Skip to main content
gazdaságinformatikaközigazgatási informatikaművelődés

A versenyképesség a stratégia 2014–2020-ig

Szerző: 2013. július 3.No Comments

„A versenyképesség növeléséhez szükséges a tehetségfejlesztés az oktatásban és a civil szervezetek hiánypótló tevékenységének támogatása. A 2014–2020 közötti ciklusban szükség van az összefogásra. Összefoglalás a III. Információs Társadalom Parlament fontosabb kérdéseiről.

„A 2014–2020 közötti költségvetési időszakban 23,9 milliárd forintot használhat fel a kormányzat az ikt-szektor gazdasági támogatásra és a versenyképesség növelésére” – jelentette ki Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti és gazdaságstratégiáért felelős államtitkára a III. Információs Társadalom Parlamentjén.

Az idei Információs Társadalom Parlamentjének kiemelt célja, hogy magas szintű egyeztető fórumot teremtsen a kormányzat, az ikt-piac, a civil- és az oktatási szektor között, illetve a szereplőknek platformot kínáljon a párbeszédhez. A szekció-beszélgetések a társadalom versenyképessége, az infokommunikációs stratégia, a 2013-as operatív programok, a magyar innováció és it-export témáit dolgozták fel.

A stratégia
A kormányzati infokommunikációs stratégia legfontosabb elemeit Vályi-Nagy Vilmos, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infokommunikációért felelős államtitkára ismertette. A stratégia a 2014–2020-as európai uniós költségvetési időszakra irányozza elő a forrásfelhasználás, illetve a fejlesztés négy fő irányát

A digitális infrastruktúra fejlesztésének fő célja a szélessávú internetelérés biztosítása a jelenleg még ellátatlan kistérségekben is. A digitális írástudás terjesztését célzó képzéseken belül nagy figyelmet kell fordítani az idősebb korosztályra, a fiatalok esetében pedig az iskolai minőségi informatikai képzésre, továbbá az informatikus- és mérnökképzésre. A digitális gazdaság fejlesztésében kifejezetten a kis- és közepes vállalkozások k+f-tevékenységének támogatásán lesz a hangsúly. Prioritást kap az export támogatása, továbbá start-up programokat támogató csomagok kialakítása…A digitális állam kialakításával pedig a kormány azt szeretné elérni, hogy az intézmények többségében teljes körű, általános ügyintézésre legyen lehetőségük az ügyfeleknek.

Lemaradó digitális társadalom, fejlődő e-közigazgatás?
Szolgáltatás alapú és a nemzetközi piacon helytálló megoldásokban kell gondolkodni. Létszükséglet, hogy mindenki számára elérhetővé váljon az internet, vetette fel többek között Baja Ferenc, az Országgyűlés Gazdasági Bizottságának Informatikai és Távközlési Albizottságának alelnöke.

Ennek kapcsán a kormányablakok és az e-ügyintézés fejlesztéséről számolt be Deák Rita, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium a kormányablakok kialakításával összefüggő feladatok ellátásért felelős miniszteri biztosa, miszerint az év végén megnyílik az egyablakos ügyintézés, és a papírdokumentum-kezelést hamarosan kiváltja a digitális ügykezelés. Ide kapcsolódóan Fekete Gábor, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium e-közigazgatásért felelős helyettes államtitkára arról tájékoztatott, hogy megszületett az e-közigazgatás szabályozási környezete is, amely ősszel kerülhet a kormány elé. A szabályozás tartalmazza az 5000 nyilvántartási adatbázis összehangolásának, megtisztításának és besorolásának rendjét.

Mitől versenyképes a társadalom?
Szigetszerűen nem működhet igazi versenyképesség, az életképességet a gazdasági és civil szektor közötti együttműködés és a megfelelő reakcióidő jelentené. Az oktatói környezet szempontjából a hallgatók számára biztosított tudás, a kutatás-fejlesztés támogatása, illetve a tudásfejlesztés és a felzárkóztatás kérdése az, ami a versenyképességet jelenti – hangzott el a második napon a társadalom a versenyképességért szekcióbeszélgetésen, ahol a kormányzati, civil és oktatói környezet szereplői vettek részt.

A kitörési pontokban a civil szervezetek működését és hatékonyabb támogatását látják a szakemberek, miután a civil szervezetek azok, akik az oktatási hiányterületekre megoldásokat tudnak adni. Továbbá a tehetségfejlesztés és -gondozás jelenthetné az igazi versenyképességet, ezért egy tehetséggondozási adatbázis létrehozását javasolták a résztvevők. Elhangzott, hogy a felsőoktatás elvárná a közoktatástól a nyelvismeret és az informatikai tudás fejlesztését, illetve nehezményezte, hogy az ipar túl korán, már bsc-szinten elviszi a mérnök hallgatókat.

Kell az innováció is
A nemzeti vagyon több elemből tevődik össze, ezek között kiemelten fontos az innováció. A kérdés csak az, hogy hazánk a bruttó hazai termék (gdp) hány százalékára akarja felfuttatni a k+f-ráfordításokat a jelenlegi 1,2 százalékról, illetve mit tesz az „agyelszívás” ellen. Jó volna megteremteni az ipar, a kutatás és a felsőoktatás hatékony együttműködését is. Ugyanakkor csak olyan innovációba szabad fektetni, amely eléri vagy meghaladja a világszínvonalat, alább nem szabad adni – bármekkora kihívás is legyen ez.

Eközben nem feltétlenül csak a költés nagyságát kell nézni, a legfontosabb az eredmény, illetve hogy ez az eredmény mennyire hasznosítható a piacon és a nemzetgazdaság számára.
Könnyíti a helyzetet, hogy a hazai kutatások jó része nemzetközi projektekhez kapcsolódik, ezek magas színvonala pedig garantált. A magyaroknak pedig különleges képességük van arra, hogy kevés pénzzel és jó ötletekkel az élbolyban maradjanak. Többek között ezért tölt be hazánk amolyan innovációs mágnes szerepet, amivel olyan multik k+f-tevékenységét vonzza ide, mint a GE, az Ericsson vagy a T-Systems…Az oktatással azonban vannak gondok, s ez kihathat a későbbi kutatási tevékenységekre is. Ugyanis beszűkült azoknak a szakmáknak a köre, amelyek még nemzetközileg versenyképesek. A mérnök- és orvosképzésről van szó, amelyek csak akkor maradhatnak versenyképesek, ha a technológia, a környezet és az oktatás is tartja az iramot. Erre az adhat esélyt, hogy nyugaton egyre drágább lesz a képzett munkaerő, s egyre keletebbre jön a gyártás. Ez a folyamat csak akkor állhat meg Magyarországon, ha hozzáadott értéket – például a k+f-képességet – tudunk kínálni a befektetőknek.
Ahhoz azonban, hogy az innováció a jövőben is hangsúlyos szerepet játsszon hazánkban, az kell, hogy a fiatalokat, az úgynevezett Y-generációt bevonjuk a különféle kutatási fórumokba, hiszen ők lesznek a jövő innovátorai. De leginkább jövőképet kell nekik mutatni.”

Forrás:
A versenyképesség a stratégia 2014–2020-ig; Sebők Viktória, Mártonffy Attila; IT Business; 2013. július 3.