közigazgatás: külföldönközigazgatási informatika

„Hol vagyunk és hová tartunk?” – Beszámoló az e-kormányzati csúcstalálkozóról

Szerző: 2014. január 6.No Comments

A 2013. november 14-15-én, Vilniusban megtartott konferencia célja a 2011-2015-ös időtávra szóló e-közigazgatási akcióprogram félidős felülvizsgálata volt, de az elért eredmények számbavételén túl az interoperabilitási problémák megvitatására is hangsúlyt fektettek. A konferencia körülbelül 400 résztvevője az uniós tagállamokból, tagjelölt országokból, az Európai Gazdasági Térség államaiból, valamint a Keleti Partnerség országaiból érkezett.

A konferencia 6 plenáris és 6 párhuzamos szekciójában az alábbi témaköröket érintették az előadók:

  • Az átalakuló közigazgatás végrehajtásának eredményei;
  • Fejlesztéspolitikai, szervezeti, szemantikai és technológiai interoperabilitás;
  • Bizalom és biztonság;
  • Nyílt adatok;
  • Múltbéli sikerek és a jövő innovációi;
  • Befogadó e-közigazgatás;
  • E-közigazgatás hatásának mérése;
  • Határon átnyúló szolgáltatások;
  • Hogyan képzeljük el a jövő e-közigazgatását;
  • Tervek és politikák a következő hét éves pénzügyi ciklusban (2014-20202).

Metchild Rohen – az Európai Bizottság közszolgáltatási osztályvezetője – nyitó beszédében a „hol vagyunk?” kérdésre azt a választ adta, hogy az e-közigazgatás megfelelő pozícióban van, hiszen az elmúlt években mind a Bizottság, mind pedig a tagállamok fontos napirendi pontjává vált. A Bizottság – a tagállamokkal együttműködve – nagy hangsúlyt fektet arra, hogy ösztönözzék az állampolgárokat és a vállalkozásokat az e-közigazgatással szembeni nyitottság, átláthatóság, együttműködés elérésére. A „hová tartunk?” kérdésre válaszolva kifejtette, hogy a vízió egy nyitott, együttműködésre képes, modern közszolgáltatási rendszer kialakítása, melyben az adatok, eljárások és döntések annyira nyilvánosak, amennyire csak lehetséges.

Fontos tényezők változtak az elmúlt években. Új digitális irányvonalak, stratégiák készültek a részvétel elvű közszektor kiépítése érdekében, paradigmaváltás történt az állami szerepvállalásban is. A gondoskodó államtól egy engedélyező, részvétel-elvű állam felé mozdult el a gondolkodás, és persze a gyakorlat is. Ennek eredményeként az e-közigazgatás is másfajta megközelítést igényel: a kormány-centrikus megközelítésmódot felváltja a felhasználó-centrikus, az állampolgárok által vezérelt látásmódot.

A közigazgatás modernizációja elengedhetetlen az e-közigazgatás kiépítésében. Az ebbe az irányba tett eddigi lépések között található az információk online elérhetősége, az elektronikus, többcsatornás szolgáltatásnyújtás, e-részvételi kezdeményezések és a tagállamok közti interoperabilitás.

A közigazgatás jövőjét taglaló szekcióban kiemelték az előadók, hogy fontos az állampolgárok és vállalkozások részvétele a mobil IKT-n és társadalmi médián keresztül. A kormányzati szolgáltatások többcsatornás ellátásában kiemelkedő szerepet kap a felhő kiépítése.

A hatékony és eredményes fejlődés elérése érdekében lényeges a döntéshozatalok előzetes modellezése. A nyíltság és átláthatóság új megközelítése elősegítette a felhasználói bizalom növekedését. Ezen kívül EU-s szinten is jelentős a digitális korlátok nélküli standardok és interoperabilitás a térségen belül.

A kormányzatokkal szemben nagyon magas elvárások fogalmazódnak meg: például legyen képessége megoldani az olyan újabb, komplexebb kihívásokat, mint például a magas foglalkoztatás elérése, a gazdasági növekedés, ugyanakkor tegyen eleget a fenntartható és méltányos fejlődés követelményének is. Ebben az új kontextusban kiemelten szükséges van az államnak egy olyan ökoszisztémára, mely értéket teremt, integrálja a szolgáltatásokat és résztvevővé teszi a felhasználókat. Erősíteni kell a standardok és irányvonalak meghatározását az új, digitális kormányzás kiépítése érdekében, valamint tényekre, megbízható adatokra, hatáselemzésekre van szükség a megfelelő irányú korrekciós intézkedések meghozásához.

Összességében az előadók három tématerületet emeltek ki:

  • A közigazgatás minden szintjén erősíteni kell az új utakat vállaló, kereső vezetőket. Szükség van képzett, proaktív vezetőkre az állami szektorban, olyanokra, akik segítik az innovációk, az innováció-menedzsment megjelenését a szervezeten belül is.
  • Ezzel szoros összefüggésben, biztosítani kell az innovációra nyitott gondolkodás megjelenését a közigazgatásban. Nagyon fontos, hogy a közigazgatás nyissa meg a hozzáférést az adatokhoz, teremtse meg annak lehetőségét és képességét, hogy a nyílt adatok minél szélesebb körben felhasználásra kerüljenek. Általánosságban úgy tűnik, a közigazgatás rendelkezik egy határozott előfeltevéssel arról, mit is kell tennie az állampolgári igények kielégítésére, ugyanakkor a létrehozott szolgáltatások kevésbé találkoznak a társadalom valós igényeivel. Ezzel a problémával nagyon régóta küzdenek az e-közigazgatási fejlesztések, így változatlanul cél a nyitottabb gondolkodás, a „közszolgáltatások” jelentésének újragondolása.
  • A közigazgatás irányítása és finanszírozása. Változatlanul nem vagyunk tisztában az e-szolgáltatások megtérülésével, hasznával. A régi technológiák és megoldások finanszírozása óriási költségekkel járnak, ehelyett az innovatív pénzügyi ösztönzők és a hatékony jogi kényszerek kombinációja sokkal fontosabb szerepet játszhatnának. Jutalmazni, ösztönözni kell a közigazgatáson belül azokat a dolgozókat, akik elfogadják, használják az új eszközöket, innovációkat, akik új ötletekkel, fejlesztési javaslatokkal állnak elő.

Az ismertetés Karsai Adrienn munkája.

Forrás:
High Level Conference on E-government Issues; Ministry of Foreign Affairs of the Republic of Lithuania; 2013. december 18.
The Presidency report on High level eGovernment Conference and Exhibition on 14th – 15th November, 2013, Vilnius (pdf)
Session Recordings