„Az olyan trendeknek köszönhetően, mint a felhő, a nagy adatbázisok és a mobilalkalmazások az IT-ágazat gyorsabban változik, mint valaha. Mit jelent ez az informatikai vezetők számára?
A repülőjegy-foglalás a hatvanas évek közepe előtt megdöbbentően nehézkes folyamat volt. Az utazási ügynökségek kézzel írt jegyeket adtak, és palatáblán, krétával rögzítették a járatok ülésrendjét. De az American Airlines 1965-ben bevezette a Sabre-t, egy számítógépes jegyfoglaló rendszert, amely két szervert, ezer terminált és milliós nagyságrendű programsort használt. A Sabre-rel naponta 40 000 foglalást lehetett elintézni, és így a számítástechnika komoly versenyelőnyt biztosított az American Airlinesnak: a cégnek kevesebb alkalmazottra volt szüksége, viszont jobb ügyfélkiszolgálást biztosított a riválisainál .
A nagyszámítógép-korszak forradalmi változást hozott az üzleti életbe, ahogy egyik cég a másik után automatizálta a papír alapú folyamatokat. De a mögötte rejlő technológia – a nagyszámítógépek és a rajtuk futó szoftverek – a mérnökszakma főpapjainak exkluzív erőforrása maradt, és azoké a cégeké, amelyek meg tudták őket fizetni. A PC-korszakban mindez megváltozott. Nicholas Carr tudományos kutató megfogalmazásában „demokratizálta a számítástechnikát” illetve „felszabadította a számítógépet a nagyvállalati adatközpontok és IT-részlegek monopóliumából, és általános üzleti eszközzé változtatta”.
Ez a demokratizálódási folyamat közkeletű árucikké változtatta a számítástechnikát. Az eredmény? „A számítástechnika nem számít”, jelentette ki Carr 2003-as, azonos című, a Harvard Business Review-ban megjelent cikkében. Ha mindenki ugyanazokat a rendszereket használja, és ugyanazt a szoftvert futtatja, akkor hogyan tudnának kitűnni a többi közül? Más szóval, nem maradt több lehetőség az American Airlines korszakalkotó újításának megismétlésére a számítástechnika segítségével. Mivel az IT közkeletű árucikké vált, az IT-vezetőket is a kommercializálódás veszélye fenyegette. Az IT-részlegek feladata az volt, hogy üzemben tartsák a számítógépeket, és évről-évre újabb költségcsökkentési lehetőségeket kínáljanak. Egy darabig úgy tűnt, hogy az IT-guruk napja leáldozóban van.
Az utóbbi pár év mindezt megváltoztatta, és arra késztette az informatikai vezetőket, hogy átértékeljék a szerepüket és a feladatukat. Most egy újabb IT-forradalmon esünk éppen át, amelyet nem egyetlen fejlesztés indított el, hanem egyszerre több. Az informatikai vezetők a Gartner egyik felmérése szerinta mobiltechnológia (70%) , a nagy adatmennyiségek elemzése (55%), szociális média (54%) és a felhő (51%) fog robbanásszerű változáson átesni a következő évtized során. Ezek az új technológiák nem csak az IT-t változtatják meg, hanem magát az üzleti életet is.
Az autógyártók például már nem csak a többi autókereskedővel vannak versenyben, hanem a szociális média ihletésével létrejött, felhőben tárolódó telekocsi-szolgáltatásokkal is (például a BlaBlaCarral), az okostelefonok taxi- és limuzinkereső alkalmazásaival (például a Hailóval és az Uberrel), és az óradíjas autókölcsönző-szolgáltatásokkal (például a ZipCarral). [Ez így egy értelmetlen mondat! Az autógyártók nem az autókereskedőkkel versenyeznek. Szerk.] A nagyság, a megbízhatóság és a nagy múlt nem jelent védelmet a digitális forradalommal szemben. Erről elég megkérdezni azoknak a belvárosi üzletláncoknak a volt vezetőit, amelyek az elmúlt öt évben bezárták a boltot.
Tehát az IT szakma változóban van, és hirtelen kezd fontosabbá válni, mint valaha. De mi a helyzet az informatikai vezetők szerepével? Néhányan még mindig azt tekintik feladatuknak, hogy számítógépflottákat, szerverszobákat, az ezeket összekötő hálózatokat és a rajtuk futó szoftvereket üzemeltessék, De az innovációk új hulláma mindezt az IT-infrastruktúrát köznapi árucikké fogja változtatni, amely talán át is kerül a beszerzési vagy karbantartási részleg hatáskörébe. Az infrastruktúra is az asztali számítógépek sorsára fog jutni, nem kínál majd versenyelőnyt, és bármelyik polcról le lehet venni.
