közigazgatás: magyar

Navracsics: nem ér véget a közigazgatási reform

Szerző: 2012. november 29.No Comments

„A közigazgatási és igazságügyi miniszter azt mondta: januártól felgyorsul az átalakítás folyamata.

A járási hivatalok megalakulásával, január elsejével nem ér véget a közigazgatási reform, hanem intenzívebbé válik – jelentette ki Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter szerdán Debrecenben.

Az átalakítás elsődleges célja, hogy elérhetővé váljon az ügyintézés, ne a polgároknak kelljen az államhoz menniük, hanem az állam menjen a polgárokhoz – indokolta a változásokat A modern kori járások címmel rendezett debreceni konferencián polgármesterek, jegyzők előtt a miniszter. Hozzátette: a kormány nem tekinti presztízsveszteségnek, ha a gyakorlati tapasztalatok birtokában változtatni kell a rendszeren a feladatmegosztást illetően.

Navracsics Tibor szerint a jelenlegi kormányzat vitába szállt az elmúlt 20 év sokszor működést gátló elvével, miszerint az önkormányzat a mindenkori központi kormány ellensúlyát képezi. A közös cél: a közjót szolgálni – tette hozzá, hangsúlyozva ugyanakkor, hogy a helyi közösségeket megilleti az önkormányzathoz való jog, alkotmányos joga e közösségeknek önkormányzatot működtetni.

Mint mondta mindemellett nyílt egy lehetőség – ellentétben a nyugat-európai gyakorlattal, ahol önkormányzatokat vonnak össze -: ha az állami és az önkormányzati feladatok különválasztjuk, az jó válasz a jelenlegi problémákra.

Navracsics Tibor felvázolta azt a folyamatot, amely a közigazgatási hivatalok 2010-es visszaállításától a járások megalakulásáig vezetett, s amelynek során számos konzultáción egyeztettek az érintettekkel.

A politikus szerint az új feladatmegosztással megoldódik az az anomália is, amely a mindenkori kormány és ellenzéki polgármester, illetve képviselő-testület között a központi intézkedések végrehajtása során kialakulhatott. Az új feladatmegosztás “megteremti a mindenkori központi politika számára azt a hatékony rendszert, hogy a központi akarat ne legyen kiszolgáltatva az önkormányzati szimpátiának, és fordítva (…)” – magyarázta Navracsics Tibor.

A közigazgatási miniszter szerint optimizmusra ad okot, hogy konszenzus alakult ki országszerte a járási hivatalok elhelyezésével kapcsolatban.

Hozzátette: 2760 megállapodást írtak eddig alá, csupán három olyan település van, ahol nem tudtak megállapodni az együttműködésben. Ebből két településen nincs sem polgármester, sem jegyző, így nincs aki aláírja a dokumentumot, egy település, Szeged pedig politikai alapon tagadta meg az együttműködést. Sajnáljuk, hogy Szegeden politikai döntés született – fűzte hozzá miniszter.

Kósa: a közigazgatásra jelentős logisztikai feladatok hárulnak
A magyar közigazgatás ritkán állt olyan komoly logisztikai feladat előtt, mint az év végi átállás során – jelentette ki Kósa Lajos, Debrecen fideszes polgármestere szerdán, A modern kori járások című konferencián.

A debreceni megyeházán – polgármesterek és jegyzők előtt – a munka nagyságára utalva hangsúlyozta: az év végéig az országban 6700 iskolát, intézményt kell átadni a Klebelsberg Intézményfenntartó Központnak, amelynek jobbára még csak vezetői vannak, munkatársai nem.

Ezzel egyidejűleg az önkormányzatoknak fel kell készülniük a gazdasági szervezetek létrehozására, amelyek az intézményeket működtetik – fűzte hozzá. Kósa Lajos úgy fogalmazott, “felelős polgármester nem szoríthat azért, hogy a logisztika ne sikerüljön”.

Együttműködési kényszer van, amelynek rengeteg a buktatója, és ha nincs kellő rugalmasság, nem fog sikerülni a dolog – figyelmeztetett Kósa Lajos. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a mostani lépésekkel nem fejeződik be az átalakítás. “Úton vagyunk, a végső cél olyan önkormányzati rendszer kialakítása, ami zárt államháztartási rendszert alkot, és saját bevételeiből el tudja látni saját feladatát” – mondta Debrecen polgármestere.

