„Az engedélyköteles építési terveket januártól alapvetően nem személyesen vagy postán, hanem elektronikus úton küldhetjük be. Aki azt hiszi, hogy ez magyarul beszkennelt tervek e-mailezését jelenti, az téved: az ügyintézés sokkal jobban fog hasonlítani egy közösségi oldalra, mint a hagyományos levelezésre…a terveket feltöltöm, aztán megoszthatjuk (vagy csak egy részét osztjuk meg), mások kommentelhetik, beleszerkesztgetnek, bejelölhetnek rajta ezt-azt.
Hogy hogyan működik (illetve nem működik) a papír alapú rendszer azt láthattuk az előző posztban. Az új modell, amit röviden ÉTDR-nek (ijesztőbben Építésügyi hatósági engedélyezési eljárást Támogató elektronikus Dokumentációs Rendszernek) hívnak, leginkább abban fog különbözni a mostanitól, hogy nem kell beküldeni a terveket. Sem postán, sem e-mailben. A hivatalban meg nem küldözgetik tovább egyik iktatóból a másikba. Ehelyett mi feltöltjük, ők pedig megosztják az érintettekkel…
Miért jó ez?
1. Olcsóbb lesz beadni a terveket
Ennyi tulajdonképpen elég is lenne a legtöbb ügyfélnek, minden további érv és ellenérv felesleges. Nem olcsó mulatság kinyomtatni és sokszorosítani a terveket annyi példányban, ahányban az egyes hatóságok megkövetelik. Ez már egy családi ház esetében is több tízezer forint, szóval el lehet képzelni, milyen kiadást jelenthet egy „komolyabb” épület esetében.2. Több milliárd megtakarítás az államnak
…
Jelenleg csak a hivatalok közti „aktatologatás” postaköltsége (!) 1,5 milliárd forint évente. És akkor ebben még benne sincs a nyomtatás, a boríték stb., és ami a legértékesebb: az erre pazarolt munkaórák száma. Úgy mindenestől 4,8 milliárd forintra becsülik az ÉTDR bevezetéséből származó megtakarítást. Évente.3. Egyszerre többen is tudnak dolgozni vele
Ez nem csak azért jó, mert gyorsabb lesz az ügyintézés, mivel nem kell az egyik szakhatóságnak a másikra várnia. Legalább ennyire fontos, hogy ha az egyik fél olyat „javít” bele, amiről a másiknak is tudnia kell, akkor arról automatikusan értesül az érintett…4. Láthatjuk, hol tart az ügyünk
…
Az ÉTDR-ben elvileg a feltöltés után a jogosultak ellenőrizhetik, mi történt már a tervekkel, hol tart az ügyintézés.5. Mindenki csak az őt érintő részt nézheti meg
A hagyományos rendszerben mindenkinek, akinek jóvá kellett hagynia valami apróságot, megnézhette az egész tervet. Ez már egy családi háznál is zavaró lehet, de mondjuk egy fontos cégközpontnál pláne az. Ezentúl az egyes érintettek csak a rájuk vonatkozó részletekbe tekinthetnek bele. Mondjuk a leendő szomszéd kaphat egy homlokzatot, esetleg egy látványtervet, de a pincém beosztásához semmi köze – azt a részt nem osztjuk meg vele. A korlátozás természetesen időleges is lehet: a szükséges személyek kapnak egy jelszót, ami a határidő leteltével lejár. Logikus: onnantól kezdve semmi közük hozzá, mi van a falak mögött.6. Kényelmesebben ellenőrizhetjük mások terveit
Ha mondjuk, van egy ingatlanom a Rózsadombon, de Gyenesdiáson élek, és érdekel, hogy mit tervez a pesti szomszéd, akkor nem kell elutaznom a világ végére a II. kerületbe, hanem otthon a számítógépemen is megnézhetem a terveket. Ugyanígy közszemlére lehet tenni egy tervezett ház homlokzatát minden érintettnek. Vagyis, ha ingatlant szeretnék vásárolni egy utcában, akkor ellenőrizhetem az ÉTDR-ben az adott környéket és kiderül, miben mesterkednek arrafelé.Mi a baj vele?
1. Az építészeknek nem lesz hozzá cucca
Bevallom, először nem értettem, ez miért probléma, mert ma már szinte mindenki számítógépes programmal tervez. A végeredményt feltölteni valahova számomra sokkal egyszerűbbnek tűnik, mint kinyomtatni, sokszorosítani, beborítékozni stb. Aztán szembesültem azzal, hogy az építészek harmadának állítólag nincs még e-mail-címe se! Mondjuk, ezt egyszerűen nem hiszem el, de ha csak a fele igaz, akkor is ijesztő adat, mert ha szkennelgetni kell a kormányhivatalokban, akkor megette a fene az egész újítást. És akkor még arról nem is beszélve, hogy a digitális világban jártas ügyfeleknek sem lesz egyszerű a dolog. Ahogy az előző poszthoz kommentelte ügyelő: „nálunk naponta 25x elmegy a net – ha van, akkor is lassú -, ilyenkor kezdheted az egész menetet elölről”.2. A hivataloknak nincs hozzá cucca
Szintén ügyelő írja a kommentjében: „ismerve a hivatalok gépparkját: 12-15 éves számítógépek, 1 db A4-es scenner 15-20 emberre, pici monitor”3. A terveket nem lehet majd áttekinteni monitoron
…
Bár szőnyeg alá söpörni az ellenérveket nem szabad, azért az érvek egyértelműen a bevezetés mellett szólnak. Főleg úgy, hogy az építészek munkájának alig 2%-a engedélyköteles – vagyis ennyit lesz majd kötelező elektronikus útra terelni…”
Forrás:
Az új építési ügyintézés inkább fog hasonlítani egy közösségi oldalra, mint az e-mailezésre. ÉTDR – érvek pro és kontra; Urbanista; 2012. október 24.
Lásd még:
Hónapokig húzódó ügyek, százezres befizetések, milliós félreértések. Mi a baj a jelenlegi építési engedélyeztetéssel?; Urbanista; 2012. október 9.
Megjegyzés:
Nagyon érdemes elolvasni az olvasói hozzászólásokat is!
