„A minap mutatta be a Magyary-program legújabb változatát a szaktárca. Ennek kapcsán a részletekről tájékoztatta lapunkat Biró Marcell, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára. Elmondta többek között, hogy hamarosan új továbbképzési lehetőségek nyílnak meg a közszférában dolgozók előtt.
– A Magyary-program egyik legfontosabb erénye az önkritika és a rugalmasság – mondta a minap Navracsics Tibor közigazgatási tárcavezető. Mit jelent ez pontosan?
– Ez a program nem pusztán stratégia, dokumentum, amelyből rengeteg készült az elmúlt két évtizedben. Másról van szó, a program évről évre reflektál önmagára, konkrét feladatokat határoz meg, folyamatosan újabb elemeket épít be az eddigi elképzelések mellé, reagálva a külső, társadalmi és politikai behatásokra. A Magyary-program 12.0-t hirdettük meg a napokban, s ezen gondolatmenet szerint jövőre lesz 13.0 is.– Mely intézkedésekről derült ki az önreflexió révén, hogy esetleg nem váltak be?
– Szerencsére, bebizonyosodott, hogy a feladatok egyikét sem kell feladnunk. Specialitása még a Magyary-programnak, hogy a közigazgatásnak nemcsak egyetlen szeletére koncentrál, hanem teljes körű változásokat határoz meg. Korábban úgynevezett intézményi reformokat hajtottak végre a kormányok, átalakították a minisztériumok szervezetét, összevontak intézményeket vagy bizonyos tevékenységeket kiszerveztek, s ezzel, úgy érezték, végeztek is a munkával. Mi átfogóbb megoldásokban gondolkodunk, a közigazgatás egészét kívánjuk megragadni.– A kormányzati portálon elérhető háttéranyag a megújított program kapcsán négy főbb területet említ. Melyek ezek?
– Valóban, elsőként a szervezetet emelem ki. Megfeleztük a minisztériumok, háttérintézmények számát, és átalakítottunk húsz éve érintetlen területeket, így a közalapítványok zavaros rendszerét. A következő rész az eljárás címszó alatti intézkedések. Célunk, hogy mind az állampolgárok, mind a vállalkozások adminisztrációs terheit csökkentsük. Ez tipikusan az az aprómunka, amely révén remélhetőleg az emberek számára is világossá válik, egyszerűsödött az életük. Mi azokat a megoldásokat szorgalmazzuk, amelyek segítségével az embereknek hivatal felkeresése nélkül van lehetőségük valamilyen ügy elintézésére, de ha mégis személyes kontaktusra van szükségük az állammal, valamely hivatallal, akkor az a lehető legkevesebb időbe kerüljön nekik. Jelentős eredményt tudunk felmutatni a közigazgatás személyzeti állományának felkészítése területén is.
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem létrehozása révén új, a három hivatásrend számára egységes képzési központtal gazdagodott az állam. Emellett elindítottuk a Magyar Közigazgatási Ösztöndíj Programot, amely jövőre ismét megnyílik a fiatalok számára, és lehetőséget ad külföldi tapasztalatszerzésre. Működik a Karrier-Híd is, amely a köz- és a versenyszféra közötti átmenetet könnyíti meg. Nemrég, augusztus közepén létrejött az öt háttérintézményt magába foglaló, hatékonyabb munkát ígérő Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal (KIH), amely egységes ágazati irányítást tesz lehetővé. Az eddigi eredmények biztatók. A minap pedig döntés születhet az új továbbképzési rendszerről is, amely jelentős hiányosságokat orvosol a közszférában azzal, hogy egyéni képzési terv alapján kötelezően írja elő a szükséges továbbképzést a közigazgatásban beosztottként dolgozók számára ugyanúgy, mint a szakmai vezetők részére.– És mi a negyedik terület?
– Elkészült az úgynevezett feladatkataszter, amely sorba veszi, s rögzíti az állam mintegy harmincezer tevékenységét, kötelezettségét, a tűzoltástól egészen a vadászati engedély kiadásáig. Ilyesmi ebben az egységes átlátható formában az elmúlt húsz évben még nem született. A Magyary-program alapvető – holisztikus – koncepciója az, hogy a feladathoz képest határozzuk meg az előbb említett három beavatkozási területen szükséges lépéseket, vagyis a szervezetet, a személyzetet és az eljárást is. Ez új szemléletet tükröz, amely nem csak a szűkebb értelemben vett közszféra, hanem végső soron az egész nemzet számára hozhat pozitív változást.– Miként érzékelhetők a hétköznapi ember számára ezek az átszervezések?
– A kormányablakok rendszerének bővítése ebben a tekintetben mindent felülír majd, a járások 2013-as bevezetésével gyakorlatilag új időszámítás kezdődik az államigazgatásban. A fő cél az, hogy a lakosság szinte minden ügyes-bajos, az állammal kapcsolatos dolgát egy helyen tudja elintézni. 2014-re háromszáz kormányablak működik országszerte.– Említette a személyzeti kérdéseket. Az IMF állítólag éppen a közszférában dolgozók számának nagyságát kifogásolja. Mi várható e téren?
– Azt gondolom, nem elsősorban és önmagában a létszám a fő kérdés, hanem a megfelelő arányok kialakítása. A személyi állomány ideális méretének meghatározása mindazonáltal folyamatos feladat. Mostanra bebizonyosodott, a hatékonyság nem az olcsóság szinonimája, a jó állam nem az éjjeliőr állam megfelelője. Érdekes módon a közigazgatás legnagyobb gyengesége lelki természetű. Az elmúlt időszakban a közigazgatást megfosztották az önbecsülésétől, 2010 óta azon dolgozunk, hogy ezt helyreállítsuk. Célunk a teljesítmény tisztességének a helyreállítása a közszférában. A Magyary-program szakmaiságát egyébként jól mutatja, hogy az OECD stratégia partnerséget kötött a szaktárcával, a következő, jó eséllyel megvalósuló célunk az, hogy a Magyary-program egyfajta nemzetközi közigazgatási szabadalommá váljon. Így, más országok is át tudnák venni az elképzeléseinket.”
Forrás:
Új képzések a Magyary-programban; Kacsoh Dániel; Magyar Hírlap; 2012. szeptember 10.
