6. Digitális Esélyegyenlőség (DE!) konferencia

„2012. november 15. 10 – 17 óráig, Budapest, Danubius Hotel Gellért

Idén hatodik alkalommal sorra kerülő Digitális Esélyegyenlőség konferencia áttekintést ad az információs társadalom építésében megtett útról és felvázolja a még megválaszolandó kérdéseket.

A részvétel ingyenes, azonban regisztrációhoz kötött.
On-line jelentkezés: http://njszt.hu/jelentkezes-a-6-de-konferenciara
A hagyományoknak megfelelően az előadásokat interneten is közvetítjük.

A konferencia tervezett programja:
10.00-10.15 Megnyitó
10.15-10.45 Bőgel György – Áttörünk – de hova?
10.45-11.15 Sugár Mihály – Hol végződik az esélyegyenlőség és hol kezdődik a szakadék?
11.15-11.30 Kávé szünet
11.30-12.00 G.NAGY, Balázs – Az információs társadalom kulcseleme az ember – Human Age
12.00-12.30 Z. Karvalics László – Káromkodjunk és fütyörésszünk, avagy hogyan távolodunk az információs társadalom fősodrától
12.30-13-15 NJSZT 2011. évi díjainak átadása, Kovács Attila díj átadása
13.15-14.30 Ebéd
14.30-15.00 Pintér Róbert – Negyedik rész: Új remény – A telefon visszatér
15.00-15.30 Gulyás István – m-Learning, vagy változatlan oktatás?!
15.30-16.00 Kis Ervin Egon – Aranyásók homokozó lapáttal
16.00-16.30 Magyar Gábor – A hárpia megzabolázása?
Az előadások sorrendje még változhat.

6. DE! konferencia – előadások szinopszisai

Bőgel György
CEU Business School
Áttörünk – de hova?
Közgazdász körökben jól ismert a teremtő rombolás jelensége: az innováció és a verseny velejárójaként az új legyőzi a régit, a friss termékek, technológiák, megoldások a korábbiak helyére lépnek. Az innováció egyesek számára felemelkedést, másoknak deklasszálódást hoz: a teremtésnek nyertesei, a rombolásnak vesztesei vannak, a „teremtés” nem feltétlenül ugyanott történik, ahol a „rombolás”. Nem mindegy, hogy ki melyik csoportba tartozik. A nyertesek számára új lehetőségek nyílnak, a vesztesek lába alól könnyen kicsúszhat a talaj. Az információs technológia fejlődését és térhódítását is a teremtő rombolás jellemzi. Az előadás ennek gazdasági és társadalmi következményeiről igyekszik képet adni, példákon keresztül mutatja be, mi különbözteti meg egymástól a nyerteseket és a veszteseket. Felhívja a figyelmet a kirajzolódó feszültséggócokra és azokra a teendőkre, amelyekre a vesztes helyzet elkerülése érdekében van szükség. Ne feledjük: nincs vesztegetni való időnk, a világ nem a mi tempónkhoz igazodik.

Sugár Mihály
BellResearch
Hol végződik az esélyegyenlőség és hol kezdődik a szakadék?
Az előadásom a legfrissebb és kevéssel a konferencia előtt elkészülő Magyar Infokommunikációs Jelentés 2012 háztartási és egyéni moduljaira épül majd. Célunk, hogy azt a legfrissebb – kimondottan az információs társadalom indikátoraira kihegyezett – információs csomagot nyerjük ki, amely keresztmetszetet ad a lakosság infokommunikációs felkészültségét, internet- és infokommunikációs eszközhasználatát, szokásait, ezek demográfiai jellemzői szerinti alakulását (kor, településtípus, iskolázottság stb.), a nem-használat okait illetően.

G. Nagy Balázs
Manpower Business Solutions Kft.
Az információs társadalom kulcseleme az ember – Human Age
Az információs társadalom közgazdasági társfogalma a tudásgazdaság, amely szerint az értelem gazdasági hasznosításán keresztül érték jön létre. Az értéket megfogalmazni és észlelni pedig csak az ember képes. Miért az ember a legfontosabb szereplő? Hogyan használjuk, vagy nem használjuk ki azt, amink van? Miért jó nekünk, hogy információs társadalomban élünk?

Z. Karvalics László
SZTE
Káromkodjunk és fütyörésszünk, avagy hogyan távolodunk az információs társadalom fősodrától
Az információs társadalom Hortobágyának poétája lassan eltemetheti a szívében a nótát: Miközben a termelés és a társadalom szerkezetét tekintve ipari-agrár országból információs társadalommá váltunk az ezredfordulóra, sikerült egyidejűleg több meghatározó felzárkózási esélyt eljátszani, hogy annak fősodrába kerülhessünk. Ehhez az utóbbi két évtizedben mindenki hozzátette a magáét. A leszakadás sajnos egyre látványosabb, és egyre látványosabban kulturális. Már csak néhány évtized kell, és elemezni is tudjuk majd, miért történt mindez. Most csak annyi a feladat, hogy kimondjuk és illusztráljuk. Vagy tehetünk ennél többet is?

