„…A folyamatosan növekvő szoftver exportnak köszönhetően az informatikai, távközlési és elektronikai szektor volt az egyetlen az összes hazai iparág között, amely a válság éveiben is folyamatosan növekedni tudott. Ez a növekedés a KSH legfrissebb adatai szerint 2012 mindegyik negyedévében folytatódott. A szoftver export piac hazai hozzáadott értéke kiugróan magas, szinte teljes egészében magyar szellemi teljesítményről van szó, amelyet a vállalatok meghatározó import nélkül állítanak elő kizárólag a magyar szakemberek munkájára alapozva. A hazai szoftver export piacon az egy munkahelyre eső átlagos bevétel mértékét körülbelül 20 millió forintra lehet becsülni, ami vélhetően az egyik legmagasabb érték a termelő szektorban.A hazai IKT szektor 20 000 vállalkozása 80 000 embernek ad munkát szállítói oldalon. A vevői oldali informatikai munkahelyekkel illetve a számítástechnikai gyártó munkahelyekkel együtt több, mint 150 000 főt foglalkoztat, így a szektorban foglalkoztatottak aránya alapján Magyarország a harmadik helyen áll az Európai Unióban. Az IKT szektor a gazdaság egyik legnagyobb hozzáadott értéket teremtő ágazata – közel 10 milliárd eurós nettó árbevétel mellett több mint 1 milliárd euró adót fizet be a magyar költségvetésbe.
Laufer Tamás, az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalatok Szövetsége (IVSZ) elnöke szerint megfelelő fejlesztéspolitikai és exportprogram segítségével a 180 milliárd forintos magyar szoftver export piac öt év alatt megduplázható lenne, sőt 2025-ig a teljes IKT szektor duplázhatna. Magyarország kormánya egy stratégiai megállapodás keretében hatékonyan ösztönözhetné a hazai szoftver export növekedését, ami a lehető legkisebb ráfordítással járulhatna hozzá a teljes magyar – 70 milliárd eurós – exportra vonatkozó duplázási tervei sikeréhez.
Hogyan?
Az IVSZ szerint a szoftver export megduplázása 10 000 új munkahely létrehozásával érhető el, ennek egyik feltétele pedig az IKT végzettségű mérnökök képzésének növelése évi 2 000 fővel, valamint a szakképzés és felnőttképzés megfelelő átalakítása. A piaci igények és képzési tartalmak összehangolását az IVSZ szakmai mentorként kívánja segíteni.Laufer Tamás szükségesnek tartaná a 2011-ben megszüntetett adókedvezmény visszaállítását, amely arra adott lehetőséget, hogy a szoftverfejlesztés költségeit a vállalatok leírhassák társasági adóalapjukból.
Szükség lenne az Európai Unió 2014-2020-as költségvetési időszakában az IKT eszközök használatával megvalósuló innovációk kiemelt támogatására is. Itt nem csak klasszikus IKT megoldások fejlesztése jöhet szóba, hanem más iparágak automatizálása, meglevő értéklánc-rendszerek innovatív megújítása, például az egészségügyben, az idegenforgalomban, a mezőgazdaságban, valamint a közlekedésfejlesztésben és a gépiparban…”
„…A felmérés eredményeként kirajzolódó kép azt mutatja, hogy a szektor hozzáadott érték teremtő képessége kiemelkedően magas. A magyarországi kb. 1000 milliárd forintos IKT exportból a szoftver és IKT szolgáltatás export több mint 180 milliárd forintot tesz ki. Ez más szektorokkal ellentétben szinte teljes egészében hazai hozzáadott érték, olyan magyar szellemi tevékenység, mely alapvetően import nélkül, kizárólag emberi munkán, hazai tudásbázison alapul.
Jelenleg 50 vállalat exportál évi 100MHUF forint felett, ebből 7 multinacionális vállalat (jellemzően magyarországi fejlesztőközpont), 7 már külföldi tulajdonos által felvásárolt magyar vállalkozás és 37 magyar tulajdonú vállalkozás.
…
A felmérésben különbséget tettünk a szolgáltatás forgalom és a szoftver forgalom között, hiszen ezek fejlesztéséhez más eszközök szükségesek. A multinacionális vállaltok klasszikus szoftverfejlesztői tevékenységét szolgáltatáshoz soroltuk, hiszen a szoftvert nem Magyarországról exportálják, legfeljebb csak itt készítik. Ennek alapján a szolgáltatás export 120 Mrd, a szoftver export 60 Mrd forint volt. Míg a szolgáltatás exportot döntően a multinacionális vállalatok dominálják, addig a szoftver exportot a magyar tulajdonú vállalkozások.
…Ezt az eredmény az iparág célzott fejlesztési program, speciális adókedvezmények nélkül érte el. Természetesen az általános EU-s pályázati alapokat sok IKT vállalkozás kihasználta, de úgy gondoljuk hogy célzott iparági fejlesztéssel, megfelelő, az innovációt támogató kedvezményekkel reális a következő 2014-2020-as időszakban az export volumenét több mint kétszeresére bővíteni. Ez a cél jól beleillik a kormányzat által a jelenleg 70 Mrd euró export megduplázását célzó stratégiába…”
Forrás:
Öt éven belül duplázódhatna a hazai szoftver export; Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége; 2013. március 6.
Az IVSZ érdekvédelmi tevékenységének fókuszában az exportőrök és az innovatív KKV-k érdekképviselete – összefoglaló az export felmérés eredményéről; Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége; 2013. március 6.