Ennek eredményeképpen a cégeknek másképpen kell majd hozzáállniuk a felhőtechnológiához, össze kell válogatniuk a publikus, privát és hibrid felhőrendszerek megfelelő kombinációját az adott szükségleteik kielégítéséhez. Azok az informatikai vezetők, akik kizárólag a technológiára összpontosítanak, olyanokká válnak, mint azok a pilóták, akik egyenesben és szinten tartják a gépet, de közben elfelejtik, hogyan kell vele leszállni. Az IT-nek ez a „feketedoboz-modellje” nem fenntartható. Amikor az IT a modern üzleti élet szinte minden aspektusát átjárja, és növekszik a verseny nyomása, a pénz be, szolgáltatás ki megközelítés nem elég. Az számít, hogy milyen értéket biztosít az üzlet.
Még amikor a cégek be is fektetnek új technológiákba, akkor se mindig aratják le a teljes hozadékát, legalábbis a Gartner IT-vezetőkkel végzett felmérése szerint. Sőt, általában a potenciális lehetőségek kevesebb, mint felét (43%-át) realizálják a válaszadók szerint. A Gartner-felmérés szerint a befektetés maximális megtérülésének biztosítása végett „egyre több informatikai vezető fogja azon kapni magát, hogy a hagyományos IT területén kívül végzi a munkáját”. Ez a feladatkör megváltozott státuszában is tükröződik. Az informatikai vezetők többségének (67%) már most jelentősen túlmutat a feladatköre az IT-n, ami nagy változás az öt évvel korábbihoz képest . Ezt az informatikai vezetők megváltozott prioritása is tükrözik – sokkal jobban összpontosítanak az üzleti lehetőségekre, mint valaha.
Ezek az új feladatkörök és lehetőségek egy sor körülhatárolható szerepre oszthatóak, amelyeket az egyes informatikai vezetők a saját egyéni feladatportfoliójukra szabhatnak. (Pl. a digitális kereskedelemért, a felhőkért, a kiszervezésért vagy az innovációért felelős vezető.) A digitális ügyekkel foglalkozó felsővezető már most is sok vállalatnál létező szerepkör. Öt informatikai vezetőből egy már most ellátja ezt, a Gartner szerint ő foglalkozik az elektronikus kereskedelemmel és csatornákkal, és ő felel azért, hogy a vállalkozás alkalmazkodjon a digitális átalakuláshoz, míg a cégek 5-6%-ánál van valaki, akinek ténylegesen ez a titulusa.
A The Economist szerint ez a „kétsebességű IT” veszélyével jár, amelyben az informatikai felsővezető foglalkozik a „vízvezeték-szereléssel”, míg a digitális felelős vidáman szökellhet előre a legmenőbb új kütyük és nagy költségvetési keretek között. Ahol ez a kettéválasztás nem működik, ott egyenes úttá válhat a konfliktusokhoz. Az informatikai felsővezetők jobban teszik, ha vállalják ezt a szerepet is, és megőrzik fontosságukat azzal, hogy tanúbizonyságot tesznek az IT-részleg digitális kezdeményezőképességéről. Ehhez, állítja a The Economist, meg kell tanulniuk, hogyan válhatnak kikerülnivaló akadályból olyan partnerré, aki képes eredményeket szállítani.
Az informatikai vezető egyik legfőbb feladata, hogy eldöntse, mit lehet kiszervezni, és milyen működéseket kell házon belül tartani. Össze kell hangolniuk a szolgáltatók mozaikját, és biztosítaniuk a folyamatos színvonalat, biztonságot és teljesítményt. Fontos kiemelni, hogy nem a cégek „költöznek a felhőbe”, hanem az adataik. A felhőben tárolt adatok biztonságáról és megfelelő felügyeletéről is gondoskodniuk kell, amikor a sokféle felügyeleti eszközről egyetlen integrált rendszerre állnak át, amely az egész környezetet képes kezelni. És bár történelmi szempontból a technológiai problémák megoldása azt jelenti, hogy létre kell őket hozni vagy meg kell őket vásárolni az IT-részleg számára, a felhőszolgáltatások egy harmadik lehetőséget is kínálnak. Áthelyezik a hangsúlyt a technológiáról a szolgáltatói kapcsolatokra. Ez nem feltétlenül arról szól, mire használják a technológiát, hanem, hogy kire támaszkodik a cég a megoldás során.
