politikai informatika

A Facebook hatása a választási hajlandóságra

Szerző: 2012. szeptember 17.No Comments

„Több mint 300 ezerrel nőtt a szavazók száma a 2010-es amerikai kongresszusi választásokon annak a nagyszabású kísérletnek az eredményeként, amelyet a Facebookon szerveztek a közösségi hálózatok befolyásának tanulmányozására – állítják amerikai kutatók. A vizsgálatról szóló tanulmányt a Nature című brit tudományos folyóirat eheti száma közölte. A szerzők szerint a próba sikeres volt.

“Tanulmányunkból kitűnik, hogy a választási részvétel növelésére a legjobb eszköz a társadalom befolyása lehet” – jelentette ki James Fowler, a San Diegó-i Kaliforniai Egyetem politológia tanára. A kísérletet a 2010. november 2-án lezajlott kongresszusi választásra időzítették. A Facebook 60 millió használója kapott egy politikailag semleges üzenetet, amely arra emlékeztette, hogy “ma van a választások napja”. Az üzenetet kiegészítette egy link – internetes cím -, amelyen a szavazóhelyiségek listája volt elérhető, továbbá egy “szavaztam” szövegű gomb, valamint egy számláló, amely az előbbi gomb használatát tartotta nyilván, valamint azoknak a Facebook “barátoknak” a profilja, akik már rákattintottak a “szavaztam” gombra. A tanulmány szerzői “társadalmi üzenetnek” nevezték el a választási emlékeztetőt.

Mintegy 600 ezer Facebook-használó ugyanezt a szöveget kapta meg “tájékoztató üzenet” címen, de a barátok profilja nélkül. Végül további 600 ezer Facebook-használó semmiféle üzenetet nem kapott ebben a témában, ők alkották a kontrollcsoportot. A kutatók kimutatták, hogy a “társadalmi üzenet” címzettjei nagyobb arányban keresték fel valamelyik szavazóhelyiséget és használták a “szavaztam” gombot, mint a két másik csoport tagjai. Ez az “online magatartás” azonban nem szolgáltatott információt azoknak a számáról, akik ténylegesen is szavaztak.

James Fowler csapata ezért külön módszert dolgozott ki a Facebook-használók választási részvételének követésére, méghozzá úgy, hogy a közösségi portál ne tudhassa, kik azok, akik ténylegesen szavaztak. Nem okozott nagy meglepetést, hogy mintegy 4 százaléka azoknak, akik azt jelezték, hogy szavaztak, valójában nem voksolt. A kutatók számára azonban ennél fontosabb megállapítás volt, hogy a “társadalmi üzenet” címzettjeinek sorában nagyobb volt a szavazók aránya.

A “tájékoztató üzenet” címzettjeinek és kontrollcsoport tagjainak részvételi aránya a szavazáson megegyezett – ez a kutatók szerint kétséget ébreszt a “tájékoztató üzenetek” hatásosságát illetően. A Facebookon megjelent “társadalmi üzenet” viszont becsléseik szerint 60 ezerrel növelte a szavazók számát. Ehhez a kutatók hozzáadtak még 280 ezret, mint a világhálón terjedő “társadalmi fertőzés” eredményét.

Számításuk a következő volt: egy-egy Facebook-felhasználó átlag 149 “baráttal” rendelkezett, és Fowler becslése szerint minden közvetlenül a “társadalmi üzenet” által voksolásra bírt szavazó mellé a világháló legalább további négyet nyert meg. “Ha csak a célközönséget figyeljük, melléfogunk” – magyarázta a kutató. Sinan Aral, a New York-i egyetem tanára ugyancsak a Nature hasábjain leszögezte: “Ez a tanulmány mindmáig a legmeggyőzőbb bizonyítékot jelenti arra, hogy az internetes társak és a digitális társadalmi jelzések képesek befolyásolni a politikai mozgósítást”. A Facebook közösség hálózat saját adatai szerint június végén 955 millió aktív látogatót számlált, akik közülük 522 millió tart fenn mindennapos kapcsolatot “barátaival”.”

Forrás:
Jobb lehet a Facebook Kubatovéknál?; HVG.hu/MTI; 2012. szeptember 15.