„Újabb 400 milliárdos adósságkonszolidációt jelentett be a kormány 2014 februárjáig. A döntés szinten tartja az államháztartási hiányt, és mentőövet jelent a településeknek – a feladatfinanszírozás szűkülő önkormányzati forrásait azonban nem pótolja, figyelmeztetett Gémesi György polgármester a Rádió Orientben. A takarékos települések plusz 10 milliárdos keretét viszont jó ötletnek tartja, amit a jövőben bővíteni is lehetne.
A kormányzat a 2014-es költségvetésbe újabb adósságkonszolidációt épített be, február végéig a települések maradék tartozásait is átvállalja. A több mint 400 milliárd forintos keretből nem egyszerre, hanem fokozatosan történik a konszolidáció. A Rádió Orient műsorában Gémesi György elmondta, a 13 ezer milliárdos országos büdzsében az éves átvállalás 40-45 milliárdos összeg, ami az arányokat tekintve nem számít nagy tételnek. A polgármester kiemelte, az adósság átvállalásával nem növekszik az államháztartási hiány – az Unió ugyanis elfogadja az államadósság törlesztésének. Örvendetes az is, hogy gazdaságfejlesztési többletforrást kapnak a jól sáfárkodó önkormányzatok. „Az ilyen települések számára első esetben különít el a kormány 10 milliárd forintot a költségvetésben” – mutatott rá Gémesi. A polgármester üdvözölte a lépést, amit szerinte hosszú távon is érdemes lenne alkalmazni.
A hitelátvállalással elért kiadáscsökkentést fejlesztésre kell fordítani. Az önkormányzatok ezzel esélyt kapnak arra, hogy versenyképesebbekké váljanak és, hogy a gazdaság alappillérjeit képző kis- és középvállalkozások is megerősödjenek. A Magyar Önkormányzatok Szövetségének (MÖSZ) elnöke kiemelte, a feladatfinanszírozásra való átállás szűkítette a települések mozgásterét, csökkent a gazdálkodási autonómia. Emellett az önkormányzati társaságok hitele továbbra is a rendszerben maradt. A hitelfelvételi stop, valamint a kormányzati engedélyhez kötött újabb hitelfelvétel ugyan mérsékli az önállóságot, azonban könnyebbé teszi a meglévő adósságok törlesztését. „A feladatfinanszírozásban szűkülő önkormányzati forrásokat ugyanakkor nem pótolja az adósságkonszolidáció, itt további segítséget igényelnek a települések. Kiegészítő állami forrásigényre van szükség, a belügyminisztériumi tartalékkeret helyett konkrét puffer-keretet kellene kialakítani.”
A 2014-es reform után nem lesznek polgármesterek a parlamentben. Gémesi ezt problémásnak nevezte, mivel az önkormányzati vezetők jelenléte féket jelentett a rendszerben. „A cél, hogy ne kelljen lobbizni az önkormányzatokért. A kormányzatnak természetes módon potenciális partnerként kell kezelnie az önkormányzatokat. A jövő évi büdzsé nem álombüdzsé a települések tekintetében: átrendezik a forrásokat, azonban lényegi többletelem nem jelenik meg” – beszélt a biztonságos működést nem biztosító új keretről a vendég.
Gödöllő polgármestere a rezsicsökkentés hulladéktársaságokat érintő hatásáról is beszélt. Gémesi korábban levélben fordult az illetékes politikusokhoz, de arról máig nem kapott információt, hogy pontosan milyen formában kívánják kompenzálni a cégeket. „A kiadásnövekmények mellett nincs elegendő forrás. Az állampolgárok terheinek csökkentése jó lépés, azonban ezt nem szerencsés a non-profit önkormányzati társaságok ellehetetlenítésével elérni.” Gémesi elmondta, a hulladéklerakásról szóló rendelet módosításával 5,5 milliárdos kompenzációt kaphatnak a rezsicsökkentést megszenvedő vállalatok, azonban ez nem elegendő a becsült 30 milliárd feletti kiesés pótlására.”
Forrás:
Gémesi: az önkormányzati forrásokat nem pótolja az adósságrendezés; OrientPress; 2013. december 2.