A szolgáltatások eddig elképzelhetetlen választéka azt a lehetőséget kínálja, hogy a mögöttük húzódó infrastruktúrával foglalkozni kellene, ugyanakkor azonnali bővítési lehetőségeket is kínálnak, ahogy a szükségletek nőnek. És mindez azt jelenti, hogy a költségek az igényekkel együtt változnak, a frissítések megbízhatóak, az alkalmazottak az üzlet lényegével foglalkoznak.
Civilizációnk egyre több adatot gyűjt és használ fel. Az IDC negyvennégyszeresre becsüli az adatmennyiség 2009 és 2020 közötti növekedését. A cégek is több adatot gyűjtenek be, mint valaha, de az adatgyűjtés nem egyenlő az adatok hatékony felhasználásával. A cég IT-részlege a szervezet hírszerző ügynökségévé válhat, amely tanácsokat, elemzéseket és figyelmeztetéseket biztosít a cég többi részének az okosabb döntések meghozása érdekében. A felsővezetők nagy többsége örülne ennek. Az Economist egyik felmérése alapján ők úgy érzik, jobb döntéseket tudnának hozni, ha lennének eszközeik arra, hogy használható információkká változtassák a meglévő adatokat. Az adatelemzés hatalmának egyik példája az Amazon: a cég eladásainak harmada a javasolt termékek szolgáltatásához köthető , amely az ügyfelek vásárlói mintáira alapoz.
A robbanásszerűen megjelenő technológia igába hajtásának képessége a válasz az „innovátorok dilemmájára”, amely a sikeres cégeket fenyegeti. Az informatikai vezetők olyan módon tudnak új ötleteket inkubálni és új technológiákat bevezetni, ahogyan más szervezeti egységek nem, és az informatikai vezetők örömmel vállalják ezt az új szerepet. Pillanatnyilag az informatikai vezetők fele (49%) állítja azt, hogy „jó pozícióban vannak a legfrissebb újítások elterjesztéséhez”. Csak harmaduk (26%) mondja azt, hogy erre három évvel korábban is képesek lettek volna.
Az átalakulás során Matt Watts, a NetApp technológiai és stratégiai igazgatója szerint fel kell tenni a kérdést, ha most elölről kellene kezdenem, mit csinálna és mit nem csinálna az IT? Az IT-költségvetéseket sok támadás érte a gazdasági válság alatt, és az informatikai vezetők mantrája az lett, hogy „többet csinálni kevesebbért”. Az IT-költségvetések a 2002-es dotcom-robbanás óta stagnálnak vagy csökkennek. Manapság, az új technológia segítségével az informatikai vezető szerepe átváltozóban van legfőbb költségnyirbálóból felhőközvetítővé és innovációs vezetővé.
Az informatikai vezetők az új digitális korszak úttörőivé és navigátoraivá válhatnak. Erős érvek szólnak az IT-be való befektetés mellett a mobilalkalmazások, a nagy adatbázisok, a szociális média és főleg a felhőtechnológiák kihasználása végett. A PWC felmérése szerint az informatikai vezetők több mint felétől várják el, hogy teljes körű partner legyen a stratégiai célok elérésében. Mint az egyik felmérésben áll, „nem az a cél, hogy az üzletághoz igazítsuk az IT-t; ha az IT hajtja az üzletágat, az olyan, mintha az informatikát vezércsillagként és a szervezetet előrejuttató motorként is felhasználnánk.”
Az informatikai vezetők lehetősége, hogy értéket és a versenyképességet elősegítő differenciálást biztosítsanak az üzletmenetnek, exponenciálisan nő, ahogy a befektetések súlypontot változtatnak az alacsony értékű, kommersz IT-ről a nagy értékű technológiákra. A Gartner szerint az IT-költségvetések 63%-a a jelenlegi IT-infrastruktúra üzemeltetésére fordul, és csak 16%-át költik új lehetőségekre. Képzeljük el, mi történhetne, ha ezek a számok fordítva lennének. Mit tehetnének a cégért, ha kibővülne a szerepük?”
Forrás:
Gyorsan változik az informatikai vezetők szerepe; SG.Hu; 2014. február 13.
