„Teljessé tennék Magyarország széles sávú lefedettségét 2018-ra. A következő években mintegy 350 milliárd forintnyi közvetlen európai uniós forrás áll majd rendelkezésre a hazai informatikai és távközlési fejlesztések támogatására Vályi-Nagy Vilmos, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infokommunikációs államtitkárának elmondása szerint. Tavaly 42 milliárd forint értékű infokommunikációs projekt valósult meg a kormányzati szektorban. A jelenlegi állás szerint mintegy 350 milliárd forintnyi közvetlen forrás áll majd rendelkezésre a 2014-2020-as európai uniós költségvetési időszakban Magyarországon különböző informatikai és távközlési fejlesztések támogatására – mondta el a Világgazdaságnak Vályi-Nagy Vilmos, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) infokommunikációs államtitkára.
Ezt az összeget még további 200 milliárd forintnyi közvetett forrás egészítheti ki, ugyanis a gazdaságfejlesztési program keretében a kis- és középvállalkozások versenyképességének javítására, valamint a tudásgazdaság fejlesztésére és az innováció erősítésére rendelkezésre álló pénz jelentős része is igénybe vehető infokommunikációs célokra.
Az NFM államtitkára azonban hangsúlyozta, hogy végleges számok csak akkor lesznek, amikor megtörténik a partneri együttműködés aláírása a magyar kormány és Brüsszel között. A tárgyalások várhatóan tavasz végére, nyár elejére zárulnak le, azt követően indulhatnak az új operatív programok, köztük a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP), amely a vázolt támogatási lehetőségek keretét tartalmazza.
A következő években az IKT (infokommunikációs technológia) terület fejlesztései kapcsán négy stratégiailag kiemelt szegmenst jelölt meg az NFM infokommunikációs államtitkára. Ezek között található a digitális infrastruktúra fejlesztése, a szélessávú internet hozzáférések biztosítása. Ezzel kapcsolatban Vályi-Nagy Vilmos elmondta, hogy a célkitűzés az, hogy 2018-ra teljes legyen Magyarország szélessávú lefedettsége – ez azt jelenti, hogy mindenki számára elérhető legyen minimum 30 Mbit/s-os kapcsolat –, illetve minden második háztartásban adott legyen a lehetőség akár 100 Mbit/s-s hozzáférésre.
A stratégiai célok között van a digitális kompetenciák – digitális írástudás – fejlesztése. A legfőbb törekvés, hogy a digitálisan írástudatlanok aránya a felnőtt lakosság körében 2016-ra 40 százalék alá csökkenjen, négy évvel később pedig 30 százalék alatt legyen ez az érték. Harmadik nagy célként a digitális gazdaság erősítését említette Vályi-Nagy Vilmos, hozzátéve, hogy az elektronikus kereskedelemhez szükséges informatikai alkalmazások fejlesztésének támogatása, illetve a termékfejlesztés is kiemelt fontosságú.
Bizakodóan tekinthetnek a következő néhány év elé a szoftverexportban érintett hazai cégek, a jelenlegi elképzelések szerint ugyanis a fontos célok között van az is, hogy a következő négy esztendőben megduplázódjon a magyar szoftverexport. Ehhez kapcsolódik, hogy jelentősen javul majd az induló, de nagy fejlődési potenciállal bíró, úgynevezett startup vállalkozások helyzete is, Vályi Nagy Vilmos közlése szerint ugyanis kutatás-fejlesztésre kétszer akkora forrás áll majd rendelkezésre ebben a hétéves ciklusban, mint az előzőben. A negyedik fontos cél a digitális állam fejlesztése, amelynek keretében az elektronikus ügyintézés válik széleskörűen elérhetővé a vállalatok és a lakosság számára.
Jelenleg mintegy 60 nagyobb és 30 kisebb kormányzati infokommunikációs (IKT) projekt fut – közölte Vályi-Nagy Vilmos. A jelentősebb fejlesztések egyedi értéke meghaladja az egymilliárd forintot, de a kisebbek is 100-300 millió forintosok. Tavaly 42 milliárd forint értékű IKT-projekt valósult meg a kormányzati szektorban, ez több mint az előző öt évben együttesen.
A felfutás egyik oka, hogy egy teljesen új, a közigazgatásban eddig nem alkalmazott projektfelügyeleti és irányítási rendszert vezettek be 2012-ben, így jelentősen felgyorsultak a projektek, csökkent az adminisztráció. A kormányzati szektorban megvalósuló IKT-beruházások egyik részét adja az infrastruktúra fejlesztése, amelynek keretében többek között a kormányzati hálózat, illetve az intézmények eszközparkjának modernizálása valósul meg.
Erre a feladatra a múlt évben több mint 20 milliárd forintot költöttek. A fejlesztések részeként többek között korszerűsítették a nyomtatóparkot, harmadára csökkentve így a nyomtatási költségeket a minisztériumokban. Közel 30 ezer asztali számítógépet és több mint 20 ezer notebookot vásároltak.
A szoftverfejlesztések közül Vályi-Nagy Vilmos kiemelte az elektronikus aláírás és hitelesítési szolgáltatás létrehozását a kormányzatnak. Az év végén indult megoldásnak köszönhetően jelentősen növekszik az elektronikusan aláírt, hitelesített ügytípusok, ügyintézések száma. Európában Magyarországon indult el az első kormányzati felhőszolgáltatás, illetve a korábban szinte mindenhol kiszervezett IKT-üzemeltetési feladatokat visszavitték az intézményekbe, ami éves szinten 20 milliárd forintot meghaladó megtakarítást jelent.
Folytatódik a Sulinet+
Ebben az évben összesen ötezer oktatási intézményben történik meg az internet kapcsolat fejlesztése a Sulinet+ program keretében – közölte Vályi-Nagy Vilmos. A korszerűsítésnek köszönhetően lényegesen gyorsabb lesz az érintett oktatási intézmények net hozzáférése, a jelenlegi 1 és 4 Mbit/s közötti sebességről – a helyi adottságoktól és az igényektől függően – 8 Mbit/s és 100 Mbit/s közöttire nő. Csak vezetékes lefedettséget alakítanak ki, ahol ez műszaki okok miatt nem megoldható, ott műholdas kapcsolatot létesítenek. A valamivel több mint egymilliárd forintos projekt keretében főként hálózati eszközöket vásárolnak majd, illetve szoftvereket szereznek be. A hálózatfejlesztés mellett különböző informatikai eszközöket és szoftvereket is kapnak az iskolák. Így 15 ezer laptop, 4000 asztali számítógép és 4300 interaktív tábla, valamint ugyanennyi táblagép kerül majd az intézményekbe. Az eszközbeszerzés pályázati kiírása várhatóan február végén, március elején jelenik meg.”
Forrás:
Erősödhet a magyar informatikai szektor; IVSZ/Világgazdaság; 2014. február 14.
