„Az Európai Unió területén 1991 óta működik a díjmentesen hívható 112-es segélyhívószám. Magyarországon is működött, de a rendőrségen csörgött, telefonos szolgáltatásként állt a hívók rendelkezésére, korszerű informatikai háttér nélkül. Jövőre megváltozik a helyzet.
Hazánkban a 112-es segélyhívószámmal párhuzamosan mindegyik készenléti szerv saját nemzeti segélyhívó számot is üzemeltetett nagyon kevés és nem egységes informatikai támogatással – vázolja fel a múltat Kópiás Bence, a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ) elnökhelyettese.
Több kommunikációs csatornán
Az Egységes Segélyhívó Rendszer (ESR) kiépítésével a magyar állam célja olyan korszerű szervezet, együttműködési rend és informatikai rendszer kialakítása, amely a telefonon érkező segélykérések mellett más kommunikációs csatornák (sms, e-mail, internetes portál, okostelefon, illetve a gépjárművekbe épített e-call automata vészhívó rendszer) használatát is biztosítani fogja. Egységes eljárás szerint fogadja a bejelentéseket, előszűri, minősíti és eljuttatja azokat a készenléti szervekhez, ezzel is csökkentve a bejelentéstől a helyszíni intézkedések megindításáig eltelt időt…A polgárok elsősorban a segélykérések hatékonyabb fogadását, a gyorsabb segítségnyújtást érzékelik majd. Képzett hívásfogadó operátorok fogadják a segélykéréseket. Helyszíneik azonosításában a távközlési szolgáltatókkal közösen kifejlesztett, nagy pontosságú, automatikus helymeghatározás segít, így a hívó földrajzi helye megjelenik a hívásfogadó központok digitális térképein.
Fogadás az ország két végén
A miskolci és a szombathelyi hívásfogadás révén központilag, megosztva állnak rendelkezésre a készenlétiek irányításához szükséges információk. Így az esetek többségében nem lesz szükség arra, hogy például a kiérkező mentő értesítse a katasztrófavédelmet egy közlekedési baleset sérültjének kiszabadításához, hiszen a megfelelő eszközökkel felszerelt tűzoltóautó a mentővel egy időben, ugyanazon információk alapján indul útnak.Az ESR-112 projekt 2012 márciusában indult az EKOP keretében, hivatalos véghatárideje jelenleg 2013. december 31. A projekt költségvetése 5,071 milliárd forint. Ezt az összeget teljes egészében az Európai Unió biztosítja, de a magyar állam építészeti beruházásokkal 1,4 milliárddal kiegészíti. Most folyik egy keretemelési eljárás is: még 380 millió forintot szeretnének hozzátenni a projekthez.
A projekt kivitelezése konzorciális keretek között zajlik. A konzorcium tagjai: a Belügyminisztérium és az irányítása alá tartozó Rendőrség és Katasztrófavédelem, az Emberi Erőforrások Minisztériuma és az irányítása alá tartozó Országos Mentőszolgálat, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és a felügyelete alá tartozó NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. (NISZ Zrt.), valamint a KIFÜ mint projektgazda. Szállítói oldalról több mint húsz vállalkozás vett, vesz részt a megvalósításban.
Fajsúlyos nehézségek
A konzorcium tekintélyes tagjai más és más megközelítéssel, más munkarendben dolgoznak. A koordinálás, az egymás közti kommunikáció, a döntéshozatali mechanizmusok egyeztetése során is keletkeztek problémák, amelyeket jól körülhatárolt feladatmegosztással, szigorú projektvezetéssel sikerül kezelni.Szakmai szempontból nagy kihívást jelent a különböző eszközök és szolgáltatások beszerzéseinek előkészítése, tartalmi és időbeli koordinálása, a leszállított elemek integrációja. Számolni kell azzal is, hogy a sikeres közbeszerzést a vesztes menetrendszerűen megtámadja.”
Forrás:
Megújul a 112; IT Business; 2013. november 5.
