„Kevesebb szervezést igényel, gyorsabb, és egyszerűbb is interneten keresztül kommunikálni, épp ezért sokan inkább a kapcsolattartás virtuális változatát választják – ez derül ki a Sonda Ipsos 24 országra kiterjedő felméréséből. Az összesített, valamint a többi ország adatait megnézve Magyarországon nem is olyan rossz a helyzet, itthon a többség ragaszkodik a személyes társasági élethez.
Minél fiatalabb valaki, annál inkább ápolja személyes kapcsolatait az interneten keresztül. Az Y generációhoz tartozó korosztály, vagyis a 31 év alatti fiatalok negyede inkább chatel és e-mailezik a barátaival, mintsem személyesen találkozna velük.
A Sonda Ipsos több mint 19 ezer embert faggatott arról, többet beszélnek-e ismerőseikkel online, mint offline. A válaszadók 19 százaléka állítja, hogy számára az internet a barátokkal való kapcsolattartás elsődleges terepe. Különösen a fiatalok, a 31 év alattiak élik társadalmi életük nagy részét a neten, és meglepő módon inkább a lányok vannak ezzel így.
Az úgynevezett X generáció tagjai, vagyis a 32-45 év közöttiek 19 százaléka is inkább a neten keresztül kommunikál az ismerőseivel, míg a 46–64 éves, baby-boomernek nevezett korosztálynak csupán a 15 százaléka ápolja szociális kapcsolatait online.
A hazai helyzet azonban megnyugtató: a megkérdezett 1001 emberből mindössze 54-en állították, hogy jobban kedvelik a neten keresztüli kommunikációt.
Nálunk is főleg a fiatalok aránya magasabb, azonban számuk messze elmarad az összesített értéktől. 27 fiatal vallotta azt, hogy inkább chatel vagy e-mailezik a személyes találkozó helyett, és érdekes módon kétszer annyi lány válaszolta ezt, mint fiú.
Magyarországon egyébként az idősebbek, 46 és 64 év köztiek nyitottabbak az újfajta kommunikációs eszközökre, mint a 32 és 45 év közti korosztály.
Az adatokat elemezve kijelenthetjük, hogy főleg a nők ápolják személyes kapcsolataikat a neten, és azt is, hogy valószínűtlen, hogy az interneten töltött idő mennyisége a jövőben mérséklődne.
A kutatás inkább sugallja, hogy a közeljövőben az idősebbek is egyre fogékonyabbak lesznek a modern világra.
Nem szabad azonban elfelejteni, hogy a mintavételezési módszer valamelyest torzítja az eredményeket, hiszen valószínűleg az, aki online válaszol meg egy ilyen kérdőívet, többet is használja a netet.”
Forrás:
Beszélgetés helyett netezünk; Népszabadság; 2012. október 28.
