egészségügyközigazgatás: magyar

Továbbra sincs rendben a kórházak költségvetése

Szerző: 2013. április 21.No Comments

„Az államosított kórházak sorra kapnak olyan feladatokat, amelyek nekik költséget, az államnak viszont bevételt jelentenek. Egyes szakértők több tízmilliárd forintra becsülik a gyógyításból így elvont összeget.

Pontos szám azért nincs – állítják az érdekvédők –, mert hiába kérnek, nem kapnak adatokat. Bár a kormányzati kommunikáció szerint – a Széll Kálmán Terv 100 milliárdos gyógyszerkassza-kurtításán kívül – egyéb forráskivonás nem történt, a valóságban az intézményeknek máig nem fizették ki a kötelező minimálbér-emelést.

A kórházak járulékbefizetései viszont nőttek a minimálbér-emelés következtében. Mivel állami kézbe kerültek az intézmények, nem kapták meg az alacsony jövedelműeknek járó bérkompenzációt, de nem részesülnek olyan állami juttatásból sem, mint például a Start-kártya-kedvezmény. Ez utóbbit csak azért nem kapják, mert a kincstár nem kérdezi le saját programjából, hogy az egyes kórházakban kiket érintene.

Csak ezt a néhány tételt tízmilliárdos összegre becsülték a lapunknak nyilatkozó szakértők.

A tavaly nyári ágazati bérrendezést is az Egészségbiztosítási Alap (E-Alap) terhére valósította meg a kormány. Ennek módja az volt, hogy egy rendelettel átírták a gyógyító-megelőző ellátásokat tartalmazó költségvetési sorokat, s hárommilliárd forintot a járó betegek utáni és további 26 milliárdot pedig a kórházi ellátásokból vettek el a béremelésre. A közel harmincmilliárd forintból mintegy 18,5 milliárd szinte azonnal a költségvetés egyensúlyát javította, mert ennyit vissza is szedtek adó és járulékok formájában. Valószínűleg az idei béremelésre is hasonló módon kerül sor, különben mással aligha magyarázható, hogy az E-Alapnak az év első három hónapjában máris húszmilliárdos többlete van a gyógyításra fordítható költségvetési soron, miközben betegek maradnak ellátás nélkül, vagy kényszerülnek többhetes, sőt akár több hónapos sorban állásra.

További fél-, egymilliárddal javítja az állam és rontja az egészségügy költségvetési egyensúlyát, hogy a kereskedelmi bankoktól az államkincstárhoz került az intézmények számlavezetése. Kisebb moraj futott végig a szakmai hallgatóságon, amikor két hete a Magyar Egészségügyi Menedzser Klub rendezvényén az Egyesített Szent István és Szent László Kórház gazdasági igazgatója elmondta, hogy mivel járt a bankváltás. A magánpénzintézet évente 4,4 milliót kért a számlavezetésért, és 22,7 millió forint kamatot írt jóvá a kórháznak. A több mint 18 milliós különbségből pedig gyógyítottak, gépeket pótoltak. Most a kincstár a számlavezetésért a korábbi 4,4 millió forinttal szemben 16,6 milliót számláz, és ezt a költséget tovább srófolja a tranzakciós adó 27,6 milliója, kamat viszont nincs. Csak ezen az egyetlen tételen évente 63 millió forintot buknak a gyógyításra kapott OEP-bevételből.

Forráselvonásként élik meg az intézmények azt is, hogy míg korábbi tulajdonosaik, az önkormányzatok évente 90-100 milliárd forinttal egészítették ki működési költségeiket, vállaltak helyettük önrészt a pályázatokon, mostani fenntartójuktól, a GYEMSZI-től egyetlen fillérre sem számíthatnak.”

Forrás:
Fű alatt viszi a pénzt az állam az egészségügytől; Danó Anna; Népszabadság; 2013. április 19.