„Az ország első önkormányzati közúti adatgyűjtő rendszere gyors és látványos eredményeket hozott a fővárosi közlekedésszervezésben. Erről kaphatott képet az, aki február 11-én ellátogatott a BKK Közút által a Gellért Szállóban szervezett konferenciára.
A BKK Közút fejlesztése 2012 végén még csak ötlet volt, mára azonban egy jól használható, sokoldalú térinformatikai rendszerré nőtte ki magát. Amint a KARESZ bemutató filmjéből kiderült – a televíziózáshoz hasonlóan – a közúti nyilvántartásban is elérkezett az idő a digitális átállásra. A BKK Közút Zrt. által kb. 1000 km kezelt, illetve 4300 km üzemeltetett útszakaszról a társaságnak folyamatosan részletes, geodéziai pontosságú és naprakész geoinformációs adatokra van szüksége. Az egyes szakágak adatigényeinek kiszolgálására a BKK Közút Zrt. 2013-ban úgy döntött, hogy saját 3D adatgyűjtő és adatfeldolgozó rendszert fejleszt ki, mely biztosítja a főváros teljes úthálózatának, illetve igény szerint a villamos- és városi vasúti pályáknak, a metró vonalaknak és aluljáróknak a felmérését és 3D térképi adatbázisba töltését geodéziai pontossággal.
2013 novemberétől (!) 2014 februárjáig megtörtént a főváros legnagyobb forgalmat lebonyolító fő közútjainak, valamint a tömegközlekedéssel ellátott útvonalainak felmérése, melyek teljes hossza elérte a 800 km-t. A felmérést egy mikrobuszra szerelt mobil lézerszkenner végzi, mely a Riegl cég terméke (VMX-450). A rendszer pontossága (a felvett pontok ponthibája) abszolút értelemben 1-5 cm. A teljesebb adatbázis érdekében az utak illetve a közterületek felmérését mindkét irányból elvégzik, mivel a parkoló gépjárművek és egyéb tereptárgyak akadályozhatják a felmérést. A felmérés különlegessége, hogy a Duna-partról történő adatgyűjtést hajóról végezték.
A felmérés eredménye egy 3D pontfelhő, melyet szerkesztéssel vektoros formátummá alakítanak a könnyebb és gyorsabb kezelhetőség érdekében. A közlekedésszervezés számára fontos objektumokat (pl. jelzőtáblákat, jelzőlámpákat) 3D jelkulccsal látják el. Az így kialakult strukturált 3D térképi adatbázis nemcsak az adott objektumok térbeli helyzetéről, hanem egyéb műszaki és ügyviteli tulajdonságukról (pl. karbantartó, tulajdonos adatai, állapot, szín, típus, stb.) is információt ad.
A rendszer számos ismert formátumban képes adatszolgáltatásra, így a tervezők, a műemlékvédelmi szakemberek, műtárggyal vagy forgalomtechnikával foglalkozó szakemberek a kívánt tartalommal és formában juthatnak hozzá a KARESZ adataihoz.
A Budapesti Közlekedési Központ nem egy GIS-szigetként tekint az új fejlesztésre, hanem integrálni kívánja a meglévő informatikai rendszerekkel. A nyilvántartás mellett a rendszer számos további területen is használható, például kimutatható a nyomvályúsodás, a kátyúk valamint az űrszelvénybe nyúló fák helye és mérete. Mindezen fejlesztések segítik a BKK Közút Zrt. döntéshozatalait, melyek eredményeként a források optimálisan kerülnek felhasználásra.
A projekt megvalósításán 5 fő siket személy is dolgozott, ezzel is hozzájárulva a fogyatékkal élők nagyobb társadalmi elfogadásához. „A jelnyelv alkalmazása siketekkel való integrált munkavégzés” címmel Weisz Fanni modell, siket civil aktivista tartott előadást.”
Forrás:
Konferencián mutatkozott be KARESZ, a BKK Közút Zrt. Közúti Adatgyűjtő REndSZere; Katona János; NymE Geoinformatikai Kar; 2014. február 12.
TéraDAT gyűjtés korszerűen: KARESZ a budapesti városüzemeltetés, műszaki nyilvántarás támogatására; HUNAGI Napló; 2014. február 11.
