közigazgatás: magyar

Önkormányzatok: Szabadulás a hiteladósságtól

Szerző: 2013. november 29.No Comments

„Januárban adatokat szolgáltatnak, majd február végén megszabadulnak a mintegy 420 milliárdos még meglévő adósságuktól a nagyobb települések. A szállítói tartozásokat nem konszolidálják.

Mivel az újabb adósságkonszolidáció teljes összegű lesz, ezért ebben a körben nem lesz szükség az önkormányzatokkal az átvállalás mértékéről szóló megállapodások megkötésére, illetve az átvállalási mértékek megállapítását célzó egyeztetések lefolytatására – közölte lapunkkal a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM). A nagyobb települések esetében a konszolidáció korábbi körében az adósságok 40–70 százalékát vállalták át, a pontos mértékről akkor egyeztettek. Ekkor sikerült a nagyobb várások lobbierejének köszönhetően a korábban tervezett mintegy 510 milliárdról 610 milliárdra növelni a konszolidáció mértékét.
Az adósságátvállalás negyedik körében az ötezer fő feletti település megmaradt, (főként fejlesztési és működési hitelekből álló) 420 milliárdos adósságát 2014. február 28-áig az állam teljes egészében átvállalja. Az NGM ebben a körben technikai részletek kapcsán folytat egyeztetéseket a Magyar Államkincstárral, az Államadósság Kezelő Központ Zrt-vel (ÁKK) és a Bankszövetséggel. A települések a hitelező pénzügyi intézmények közreműködésével januárban adatot szolgáltatnak az adósságelemekről. Ezután az ÁKK február 28-áig az átvállalásról háromoldalú megállapodást köt az önkormányzatokkal és a hitelezőkkel.
Az adósságátvállalás az NGM tájékoztatása szerint kétféle módon valósul majd meg. A nagyobb értékű ügyleteket az ÁKK átvállalja az önkormányzatoktól, míg a kisebb összegű ügyleteket az állam a kincstáron keresztül közvetlenül előtörleszti a hitelezők számlájára kiutalt törlesztési célú támogatással.

A 2014. évi költségvetési törvénytervezet legutóbbi módosításával a közvetlen bevételek és kiadások fejezetében a települési önkormányzatok adósságkonszolidációjához kapcsolódó állami támogatások jogcímén az eredeti 4 milliárdos tervezetet még 60 milliárd forinttal megemelték. Az indoklás szerint így az átvállalásra kerülő ügyletek számának csökkentése érdekében egyes, kisebb összegű, illetve jellegük miatt át nem vállható ügyletek konszolidációját az állam e tételek előtörlesztésével valósítja meg.

A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke lapunknak elmondta, hogy ebben a 60 milliárdos összegben olyan tételek lehetnek, amelyeket azonnal szeretnének kifizetni. Ilyenek lehetnek a lízingek, vagy az olyan kisebb tételek, amelyek amúgy is lejárnának 2014-ben. Schmidt Jenő arra emlékeztetett, hogy a mintegy 1100 milliárdos (korábban közel 700 milliárdot vállalt át az állam, jövőre 420 milliárdot) adósságkonszolidáció éves törlesztő- és kamatrészlete mintegy 100–110 milliárd lehet.

A szállító tartozásokat nem konszolidálja az állam, ami egyébként az összes települést érinti, melynek mértéke mintegy 8-10 milliárd lehet az önkormányzatoknál. A TÖOSZ elnöke szerint ezeket a tartozásokat a településeknek kell kigazdálkodniuk, ami nem lehetetlen feladat, de kemény pénzügyi fegyelmet követel.

A 60 milliárdon kívül fennmaradó 4 milliárd a jelenleg adósságrendezési eljárás alatt álló önkormányzatok adósságkonszolidációjának fedezetéül szolgál, melyre az adósságrendezési eljárás lezárását követő 60 napon belül kerül sor. A TÖOSZ elnöke szerint mintegy 10 település lehet még (egy éve 18 volt), főként kisebb városok, amely ellen ilyen eljárás lehet, az egyik legnagyobb közöttük Tiszafüred. Ezeknél a településeknél előfordult, hogy valamelyik szállító unta meg (például vízközművek), hogy nem törlesztettek a készfizetői kezességet vállaló önkormányzatok.

Nem növeli a hiányt az átvállalás
Az átvállalt önkormányzati adósság összege nem jelenik meg pénzforgalmi tételként a büdzsében, így erre a célra nem szükséges további keret meghatározása – közölte lapunkkal az NGM. Az átvállalás során ugyanis az önkormányzatok könyveiben szereplő adósságállomány kerül át a központi büdzsé adósságállománya közé az ÁKK által kötendő szerződések alapján, ennek kapcsán további kifizetés nem megy végbe. Így az adósságátvállalást államháztartási szempontból nézve az egyenleg és az államadósság semleges tétel, mivel a büdzsé és az önkormányzati alrendszer egyenlegében és adósságában ellentétes irányú, de azonos összegű folyamatokat eredményez.”

Forrás:
Szabadulás a hiteladósságtól; Éber Sándor; Világgazdaság; 2013. november 29.