Pintér Róbert
Ipsos
Új remény – A telefon visszatér
Úgy tűnik, hogy az internet nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, a digitális szakadék továbbra is létezik, mind az országok, mind a használók és nem használók, mind pedig a felhasználók között. Az utóbbi időszakban azonban egy Új Remény születésének lehetünk a tanúi, amit a mobiltelefon és még inkább az okostelefon köré szőnek a felhasználók, kutatók és cégek egyaránt. Vajon áttörést hozhat-e a nagy elektronikus tömegkommunikációs eszközök közötti sorban a rádió, a televízió és az internet után immáron negyedikként az okostelefónia – egyfajta visszatérésként a kezdetekhez, azaz a telefonhírmondóhoz? Lehetséges-e, hogy a mobiltelefónia fogja elhozni számunkra azt az átalakulást a jövőben, amit egykoron az internet ígért? A mobiltelefon demokratikus eszköz, szinte mindenkinek a zsebében ott lapul, használata pedig egyszerű. Vagy az áttörés ezúttal is elmarad és illúzió az okostelefon által ígért változásban hinni?

Magyar Gábor
BME
A hárpia megzabolázása?
A velünk (egyelőre nem bennünk) élő infokommunikációs eszközválaszték zavaros túlkínálatában nézünk körül. „Nézünk”, mert együtt-gondolkodásra invitál az előadás. Mire valók a zsebben, táskában, lakásban, irodában, autóban és felhőben hozzánk tartozó infokommunikációs eszközök/kacatok? Összeáll-e szolgáltatási rendszerré a technológia? Felül tudunk-e emelkedni gyors életciklus-változásaikon? Tudunk-e „szabadnapot” kivenni, vagy legalább nyugodtan ebédelni telefonnal a zsebben? Érdekelnek-e a kockázatok és mellékhatások? Háziasítottuk-e már eszközeinket? Magabiztosan uraljuk-e géptársainkat? Nem vízióban merülünk el, hanem a jelen kínálatát és szokásait vesszük sorra. Lássuk: elég jól ismerjük-e a velünk élő jövőt?

Gulyás István
Médész Kft.
m-Learning, vagy változatlan oktatás?!
Az iskola intézménye és a diákság örök kapcsolatban áll. Ennek a kapcsolatnak formája azonban folyamatosan változik, éppen úgy, ahogy az intézmény falai is olykor virtuálissá nőnek.
Az új térben nem csak a modern eszközök, de új készségek is szükségesek, amelyek a kreatív alkotás élményét erősíthetik.
A XXI. század olaja a média lesz (Al Gore). Ehhez szükséges tartalmakat azonban nagyságrenddel nagyobb szakember tömeg biztosítja majd, mint ahogy ma azt az IT területén az informatikusok teszik.
Új szakmák és vele együtt új szakemberek (MÉDÉSZ -ek) vannak születőben, amelyek képzése új kihívások elé állítja az oktatást. Az egyik jelentős kihívás a bárhol, bármikor és bármit tanulás hatékony támogatása, azaz az m-Learning alapjainak megvalósítása.
Mely tényezők változnak tehát az oktatásban? Hogyan és kinek kell felkészülnie és felkészítenie ezekre a folyamatokra, változásokra?

Kis Ervin Egon
Szövetség az Elektronikus Kereskedelemért Közhasznú Egyesület
Aranyásók homokozó lapáttal
Az e-kereskedelem az internet egyik legvonzóbb és látványos sikereket felmutató üzletága, ahol – kívülről nézve – sokan gazdagodtak meg gyorsan és könnyen, Magyarországon is. Akár az aranyláz idején, most is sokan tódulnak a milliárdos cégeladások hallatán, hogy megcsinálják a maguk szerencséjét. Arra viszont kevesen gondolnak, hogy nem elég rátalálni az aranytelérre, annak kibányászását, elszállítását és értékesítését is meg kell szervezni, na meg mindezt finanszírozni.
Magyarországon 2-300 sikeres, és 2-3 ezer sikertelen e-kereskedő van – utóbbiak elsősorban annak köszönhetik balsorsukat, hogy felkészületlenek voltak és nem ismerték az aranymosás technikáját. Kérdés: akarják-e megtanulni?”

Forrás:
Neumann János Számítógép-tudományi Társaság (NJSZT)