„Menetrendszerűen, pontosan és zökkenőmentesen zajlott az iskolák állami fenntartásba vétele – jelentette ki Hoffmann Rózsa keddi budapesti sajtótájékoztatóján.
Az államtitkár hangsúlyozta: a fenntartói feladatok átvételével nagyon fontos állomásához érkezett a köznevelési rendszer két és fél évvel ezelőtt megkezdett átalakítása. Január elsején a Himnusz elhangzása után formailag és jogilag az állam kijelölt szervezete, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ átvette az iskolák fenntartását, majd néhány nappal később a legnagyobb rendben folytatódott a tanév. Az átállásból a pedagógusok és a diákok úgyszólván semmit nem érzékeltek, az ellenkező félelemkeltő jóslatokkal szemben minden pedagógus időben megkapta a fizetését. Hozzátette, a jövőben is mindent megtesznek annak érdekében, hogy a tanév sikeresen fejeződjön be, s hogy a következő iskolai évben már érezhetőek legyenek azok az eredmények, aminek reményében megkezdték az iskolarendszer megújítását.
Hoffmann Rózsa kijelentette: az átalakítás része annak a megújulási folyamatnak, amelyre a kormány megalakulása idején esküt tett. Ígéretéhez híven a kormány szinte azonnal nekilátott a sokszor ésszerűtlenül, alacsony hatékonysággal és pazarlóan működő nagy rendszerek átalakításához.
A köznevelés rendszeren belül a változás célja, hogy az állam garantálja, a gyerekek „az ország minden településén (…) ugyanazokban a műveltségi javakban részesedjenek”, s ezt ellenőrzik is a jövőben kialakítandó tanfelügyeleti rendszerrel. Az államtitkár elmondta, hogy a kormány nagy bátorságról tett tanúbizonyságot, amikor erre az átalakításra vállalkozott, mert a köznevelési rendszer lényegéből adódóan, a változások nem egyik napról a másikra mutatják meg eredményüket. Reményét fejezte ki, hogy intézkedéseikkel a közoktatás széttagoltsága jelentős mértékben és rövid idő alatt csökken.
A gyerekek fejlődésének érdekében mindent megtesznek, hogy sikerre vigyék a köznevelési rendszer átalakítását.
Gloviczki Zoltán közoktatásért felelős helyettes államtitkár kiemelte: nem az iskolarendszer államosítását hajtották végre, ugyanis magán- és egyházi iskolák továbbra is működnek majd. Az állam a jövőben egy más szervezeti formában, amely elsősorban egységes szakmai irányítást jelent, tartja fönn ezeket az intézményeket.
Emlékeztetett arra, hogy a háromezer lakosnál kisebb lélekszámú településeken az állam átvállalja a teljes működtetési költséget is, illetve 83 település kérte, hogy továbbra is fizethesse ezt, közülük 55-nek adtak erre engedélyt.
A 3000-nél nagyobb lélekszámú települések közül 227 nyilatkozott úgy, hogy a működtetést is átadná az államnak. Közülük 120 vállalta, hogy hozzájárulást fizet az államnak iskolája működtetéséhez, a többi 107 felülbírálva korábbi döntését mégsem mondott le iskolája működtetéséről.
Kérdésre szólt arról is, hogy a közoktatási informatikai rendszerben – statisztikai adatgyűjtés eredményeként – rendelkezésükre állnak az egyes iskolák pedagógus-diák arányszámai, de ennek alapján nem fogják meghatározni a településeken dolgozó pedagógusok létszámát.”
Forrás:
Sikertörténet az iskolák állami átvétele; Emberi Erőforrások Minisztériuma; 2012. január 8.
