisban lelhető fel például az Új Széchenyi-terv, illetve a Széll Kálmán-terv helyes írásmódja, amely a mindennapi gyakorlatban egyelőre ingadozik.

A elektronikus tanácsadó szótárként is használható magyarhelyesiras.hu honlapot 2008-ban hozta létre tulajdonosa, Radván Sándor. Az utóbbi időben inkább portálokat üzemeltető hajdani könyvkiadó úgy gondolta, hogy sokak írásbeli tevékenységét segíthetné egy tanácsadó felület létrehozásával. A magyarhelyesírás.hu megfelelő rubrikájába beírható a keresett szó, amely találat esetén a helyesírási szótárbeli alakot dobja ki. Ugyanakkor innen is elérhető a MEK-sikerlistás helyesírási szabályzat.

A helyesírásban eligazító és itt egybegyűjtött alapdokumentumok mellett az oldal játékos teszteket is kínál, amelyek közül az első regisztráció nélkül is kitölthető. Az összesen hatszor ötven, a mindennapokban gyakran előforduló szavakból, szókapcsolatokból összeállított, a hajdani iskolai dolgozatok furfangos kérdéseit idéző feladatok megoldására eddig hetvenezren vállalkoztak. A legtöbben az első sorozatot töltötték ki, az átlageredmény 54,75 százalék lett. A további teszteket is megválaszolók jobb, 63-66 százalék közötti teljesítményt nyújtottak. A “videózik”, “zsűritag” és “házi feladat” írásában bizonyultak legbiztosabbnak az önkéntes vizsgázók, a leginkább pedig abban bizonytalankodtak, hogy miként írandók a “papír zsebkendő”, a “televízió-műsor” és a “hideg vizes csap” összetételek.

A játékosság nyelvi kérdésekben sem alszik az emberekben, noha az iskolapadban gyakori ásítást váltott ki legtöbbekből ez a tudomány. Ugyancsak Balázs Géza ötlete volt a szomagyarito.hu. – A magyar nyelv annak köszönheti a létét, hogy az emberek folyton újítgatják – vallja a professzor. – Kazinczyék, nyomukban pedig írók, költők nemzedékei sokat lendítettek ezen a mozgalmon, de a legtöbb szavunkat mégis ismeretlen Katik és Pistik alkották, a fonóban vagy a falusi kispadon ülve, a villamoson zötykölődve. A másoknak megtetszett kifejezés aztán szájról szájra hagyományozódva elterjedt, nekünk meg fogalmunk sincs az eredetéről.

A mai technikával akár nyomon követhetővé is válhat a folyamat. Ezt is szolgálja az interaktív szómagyarító honlap. Ki-ki elhelyezheti ezen a közösségi oldalon, hogy mely idegen szó helyett milyen magyar kifejezést tanácsol. A többiek bővíthetik a javaslatokat, és szavazhatnak is egymás ötletére, igennel és nemmel – persze mindez névtelenül zajlik. A pendrive szó helyett például eddig hetvenkét magyar változatot agyaltak ki az ötletgazdák, ezek közül némelyikre kétszáz szavazat is érkezett. Büszkeségük: a sokak fülét bántó, de értelmét a legtöbbek elől elfedő franchise kifejezést Horváth Péter fordító sikeresen magyarította az interaktív felületen a már elterjedőben lévő rendszerbérlet szóval.

Hivatalosan nincs tudomásuk az üzemeltetőknek arról, hogy kik használják a felületet, de amúgy Higgins professzor módjára levonnak bizonyos következtetéseket. Ott vannak a portállátogatók között a zárt “e”-k használatáért a helyesírásban is síkra szállók, és azok is, akik mindent mindenáron magyarul akarnak mondani: az “ebéd” szó megfelelőjét például a “délétek”-ben vélik feltalálni. A nyelvészek ennél jóval engedékenyebbek, nemcsak az évszázadok vagy -tizedek óta meggyökeresedett jövevényszavak védelmében állnak ki, hanem az újabb átvett kifejezéseket sem üldözik mindenáron. Igaz, az informatika, a kereskedelem, a reklám, a sport, a politika, a közélet területén kicsit sokallják a jelenlétüket, és pártolják helyettesítésüket.”

Forrás:
Elektronikus nyelvi segély, SG.hu/MTI, 2012. június 4.

A bejegyzés kategóriája: művelődés
Kiemelt szavak: , , , .
Közvetlen link.