„A klasszikus telephelyelméletek a profitmaximalizáló magánvállalkozások optimális telephelyválasztásának kérdéseivel foglalkoznak az egyedi vállalkozások és a vállalkozások összességének szintjén. A közösségi szféra telephelyválasztási kérdései, a szféra növekvő súlya ellenére, a mai napig háttérbe szorul, a gazdaság térbeli elhelyezkedésével foglalkozó elméletek többsége manapság is elsősorban a piaci szférára vonatkozik.
A közösségi szféra ugyanakkor a versenyszférához képest számos eltérő sajátosságot mutat, működésének hatékonyságát profitmaximalizálás helyett adott szolgáltatási színvonal minimális költségek melletti nyújtásával, a szolgáltatások egyenlő elérhetőségének biztosításával vagy más optimalizációs kritériummal lehet értékelni. Kutatási prekoncepciónk szerint érdemes önmagában is megvizsgálni és rendszerezni a versenyszféra és közösségi szféra térszervezése, telephelyválasztása közötti különbségeket, valamint a közösségi szféra telephelyelméletének sajátosságait és a területi szempontokat kitüntetetten kezelő optimalizációs kritériumait.
A vizsgálati kérdés aktualitását többek között az adja, hogy gyakran esik szó a területi szintek átszervezéséről, a járások kialakításáról, a közigazgatás hatékonyabbá tételének igényéről, anélkül, hogy a térbelileg szétszórt intézményekből álló szervezetekre vonatkozóan konkrét elemzésekkel és hatástanulmányokkal támasztanák alá az esetleges átszervezések indokoltságát.
Különösen jól megfigyelhető volt egyes államigazgatási, közigazgatási szervezetek megyei szintről regionális szintővé való átszervezése során az 1990-es évek végétől. 19 szervezeti egységet hét szervezeti egységbe összevonni mérethatékonyság miatti megtakarításokkal járhat. Mivel azonban a folyamatok nem egyetlen pontban zajlanak, ezért a térkapcsolatok változásából, azon belül a térkapcsolatok költségeinek változásából fakadó hatásokat szükséges összemérni a méretgazdaságosságból fakadó költségváltozással. Az ilyen és ehhez hasonló kérdések megválaszolása elméleti és gyakorlati szempontból is érdeklődésre tarthat számot.
A területi államigazgatás hatékony szervezeti kereteinek kialakítása érdekében a Kormány 2010 szeptemberében 15 területi államigazgatási szerv szervezeti integrációjáról döntött. Ezek közé tartoznak a földhivatalok is, amelyeknek részletesebb vizsgálata mellett alapvetően a következő három ok miatt döntöttünk. Egyfelől ez az a szervezet, amelynél a térkapcsolatokból származó költségek (javarészt utazási költségek) a szolgáltatóknál és a szolgáltatást igénybe vevőinél is megjelennek (tűzoltóságok esetén csak a szolgáltatást nyújtóknál, okmányirodák, bíróságok és számos további szervezet esetén csak a szolgáltatás igénybe vevőinél). Másrészt a földhivatalok ilyen szempontú, a területi hatékonyságra vonatkozó vizsgálatával eddig még nem foglalkozott senki. Harmadrészt az is előnyös, hogy a földhivatalok nemcsak a megyeszékhelyeken vannak jelen, hanem területileg sok telephellyel rendelkeznek, melyek feladatai azonosak, tehát könnyen összehasonlíthatók.”
Forrás:
Közszolgáltatások térbeli elhelyezkedésének hatékonyságvizsgálata a földhivatalok példáján; Budaházy György; Széchenyi István Egyetem Regionális és Gazdaságtudományi Doktori Iskola; 2013. május 3. (pdf)
