„Stíluskönyvet kapnak a kúriai bírák, hogy az ítéletek közérthetőbbé váljanak. A kúriai határozatok szerkesztéséhez útmutatóul szolgáló kötet megpróbálja magyarabbá, érthetőbbé, egyértelműbbé tenni a szaknyelvet, és a többszörös zárójelek ellen is hadba vonul.
Az eljárási törvényekkel összhangban álló útmutató nem kívánja felforgatni a magyar jogi hagyományokat, de szeretné elősegíteni az egységes, áttekinthető, jelenleginél jobban tagolt szerkezetű határozatok megszületését. Száműznék az olyan magyartalan és szükségtelen szakzsargont, mint például az „eszközöl” vagy „levonásba helyez” – mondta. Arra is felhívta azonban a figyelmet, hogy a jogi szaknyelvet továbbra sem nélkülözhetik a bírói határozatok.
A kúriai joggyakorlat-elemző csoport munkájában bírák mellett jogi informatikusok, nyelvészek és a Vígszínház dramaturgja is részt vett. A munkacsoport most elkészített tervezete elsősorban a legfelsőbb bírói fórum polgári és közigazgatási ügyszakának gyakorlatából indult ki, de az itt megfogalmazottak kiindulópontjai lehetnek a munkaügyi szakág sajátosságaira tekintettel kialakítandó javaslatoknak is.
Orosz Árpád, a munkacsoport vezetője elmondta: a stílusban a legnagyobb problémát a bonyolult mondatszerkezet, zavaró szórend, többszörös zárójelek, nehezen követhető utalások használata jelentik. A hivatkozásokat pedig egységesíteni kellene: egy vizsgálat szerint 61 ezer határozatban tizenegyezer-féleképpen határozták meg az ügy tárgyát, holott ennyiféle nyilvánvalóan nem lehet. A munkacsoport egy 20-30 tételből álló listát javasol, amelyből választhat majd a bíró, amikor megjelöli az ügy tárgyát.
A határozatok felépítésében elsősorban az indoklás tagolására helyezett nagy hangsúlyt a munkacsoport. A javaslat szerint alcímekben kell majd jelölni a tematikailag elkülönülő részeket, például a tényállást, a kérelmeket, és ha a döntésnek van elvi tartalma, azt a szövegben tipográfiailag is ki kell emelni. A bekezdések a könnyebb hivatkozhatóság érdekében számozottak lesznek, egyébként pedig az „egy gondolat – egy rövid bekezdés” elvét kell érvényesíteni a döntések írásba foglalásakor – ismertette.
A határozatok helyesírása jobbára megfelelő, inkább elírások, betűhibák fordulnak elő, ami felvetheti az utólagos szöveggondozás igényét.
A Kúria döntésénél figyelembe vett jogszabályokat általában nem szó szerint, hanem csak a szükséges részletességgel kell idézni, amit a jogszabályhely megjelölése után az „egyebek mellett kimondja” vagy ehhez hasonló szófordulattal lehet bevezetni. A korábbi döntésekre, joggyakorlatra való utalásnál pedig mindig egyértelműen ki kell derülnie annak, hogy a Kúria az adott ügyben meg kívánja-e erősíteni a korábbi álláspontját, módosítani akarja vagy el kíván térni tőle.
A munkacsoport vizsgálatát összegző dokumentum szerint az ítélet még a Kúria esetében sem „doktrínák gyártásának terepe”, itt nincs helyük a teoretikus kinyilatkoztatásoknak, még akkor sem, ha a Kúria mint legfelsőbb bírói fórum feladata túlmutat a jogvita puszta megoldásán, döntésével hozzájárul a joggyakorlat továbbfejlesztéséhez és egységesítéséhez.
A kúriai munkacsoport vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy a vizsgálat eredményét összefoglaló vélemény megalkotásával azoknak a nemzetközi elvárásoknak is igyekeznek megfelelni, amelyek egyszerű, világos, érthető nyelven megfogalmazott határozatokat várnak az igazságszolgáltatástól.
A munkacsoport összefoglaló véleményét a Kúria büntető kollégiuma, közigazgatási-munkaügyi kollégiuma és polgári kollégiuma január 27-i együttes ülésén megvitatta és elfogadta.”
Forrás:
Viszlát bírósági bonyolult mondatszerkezetek, zavaró szórendek?; HVG.hu/MTI; 2014. február 8.
