„Kaposvár megtartja önként vállalt járóbeteg-szakellátási feladatait. Erről a legutóbbi rendkívüli közgyűlésen döntött a város képviselő-testülete. A rendkívüli testületi ülés összehívására többek közt azért volt szükség, mert az önkormányzatnak február 15-ig tájékoztatnia kell az emberi erőforrás miniszterét döntéséről, ha tovább kívánja működtetni ezeket az önként vállalt feladatokat.
Ugyanis a hatályos törvényi szabályozás szerint május 1-én az állam átveszi az önkormányzatoktól a járóbeteg-szakellátási feladatokat. Ám az önkormányzatok dönthetnek úgy, hogy tovább működtetik ezeket, Kaposvár is így döntött.
A somogyi megyeszékhely a fogászati röntgent, illetve az általános laboratóriumi diagnosztikai tevékenységet működtette önként vállalt járóbeteg-szakellátási feladatként, s a városatyák döntése értelmében teszik ezt a jövőben is. Mert, mint indokolták: a lakosság érdeke, hogy a hosszas kórházi sorban állás helyett, több helyen és óraszámban tudják elérni a fogászati röntgent. A laboratóriumi tevékenység esetében pedig ugyan az összes mintavétel száma némileg csökkent az évek alatt, ám a lakáson történő mintavételek száma emelkedett az elmúlt évben. S ha az állam átvenné ezt a feladatot, biztosra vehető, hogy a lakosság számára megszűnne a saját otthonukban nyújtott mintavétel lehetősége, mivel az ezzel járó költségekre az OEP finanszírozás nem nyújt fedezetet. – Ám a szakemberekkel történt beszélgetés győzött meg arról, hogy meg kell tartanunk ezt az önként vállalt feladatot, hiába került ez a városnak ötmillió forintjába – indokolta a döntést Szita Károly.
Fonyódon és Balatonbogláron felújították és bővítették a járóbeteg-szakellátót, Tabon teljesen új komplexum épült. Egyik városban sem mondanak le szívesen a működtetésről, s míg Fonyód és Balatonboglár nem is adja át intézményét az államnak, Tab igen. A két Balaton-parti településen egyaránt félmilliárd forintot meghaladó korszerűsítés fejeződött be a közelmúltban.
Tab új járóbeteg-ellátója a műszerparkkal együtt 900 milliós beruházást követően kezdett működni, ám itt az önkormányzat nem tudja kigazdálkodni a fenntartás költségeit. – Huszonöt-harmincmillió forintot kellett hozzátenni eddig az állami finanszírozáshoz, ebből 15-18 millió esett Tabra – mondta Schmidt Jenő tabi polgármester, akinek úgy is, mint a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) elnökének az a véleménye: az egészségügyet teljes mértékben államosítani lehetne. E téren nem is a járóbetegellátás a legdrágább – hangsúlyozta –, hanem az orvosi ügyelet működtetése. Úgy véli, a települések többsége átadja az államnak az egészségügyi intézményeket, hiszen nagy összeget kell hozzátenni az állami finanszírozáshoz. – Alaposan meg kell gondolni, hol lehetséges fenntartani úgy a járóbeteg-ellátást, hogy ne kelljen külön forrást hozzátenni – tette hozzá Schmidt. – S az eszközpótlással is számolni kell.
A tabi városvezető arra számít, hogy az állam a nagy fekvőbeteg-intézményekkel vonja össze a járóbeteg-szakellátókat, ezzel is enyhítve az egészségügy létszámgondjain. A tabit várhatóan a kaposvári megyei kórházhoz csatolják majd.Csurgó átadja, Barcs még nem döntött
A járóbeteg szakellátás jövőjéről döntenek Dél-Somogyban is az önkormányzatok. Barcson még nincs testületi döntés, Csurgón viszont múlt héten anyagi megfontolásból megszavazták a képviselők mind a tulajdon, mind a működtetés átadását az államnak. Orbán Csaba a Kistérségi Járóbeteg Szakellátó Központ intézményvezetője azt mondja, állami keretek között megszűnik a szakrendelők teljes függetlensége, ezért mindenkinek választania kell egy kórházat is. A csurgóiak valószínűleg a nagyatádival fognak együttműködni. A háttérkórház intézmény a jobb működést segíti.”
Forrás:
Nehezen mondanak le járóbeteg-ellátásukról a városok; sonline.hu; 2013. február 7.
