közigazgatás: magyar

A közigazgatás átalakításának hozadékairól

Szerző: 2013. február 26.március 2nd, 2013No Comments

Nyereségről és veszteségről, a vállalt feladatok eddigi megvalósulásáról – interjú Bakó István polgármesterrel [Derecske]
– Közös örömünk, hogy járási székhely lettünk, mert nagyon megküzdöttünk az idevezető úton. A központi szerep presztízst ad a városnak, és munkahelyet teremt az itt élőknek. Jó stratégiával, nyertesen kerültünk ki a folyamatból, és ez sok-sok szakember munkájának köszönhető. Az egyik legnagyobb járás lettünk a megyében. Teremtődött 20-30 biztos álláshely a hivatalokban, és bízom benne, még legalább ennyi fog közvetett módon létrejönni, köszönhetően a városba érkezőknek, az itt fogyasztóknak, vásárlóknak.

– Kell-e aggódnia amiatt, hogy az önkormányzatiság, a helyi önrendelkezés veszít súlyából?
– Évek óta tisztán látszik: az az állami akarat, hogy az állam a saját feladatait saját maga akarja ellátni. Lehet, meglepő, amit mondok, de azt gondolom, a szűkebben értelmezett önkormányzat, így a város is jól fog járni. Nyilvánvaló: pályázatoknál egy járási székhely előnyt élvezhet, polgármestere a megyei közgyűlés tagja lesz. Határozottan előnynek élem meg, hogy mindazok a feladatok, melyeknek nem volt “helyi íze” – ez alól talán a közoktatás kivétel valamennyire – átkerültek az államhoz. Jelentős szabad kapacitás szabadult fel az önkormányzatnál, a hivatalban. Azzal foglalkozhatunk, amivel a választók megbíztak bennünket: működtetjük és fejlesztjük a várost.

– Nem csorbul az önkormányzatiság, sőt…
– A kívülállók szemében is sikeres Derecske. Sok pályázatot nyertünk, melyeket a hivatal és a város intézményei valósítottak meg. Nyilvánvalóan ez tervszerűség eredménye, és annak köszönhető, hogy a képviselő-testület eddig mindig mögöttem állt és segítette a munkámat. Ezen az úton fogunk továbbra is járni. Látjuk a hiányosságokat, a piac problémájától a sáros utcákon át a Sárostó területéig, megvannak a fejlesztési területek. Feladatunk marad minden, ami a helyiek komfortérzetét javítja.

– Egyes közszolgáltatások, így a közoktatás, ivóvíz-szolgáltatás terén is lépett az állam.
– A legfontosabb változás, hogy visszavette az általános iskola és a középiskola fenntartói jogát: a tankerületeken keresztül ellenőrzi a szakmai munkát, fizeti a pedagógusokat. Ugyanakkor a működtetés továbbra is az önkormányzatnál marad. Ez várhatóan évente nyolcvanmillió forintba fog kerülni, kizárólag saját forrásból. Egyelőre nem tisztázott, melyik költség kit illet, ki szab határt a telefonhasználatnak, fénymásolásnak például. Eddig is szerény, de megbízható és jó gazdái voltunk az iskoláinknak, ez így lesz a jövőben is. Az iskolák természetesen a város életének szerves részei maradnak, nemcsak gyermekeink és az ott dolgozók miatt, hanem a kulturális, sport és minden más helyi ügy részeseiként is. Két okból is nagyon sajnálom, hogy az ivóvíz- és szennyvízszolgáltatás kötelezően elkerült a városgazdálkodástól. A kft-nk jó minőségben szolgáltatott, árbevételének jelentős részét, 30-40 százalékát adta az ivóvízellátás, mely a csatornázás után tovább növekedett volna. A képviselő-testület döntése alapján az új üzemeltető a megyei vízmű zrt. Az új működtető kiválasztásakor nagy szerepet játszott, hogy városunk központi bázis lesz, innen irányítva látnak el több települést.

– Akkor ne temessük az önkormányzati befolyást?
– Sőt…Nagy lehetőséghez jutottunk, sokkal kevesebb állami kötöttséggel, sokkal inkább a saját kreativitásunkra támaszkodva végezhetjük a feladatainkat. Minél inkább függetlenedünk az államtól, annál inkább csökken a település kiszolgáltatottsága. Ezért igyekeztünk a pályázati forrásokat megszerezni, és ezt a törekvést szolgálta a városgazdálkodási kft. megerősítése is. Míg eddig egy testületi ülés huszonöt napirendi pontja közül több mint fele kötelező állami feladattal foglalkozott, most ez a kötöttség lekerült a vállunkról. Van energiánk arra, hogy fokozatosan az összes önkormányzati termőföldet saját használatba vegyük, és azon gazdálkodjunk. Ezt a feladatot a városgazdálkodás többek között a közmunkaprogram segítségével irányítja egy agrármérnök foglalkoztatása mellett.

