„Még annak ellenére sem mindig könnyű információt, adatokat vagy dokumentumokat beszerezni a közhivataloktól, hogy tény: a kezükben lévő információ az állampolgároké. A gyakorlatban az információhoz való hozzáférésnek számtalan akadálya van, ami olyan nemzetközi szerződéseket sért meg, mint az Európa Tanács Egyezményét a Hivatalos Dokumentumok Eléréséről, valamint több, mint 93, az információhoz való hozzáféréséről szóló jogszabályt [en].
Ez az egyik motiváló erő számos olyan, az átláthatóságért tenni akaró civil szerveződésnek, amelyek sorozatban indítottak el online platformokat, hogy lehetővé tegyék a nyilvános intézményektől történő információigénylést az emberek számára. Európában az AsktheEU.org [en] fő célja, hogy feldolgozza az európai intézményekhez érkező megkereséseket, míg a Jogod van tudni [Tu Derecho a Saber; es], amelyet az Access Info Europe [en] és a Fundación Civio [es] civil szervezetek közös munkával hoztak létre és működtetnek, spanyol intézményeket helyez középpontba. A platform lehetővé teszi a polgárok számára, hogy az információkérést közvetlenül az általuk elérni kívánt apparátushoz küldjék, legyen az helyi, tartományi szintű vagy nemzeti. Az ötlet a brit WhatDoTheyKnow? [en] nevű weboldaltól származik, amelyet a MySociety hozott létre és amelynek működése az Alaveteli nevű szabadon elérhető szoftveren [en] alapul. A Mit tudsz?-hoz [es] hasonló eszközök léteznek Brazíliában, Németországban, Chilében, Koszovóban és Uruguayban is. [Magyarországon a szintén az Alavetelivel működő KiMitTud oldalon keresztül küldhetnek közérdekű adatigényléseket az állampolgárok – a szerk.]
Ezekkel az alkalmazásokkal minden egyes személy információkérése, amelyeket az intézményeknek küld, nyilvános. Ez bárki számára lehetővé teszi a kérések és a kapcsolódó válaszok nyomonkövetését. Az alkalmazásokkal többek között időt spórolhatnak meg a hatóságok, mert nem kell válaszolniuk számtalanszor ugyanarra a megkeresésre, és az azt épp használókat is segíti, akiknek nem kell várniuk azoknak a kérdéseknek a megválaszolására, amelyeket már feltett valaki. Ennélfogva jobbá és hatékonyabbá teszi az átláthatóság rendszerét. A felhasználóknak lehetőségük van jelezni, hogy a válasz kielégítő-e vagy sem, és megírhatják többek között azt is, ha nem kapják meg a kért információt a kitűzött határidőre.
…
Az eredmény országonként változó, és függ az információhoz való hozzáférést foganatosító nemzeti jogszabályoktól. Spanyolországban a törvényhozás sok információt a nyilvános megismerhetőség keretein kívülre helyez, és lehetővé teszi az apparátusok hallgatását, amit úgy is mondhatunk, hogy ha nem válaszolnak, akkor a kérést elutasítottnak tekintik. Spanyolország az egyetlen egymillió lakos feletti ország az Európai Unióban, amely nem rendelkezik átláthatósági törvénnyel (kivéve a környezetkímélő anyagok tekintetében). Bár a törvénytervezet épp módosítások előtt áll a parlamentben, az azt elemző szakértők úgy vélik, nem kielégítő, és nem üti meg a nemzetközi mércét [es]. Ha az átláthatósági törvény szövegét annak jelenlegi formájában fogadják el, az nem változtat sokat a jelenleg hiányzó transzparencián.Léteznek más hasonló kezdeményezések, amelyek az előbb említettekhez hasonlóan az internet nyújtotta előnyöket az információhoz való hozzáférés szolgálatába állítják, követelik a jogot a tudáshoz, és megadják az indító lökést az intézmények felelősségre vonhatóságához. A TweetyourMEP [en], a Tweetminster [en] és a TweetCongress [en] is ennek értelmében segít lehetőséget nyújtani, hogy a Twitteren keresztül üzenetet küldhessünk azoknak az EU-s képviselőknek, akikhez a felhasználók szólni kívánnak.
Az információhoz való hozzáférés alapvető jog, amely kapcsolódik a szólásszabadsághoz. Az információ a nyilvános vélemény formálódásának a kulcsa, és ekként fontos eleme az állampolgári részvételnek a döntéshozatal folyamatában. Az intézményeknek nemcsak kötelességből kell válaszolni a megkeresésekre, hanem azért is, hogy visszanyerjék a polgárok beléjük, az őket képviselőkbe vetett bizalmát. Ha az intézmények átláthatóbbak lennének és tetteikért vállalnák a felelősséget, a köztük lévő szakadék érezhetően csökkenne. A Társadalmi Tanulmányok Központjának munkája [es] megállapította, hogy minden negyedik spanyol harmadik számú problémája a politikusok vezetői stílusa. Nem véletlen, hogy ez Spanyolországban fordul elő, ha figyelembe vesszük, hogy ez az ország nem alkalmazza az Európai Emberi Jogok Egyezményének 10. cikkét, amely megvédi „az információk és gondolatok megszerzésének és továbbadásának szabadságát”. 2009 áprilisában az Európai Emberi Jogi Bíróság elismerte, hogy a véleménynyilvánítás szabadságának különösen része a nyilvános intézmények kezében lévő információk elérésének joga [es].”
Forrás:
Közérdekű információk elérése: a téged megillető jog; Elena Arrontes; Global Voices; 2012. december 14.