Rácz Róbert hajdú-bihari kormánymeghatalmazott felidézte, hogy 22 éve kialakult egyfajta munka-, felelősség- és forrásmegosztás a megyei önkormányzat, a települési önkormányzatok és az állam között, ez azonban – közös igény alapján – kiigazításra szorul.

Ismertetése szerint a kormányhivatalnak minden hajdú-bihari településsel sikerült korrekt együttműködési megállapodást kötnie. A neheze viszont még hátra van: januártól együtt is kell dolgozni – fogalmazott.

Hozzátette, hogy a megye 82 településéből 10-ben lesz járási hivatal, további 9 településen kormányablak (okmányiroda), míg tucatnyi településen járási kirendeltség, és ha szükséges, valamennyi településen lesz ügysegéd. Közös érdekünk és szándékunk, hogy az ügyintézés könnyebb és olcsóbb legyen – fűzte hozzá a kormánymeghatalmazott.

Tállai: 140-150 milliárd az önkormányzatok éves hiteltörlesztése
Az önkormányzatok évente 140-150 milliárd forintot fordítanak tőke- és hitelkamat-törlesztésre, ez a magyar önkormányzati rendszer adóbevételének harmada – mondta Tállai András, a Belügyminisztérium államtitkára szerdán Debrecenben.

A modern kori járások címmel rendezett konferencián polgármesterek, jegyzők előtt megtartott előadásában a politikus hozzátette: csak a kamatkiadások évente 45 milliárd forintot tesznek ki.

Tállai András elmondta azt is, hogy az önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe került (önhikis) településeket segítő pályázatokra 1649 önkormányzat 46 milliárdos igényt nyújtott be. Közölte: ennyi pénz nem lesz, de a jelenlegi 11 milliárdos keretet megemelik.

Az államtitkár emlékeztetett rá, hogy a 2011. december 19-én elfogadott új önkormányzati törvény biztosítja az alapértékek megőrzését: minden településnek választott polgármestere, képviselő-testülete lehet, megmarad az önkormányzat önálló döntéshozói felelőssége, rendelkezik saját vagyonnal, költségvetéssel, alapíthat vállalkozást, s megmaradt az adókivetési és -beszedési joga.

Ugyanakkor a kötelező feladatokhoz új feladatfinanszírozási rendszert vezetnek be, amit már tartalmazni fog a 2013-as költségvetés – fűzte hozzá.
Tállai András utalt az önkormányzatok eladósodottságára, az adóság teljes vagy részleges konszolidációja megtörténik, de mint megjegyezte, a konszolidáció önkéntes, arról az önkormányzatok döntenek.

Az ötezer lakosú települések konszolidációja 100 százalékig megtörténik a december 12-ei állapotnak megfelelő adatszolgáltatás alapján – ismertette a részleteket. Hozzátette: a várható 100 milliárd forint összeget december 28-ig átutalják az önkormányzatoknak.

Az 5000 lakos feletti településeket 40-70 százalékban konszolidálják, az arány mértékét illetően az iparűzési adóbevétel mértéke fog számítani. Ezt a forrást – ami több mint 500 milliárd forintot jelent, és 300 önkormányzatot érint – a 2013. évi költségvetés fogja tartalmazni, míg az ötezer alatti lakosú települések konszolidációja az idei költségvetésből történik – jegyezte meg Tállai András.

Méltányos megoldást keresnek annak a mintegy 1200 önkormányzatnak is, amelyik nincs eladósodva; ezeket a településeket fejlesztési előnyökhöz juttatják vagy úgy, hogy tőlük kevesebb önrészt kérnek egy-egy pályázathoz, vagy kizárólag számukra írnak ki fejlesztési projekteket – részletezte a Belügyminisztérium államtitkára.

Ugyanakkor figyelmeztette a polgármestereket, hogy az új feladatfinanszírozási rendszerben megszűnik az szja-alapú és a normatív finanszírozás, “ami fájni fog”, mivel azt szabadon használhatták fel eddig az önkormányzatok, s erre adtak folyószámla-hitelt a bankok. Ennek vége van, szigorú rendszer jön január elsejétől, a finanszírozás elmozdul az igazságosság irányába – zárta szavait Tállai András a debreceni konferencián.”

Forrás:
Navracsics: nem ér véget a közigazgatási reform; Híradó.hu; 2012. november 28.