– Mennyiben igazodik a megváltozott körülményekhez a polgármesteri hivatal?
– Az új hivatalt már az új célok szellemében állítottuk fel. Fiatalosabb, közvetlenebb, emberibb lett, mert már végképp nem az állami akarat mechanikus végrehajtására van szükség. Egy olyan, a városlakók igényeire rugalmasan reagáló, magasan képzett, sőt kreatív csapatra, akik itt élnek, maguk is részesei a város mindennapi életének. A városfejlesztés minden területét – közlekedés, építészet, környezetvédelem, kultúra és oktatás, gazdálkodás – lefedő diplomás, sőt nagy számban többdiplomás, magasan képzett szakemberek kerültek kulcspozícióba. A szemléletváltozás garanciájaként elég csak megemlítenem a tudatos fiatalítást, a huszonéves helyi diplomás, nem ritkán két nyelvvizsgával, szakmai nyelvvizsgákkal is rendelkező korosztály bevonását. Történelmi lehetőség volt ez a polgármesteri hivatal életében.

– Márciustól újabb átszervezés következik: létrejön Derecske-Konyár-Tépe közös hivatala.
– Azon túl, hogy a derecskei jegyzőnek az építéshatóság területén az egész járásra kiterjedő hatásköre van, valóban jelentősen bővülnek a feladatai is a közös hivatal létrejöttével. Tépének kötelező volt közös hivatalhoz tartozni, ám a tárgyalások rövidesen háromoldalúvá váltak. Az elmúlt évek jó tapasztalataira hivatkozva a konyári képviselő-testület is jelezte csatlakozási szándékát. A tárgyalások során egyértelműen kiderült, sok területen hárman együtt erősebbek, hatékonyabbak leszünk. A lakosnak az a fontos hogy helyben el tudja intézni az ügyét, nem pedig az, hogy az iktatás vagy a könyvelés hol zajlik. Pénzt mindenképpen spórolunk, de természetesen az összefogás erejét a közös projektek, pályázatok megvalósításában is látjuk.

– Fontos, a közös hivatal nem közös önkormányzat.
– Csak a hivatal lesz közös, a polgármesterek és képviselő-testületek önkormányzati feladataikat csorbítatlanul fogják ellátni: Derecske nem szól bele, Tépén milyen járda épül, Konyár nem mondja meg, hogy Derecskén milyen legyen a közvilágítás. A költségvetéseink is elkülönülnek. Kizárólag a hivatal működtetésével és fenntartásával kapcsolatban lesznek közös döntések. Bejáratott úton haladunk, hiszen a közoktatási társulások működtetése miatt a hivatalban ez a fajta együttműködés a szervezeti kultúra részévé vált.

– A legfontosabb polgármesteri teendő?
– A fejlesztéseink és a forrásmegszerzéseink ne lassuljanak. Ennek az ütemnek a fenntartása mellett nagyon fontos az új rendszer stabilitásának fenntartása és továbbfejlesztése, állandó tökéletesítése. A múlt év második fele gyakorlatilag rohammunkában zajlott, mert a jogszabályok rövid határidőt szabtak az átalakításra. A hivatal szinte teljesen megújult, a fiatalok mellett a tapasztalt kollégák közül is többen új feladatokat is kaptak. Ez lendületet ad, ugyanakkor fokozott odafigyelést is igényel mindnyájunk részéről. Öröm és kihívás a csapatépítés.

– A költségvetés készítésének időszakában van a város. Derecskét érintette az adósságrendezés?
– A város mindenkor úgy gazdálkodott, hogy nem volt szüksége működési hitelre. Ez 2012-re is igaz. Az uniós pályázatok önerejéhez viszont szükségünk volt külső forrásra, többek között ezért bocsátottunk ki négyszázmillió forint értékű kötvényt. A december 31-i állapot szerint 297 millió forint ilyen fejlesztési típusú hitelünk volt, ennek hatvan százalékát, körülbelül száznyolcvan millió forintot átvállal az állam. Ugyanakkor most úgy kell terveznünk, hogy hiány nem keletkezhet: a pénzügyesekkel most ezen dolgozom…”

Forrás:
A közigazgatás átalakításának hozadékairól; Benéné Kaszás Erika; derecske.hu; 2013. február 25.