„A KSZSZ európai életkörülményeket, biztonságos megélhetést, növekvő béreket követel az Országgyűléstől és a kormánytól.
Stabil kormányzati struktúrára, választási ciklusokon és kormányzatokon átnyúló, a társadalmi igényeket tükröző jogszabályokra, továbbá felkészült, méltányos bérért dolgozó közszolgálati munkavállalókra van szüksége Magyarországnak a Közszolgálati Szakszervezetek Szövetsége (KSZSZ) VIII. kongresszusán elfogadott, a következő négy évre szóló programja szerint.
Az 1990-ben alakult, elsősorban a központi közigazgatás jelenleg mintegy 60 ezer munkavállalóját képviselő, húsz tagszervezetet tömörítő érdek-képviseleti ernyőszervezet budapesti ülésén egyhangúlag megszavazott programban a KSZSZ európai életkörülményeket, biztonságos megélhetést, növekvő béreket követel az Országgyűléstől és a kormánytól.
Utalt rá az állásfoglalás, hogy a 2009 (az előző kongresszus) óta eltelt időszakban az ország gazdasági, politikai és társadalmi viszonyai alapvetően megváltoztak, és a világban is gyökeres változások mentek végbe, amelyek alapvetően hatnak a munkavállalók munka- és életkörülményeire.
Az MTI-nek átadott dokumentum több, a munkavállalókat érintő kérdésre is kitér, így például határozott fellépést helyez kilátásba arra az esetre, ha a munkáltatók – visszaélve a munkavállalók kiszolgáltatottságával – a napi munkaidőn túli munkavégzésre akarják kényszeríteni a dolgozókat.
A KSZSZ szerint a jelenlegi közszolgáltatásokhoz képest ma nincs túlfoglalkoztatás a közszférában, ám ha mégis csökkenteni akarják a létszámot, akkor azt csak akkor tartanák elképzelhetőnek, ha azzal együtt a feladatokat is csökkentenék, és ha minderről egyeztetnének a szakszervezetekkel.
A KSZSZ egyik javaslata szerint a közszolgálat területén fejleszteni kellene az „atipikus” foglalkoztatási formák, például a távmunka, részmunka garantált szakmai és munkajogi biztosítékait is.
A program szerint az esélyegyenlőségi törvényt a gyakorlatban is maradéktalanul be kellene tartani azért, hogy a közszféra igényeinek megfelelő munkaerő-foglalkoztatásban ne lehessen nemhez, fajhoz tartozás, valamint életkor alapján megkülönböztetést tenni.
A dokumentum szerint a KSZSZ az elmúlt években végrehajtott „kiszervezések” jelentős részét elhibázott lépésnek tartja, és jelezte: a jövőben csak kellően átgondolt, valódi hatástanulmányokra épülő át-, illetve kiszervezéseket támogat.
A program megszövegezői úgy látják, a közszférában dolgozók munkája – szakképzettségüket és felkészültségüket figyelembe véve – méltánytalanul alulfinanszírozott. Közölték, elutasítják azokat a véleményeket, amelyek szerint a magyar gazdaság romlását a mértéktelenül nagy bérkiáramlás okozza. „Továbbra is fellépünk a reálbérek csökkenése ellen (…) javasoljuk, hogy csökkenjen a munkavállalókat terhelő elvonás, ennek hatására növekedjenek a reálbérek” – áll a programban.
Utóbbival kapcsolatban az ülésen felszólaló Agg Géza KSZSZ-elnök arról beszélt, egyre több kollégájuk „csúszik a létminimum alá”, és vannak olyan középfokú végzettségű tisztviselők, akiknek reálkeresete az elmúlt öt évben 20-45 százalékkal csökkent, ám erről szavai szerint a közvélemény nem is tud.
Az elnök szerint a KSZSZ az elmúlt négy évben – 1990-es megalakulása óta – a legnehezebb időszakát élte át, és, mint mondta, meg meri kockáztatni, hogy ez akár a magyar szakszervezeti történelem legnehezebb időszaka is lehetett, részben a gazdasági válság hatásai miatt.”
Forrás:
KSZSZ: stabil kormányzati struktúrára, méltányos bérekre van szükség; hirado.hu; 2013. május 10.
