Januártól név nélkül is lehet közérdekű bejelentést tenni

„Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala megkezdte a felkészülést, a személyi és technikai feltételek kialakítását a panaszokról és közérdekű bejelentésekről szóló törvényben foglalt új feladata végrehajtására – közölte az alapjogi biztos hivatala.

A közleményben emlékeztetnek: a panaszokról és közérdekű bejelentésekről szóló törvény alapján 2014. január 1-jétől bárki fordulhat panasszal, illetve közérdekű bejelentéssel az állami vagy a helyi önkormányzati szervhez. A közérdekű bejelentő kérheti, hogy személyes adatai kizárólag az alapvető jogok biztosa és hivatala számára legyenek hozzáférhetőek.

Ebben az esetben a bejelentő az alapvető jogok biztosának – most még fejlesztés alatt álló elkülönített elektronikus rendszerén – tehet majd közérdekű bejelentést, amelyet a hivatal úgy dolgoz fel, hogy a bejelentés ne tartalmazzon a közérdekű bejelentő azonosítását lehetővé tevő adatot. Az ombudsmani hivatal tájékoztatása szerint a közérdekű bejelentést ebben az anonimizált formában továbbítja az ügyben eljáró hatósághoz.

Az ombudsman emellett közvetlenül is vizsgálhatja a közérdekű bejelentések kezelésének gyakorlatát.

A panaszokról és közérdekű bejelentésekről szóló törvény célja az állami szervek működésébe vetett közbizalom növelése, az állami működés jobbá tétele és a korrupció elleni hatékonyabb fellépés. A jogszabály a bejelentő védelmében meghatározza, hogy a panaszos vagy a bejelentő személyes adatai csak az eljárás lefolytatására hatáskörrel rendelkező szervnek adhatók át, amennyiben a szerv a törvény alapján jogosult az adatok kezelésére, vagy ha az adatok továbbításához a panaszos vagy közérdekű bejelentő egyértelműen hozzájárult – írták a közleményben.”

———

„Jövő év elejétől egységes jogszabály vonatkozik az állampolgári panaszok és közérdekű bejelentések kezelésére, miután az Országgyűlés hétfőn kormánypárti és jobbikos szavazatokkal elfogadta az erről szóló előterjesztést.

A jogszabály rendelkezik a bejelentő védelméről és a munkáltatók visszaéléseivel kapcsolatos bejelentések kezeléséről, biztosítva, hogy ha egy vállalat létrehozza a bejelentések kezelésére szolgáló rendszerét, az megfeleljen az adatvédelmi előírásoknak. Az előírás szerint ezekben tilos különleges adatokat kezelni.

A törvény bevezeti a bejelentővédelmi ügyvéd intézményét. Az ügyvédet a magánszféra alkalmazhatja az antikorrupciós bejelentések fogadására. A bejelentő személyét ügyvédi titoktartás védi.
A bejelentővédelmi ügyvéd megszűri a hamis vagy nem érdemi bejelentéseket, és segíti a nyomozó hatóság munkáját is. Az előterjesztés összeférhetetlenségi követelményeket is megfogalmaz a bejelentővédelmi ügyvédekkel szemben.

A törvény változtat az alapvető jogok biztosára vonatkozó előírásokon, feladatai között rögzíti a közérdekű bejelentések vizsgálatának teendőit.
Az ombudsman hivatala kezeli a jövőben azt az elektronikus rendszert, amelyen keresztül az emberek megtehetik közérdekű bejelentéseiket. A biztos továbbítja az ide érkező észrevételeket az illetékes hivatalokhoz, kérés esetén anonimizálva. A jogszabály szerint lehetőség van a kapcsolattartásra a bejelentővel, aki kérheti, hogy adataihoz csak a biztos és hivatala férjen hozzá.”

Forrás:
Januártól név nélkül is lehet közérdekű bejelentést tenni; napi.hu/MTI; 2013. október 16.
Törvény az állampolgári panaszokról és közérdekű bejelentésekről – Bevezeti a bejelentővédelmi ügyvéd intézményét; Jogi Fórum; 2013. október 15.
T/11657. számú törvényjavaslat a panaszokról és közérdekű bejelentésekről; Országgyűlés (pdf)

A bejegyzés kategóriája: jog, közigazgatási informatika, törvények, határozatok
Kiemelt szavak: , , , , , , , .
Közvetlen link.