„Levélben fordultak Dietz Ferenchez [Szentendre polgármestere] és aláírást gyűjtenek a Szentendre Egészségügyi Intézményei (SZEI) orvosai, hogy a város tartsa meg saját fenntartásában a közelmúltban felújított és átadott rendelőt. „Az intézmény állami kézbe adásával a rövid és hosszú távú, operatív és stratégiai döntések távol kerülnek a város és az intézmény napi működésétől” – fogalmaz a levél.
Pázmány Annamária, az intézmény vezetője a polgármesterhez írott levelében többek között arra hívja fel a figyelmet, hogy az eddigi tapasztalatok szerint a váltás mindenhol a szolgáltatások színvonalának csökkenésével járt. Mint a levélben olvasható, az átadott járóbetegintézmények kórházakhoz integrálása évtizedes tapasztalatok szerint azok háttérbeszorítását jelenti a kórház javára és működtetésük a szervezeti egységen belül is (a betegellátás folyamatossága miatt érthető módon) maradékelvre lesz átállítva.
A levél emlékeztet rá: országos szinten várhatóan a jelenleg önkormányzati tulajdonban lévő szakrendelőknek (407 ilyen van) csupán a 10-15 százalékát számítják átadásra szántnak. Az új, tavaly átadott központ működését jellemezve a dokumentum hangsúlyozza, hogy a most létrehozott egynapos ellátási részleg az elmúlt fél éves működése során bizonyította létjogosultságát, az engedélyezett kapacitást pedig szinte 100 százalékig képes kihasználni. Emellett az intézmény – szemben az országban megszokott helyzettel – évek óta pozitív mérleggel zárta az esztendőt, s a pályázati moratórium lejárta után lehetővé váló újabb magánszolgáltatás jellegű tevékenységek révén az intézmény jelentős bevételt is teremthet.
A polgármesterhez címzett kérelem emlékeztet rá: az átadott vagyon kétmilliárd forintot meghaladja, miközben a város helyzete könnyebbé vált azzal, hogy a Kormány nem várt módon számottevő mértékben csökkentette a város adósságterhét.
Az önkormányzat nagy áldozatokat [A rendelőintézet felújításához a város végül 1,2 milliárd forinttal járult hozzá. Az összeg időközben az eredetileg tervezett 77 millió forint tizenhatszorosára emelkedett] vállalt fel annak érdekében, hogy az ország egyik legmodernebb intézménye működjön a városban, s hosszabb távon is havi rendszerességgel megjelenő terhet jelent az eszközbeszerzés részletfizetése. Ennek megoldására, illetve a részletfizetés csökkentésére azonban nem lehetetlen megtalálni a legális kiskaput és akkor elkerülhető egy soha többé vissza nem nyerhető jelentős vagyonvesztés a pillanatnyi kis könnyebbség érdekében. Mint a levél fogalmaz, Polányi Sándor [A város korábbi gazdasági alpolgármestere] tájékoztatása szerint az eszközbeszerzés részletfizetésének feltételeit okvetlenül érdemes újratárgyalni, s a gazdasági szakember lát esélyt a kamat megfelezésére, a város anyagi helyzetének ismeretében is az intézmény városi fenntartásban való tartását javasolta.
A dokumentum arra is ráirányítja a figyelmet, hogy a drága belvárosi telken épült vadonatúj intézet és melléképülete mellett a Mentálhigiénés Gondozó és a hozzá tartozó dupla telek is kikerülne a város tulajdonából.
„Az intézmény állami kézbe adásával a rövid és hosszú távú, operatív és stratégiai döntések távol kerülnek a város és az intézmény napi működésétől. A személyzeti, pénzügyi, beszerzési döntések távol kerülnek az intézménytől, az érdekérvényesítés minimálisra csökken, ezzel az ellátás mára kialakított színvonala nagyon rövid idő alatt láthatóan és érezhetően romolhat” – mutat rá Pázmány Annamária, aki hangsúlyozza: az eszközbeszerzés részletfizetésétől való megszabadulás, mint egyetlen indok, nem nyom a latba annyit, mint a felsorolt előnyök.
A levél kitér arra is, hogy az átadás könnyen teheti bizonytalanná a munkahelyeket is, hiszen az állami átvétel egyben az intézmény 91 közalkalmazottjából 29, szintén jórészt helybéli egészségügyi dolgozó azonnali nyugdíjazását is jelentheti.
Közben az orvosok aláírásgyűjtésbe kezdtek, hogy a – várhatóan február közepén sorra kerülő – testületi ülésen már minden képviselő az aláírt ívek birtokában hozhasson felelős döntést. Az orvosok az önkormányzati fenntartást támogató dokumentumban többek között úgy fogalmaztak: „az intézmény központi kezelése azt a félelmet gerjeszti bennünk, hogy munkahelyünket tőlünk független személyzeti döntéssel megszüntethetik, egyoldalúan megváltoztathatják, esetenként más, távolabbi munkahelyekre rendelhetnek ki bennünket”. Emellett hangsúlyozzák: ha az intézmény önkormányzati irányítása megszűnik, az a rendelőintézet működését, az ott lévő személyi és tárgyi feltételek helyzetét és állapotát lerontja.
„Személyes aláírásunkkal megerősítve kérjük Önöket, hogy alaposan fontolják meg hosszú távra szóló és visszafordíthatatlan döntésüket, támogassák kérésünket. A város és a környező települések lakosságának egészségügyi ellátását, annak felügyeletét és irányítását ne engednék ki testületi hatáskörükből” – zárul a kérelem.”
Forrás:
A járóbetegközpontért lobbiznak az orvosok; Társaság az Élhető Szentendréért Egyesület; 2013. január 29.
