„A versenyképesség növeléséhez szükséges a tehetségfejlesztés az oktatásban és a civil szervezetek hiánypótló tevékenységének támogatása. A 2014–2020 közötti ciklusban szükség van az összefogásra. Összefoglalás a III. Információs Társadalom Parlament fontosabb kérdéseiről.
„A 2014–2020 közötti költségvetési időszakban 23,9 milliárd forintot használhat fel a kormányzat az ikt-szektor gazdasági támogatásra és a versenyképesség növelésére” – jelentette ki Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti és gazdaságstratégiáért felelős államtitkára a III. Információs Társadalom Parlamentjén.
Az idei Információs Társadalom Parlamentjének kiemelt célja, hogy magas szintű egyeztető fórumot teremtsen a kormányzat, az ikt-piac, a civil- és az oktatási szektor között, illetve a szereplőknek platformot kínáljon a párbeszédhez. A szekció-beszélgetések a társadalom versenyképessége, az infokommunikációs stratégia, a 2013-as operatív programok, a magyar innováció és it-export témáit dolgozták fel.
A stratégia
A kormányzati infokommunikációs stratégia legfontosabb elemeit Vályi-Nagy Vilmos, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infokommunikációért felelős államtitkára ismertette. A stratégia a 2014–2020-as európai uniós költségvetési időszakra irányozza elő a forrásfelhasználás, illetve a fejlesztés négy fő irányátA digitális infrastruktúra fejlesztésének fő célja a szélessávú internetelérés biztosítása a jelenleg még ellátatlan kistérségekben is. A digitális írástudás terjesztését célzó képzéseken belül nagy figyelmet kell fordítani az idősebb korosztályra, a fiatalok esetében pedig az iskolai minőségi informatikai képzésre, továbbá az informatikus- és mérnökképzésre. A digitális gazdaság fejlesztésében kifejezetten a kis- és közepes vállalkozások k+f-tevékenységének támogatásán lesz a hangsúly. Prioritást kap az export támogatása, továbbá start-up programokat támogató csomagok kialakítása…A digitális állam kialakításával pedig a kormány azt szeretné elérni, hogy az intézmények többségében teljes körű, általános ügyintézésre legyen lehetőségük az ügyfeleknek.
Lemaradó digitális társadalom, fejlődő e-közigazgatás?
Szolgáltatás alapú és a nemzetközi piacon helytálló megoldásokban kell gondolkodni. Létszükséglet, hogy mindenki számára elérhetővé váljon az internet, vetette fel többek között Baja Ferenc, az Országgyűlés Gazdasági Bizottságának Informatikai és Távközlési Albizottságának alelnöke.Ennek kapcsán a kormányablakok és az e-ügyintézés fejlesztéséről számolt be Deák Rita, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium a kormányablakok kialakításával összefüggő feladatok ellátásért felelős miniszteri biztosa, miszerint az év végén megnyílik az egyablakos ügyintézés, és a papírdokumentum-kezelést hamarosan kiváltja a digitális ügykezelés. Ide kapcsolódóan Fekete Gábor, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium e-közigazgatásért felelős helyettes államtitkára arról tájékoztatott, hogy megszületett az e-közigazgatás szabályozási környezete is, amely ősszel kerülhet a kormány elé. A szabályozás tartalmazza az 5000 nyilvántartási adatbázis összehangolásának, megtisztításának és besorolásának rendjét.
Mitől versenyképes a társadalom?
Szigetszerűen nem működhet igazi versenyképesség, az életképességet a gazdasági és civil szektor közötti együttműködés és a megfelelő reakcióidő jelentené. Az oktatói környezet szempontjából a hallgatók számára biztosított tudás, a kutatás-fejlesztés támogatása, illetve a tudásfejlesztés és a felzárkóztatás kérdése az, ami a versenyképességet jelenti – hangzott el a második napon a társadalom a versenyképességért szekcióbeszélgetésen, ahol a kormányzati, civil és oktatói környezet szereplői vettek részt.A kitörési pontokban a civil szervezetek működését és hatékonyabb támogatását látják a szakemberek, miután a civil szervezetek azok, akik az oktatási hiányterületekre megoldásokat tudnak adni. Továbbá a tehetségfejlesztés és -gondozás jelenthetné az igazi versenyképességet, ezért egy tehetséggondozási adatbázis létrehozását javasolták a résztvevők. Elhangzott, hogy a felsőoktatás elvárná a közoktatástól a nyelvismeret és az informatikai tudás fejlesztését, illetve nehezményezte, hogy az ipar túl korán, már bsc-szinten elviszi a mérnök hallgatókat.
Kell az innováció is
A nemzeti vagyon több elemből tevődik össze, ezek között kiemelten fontos az innováció. A kérdés csak az, hogy hazánk a bruttó hazai termék (gdp) hány százalékára akarja felfuttatni a k+f-ráfordításokat a jelenlegi 1,2 százalékról, illetve mit tesz az „agyelszívás” ellen. Jó volna megteremteni az ipar, a kutatás és a felsőoktatás hatékony együttműködését is. Ugyanakkor csak olyan innovációba szabad fektetni, amely eléri vagy meghaladja a világszínvonalat, alább nem szabad adni – bármekkora kihívás is legyen ez.Eközben nem feltétlenül csak a költés nagyságát kell nézni, a legfontosabb az eredmény, illetve hogy ez az eredmény mennyire hasznosítható a piacon és a nemzetgazdaság számára.
Könnyíti a helyzetet, hogy a hazai kutatások jó része nemzetközi projektekhez kapcsolódik, ezek magas színvonala pedig garantált. A magyaroknak pedig különleges képességük van arra, hogy kevés pénzzel és jó ötletekkel az élbolyban maradjanak. Többek között ezért tölt be hazánk amolyan innovációs mágnes szerepet, amivel olyan multik k+f-tevékenységét vonzza ide, mint a GE, az Ericsson vagy a T-Systems…Az oktatással azonban vannak gondok, s ez kihathat a későbbi kutatási tevékenységekre is. Ugyanis beszűkült azoknak a szakmáknak a köre, amelyek még nemzetközileg versenyképesek. A mérnök- és orvosképzésről van szó, amelyek csak akkor maradhatnak versenyképesek, ha a technológia, a környezet és az oktatás is tartja az iramot. Erre az adhat esélyt, hogy nyugaton egyre drágább lesz a képzett munkaerő, s egyre keletebbre jön a gyártás. Ez a folyamat csak akkor állhat meg Magyarországon, ha hozzáadott értéket – például a k+f-képességet – tudunk kínálni a befektetőknek.
Ahhoz azonban, hogy az innováció a jövőben is hangsúlyos szerepet játsszon hazánkban, az kell, hogy a fiatalokat, az úgynevezett Y-generációt bevonjuk a különféle kutatási fórumokba, hiszen ők lesznek a jövő innovátorai. De leginkább jövőképet kell nekik mutatni.”
Forrás:
A versenyképesség a stratégia 2014–2020-ig; Sebők Viktória, Mártonffy Attila; IT Business; 2013. július 3.