„Valakinek viselnie kell a rezsicsökkentés költségeit, állítják az önkormányzatok.
Kizárólag uniós pénzből lehet majd fedezni az energetikai beruházásokat és eszközpótlásokat, mert a víz-, a szennyvíz- a távhő- és más közszolgáltató vállalatok államosításával, a hatósági árszabályozással és a cégek nonprofittá tételével nem marad pénz az egyéb kiadásokra, mondta a Napi Gazdaság hétfői számában Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke.
A villamosenergia- és gázszolgáltatók korábbi állami megvásárlásával, a hatósági árszabályozással, a többkörös rezsicsökkentéssel folyamatosan nyílik az olló a hatósági és a piaci ár között, a különbséget valakinek viselnie kell, mondta az elnök.
Az állami vagy önkormányzati szolgáltatók nonprofit formájukból adódóan nem kalkulálhatnak nyereséggel, és az amortizáció visszapótlása is kétséges, amiből később a beruházásokat lehetne fedezni, mondta Schmidt Jenő.
Óvatosabban fogalmazott Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének (MÖSZ) elnöke. Gödöllő polgármestere szerint a 100 százalékos önkormányzati tulajdonban álló közszolgáltató cégeknél valóban nagyobb szerepvállalást kellene biztosítani a helyhatóságoknak az árképzés kérdésében. Ha a piaci ár jóval magasabb a hatósági árnál, akkor valóban visszapótlásra van szükség, ami akár a lakosságot is terhelheti.
Magyarországon a válság óta folyamatosan csökken a gázfelhasználás. A mostani fűtési szezonban – ami tavaly szeptember 27-től idén március 23-ig tartott – összesen 5,84 milliárd köbméter gáz fogyott Magyarországon, 1,48 milliárd köbméterrel, 20,2 százalékkal kevesebb az előző fűtési idényben mértnél.”
Forrás:
Az önkormányzatok lesznek a rezsicsökkentés kerékkötői?; HVG.hu; 2014. április 14.
Szerkesztői megjegyzés:
Az a sokszor hallott megjegyzés, hogy „állami vagy önkormányzati szolgáltatók nonprofit formájukból adódóan nem kalkulálhatnak nyereséggel, és az amortizáció visszapótlása is kétséges” a kérdés súlyos félreértésén nyugszik. Természetesen nyugodtan kalkulálnak nyereséggel, az amortizáció visszapótlása sem kérdés. Egyetlen összetevő hiányzik: a profitnak az a része, amelyet az amortizáció és fejlesztésre félretett összegek után a tulajdonos kivenne a saját céljaira. Ezt tudniillik a tulajdonosok (az állampolgárok) az alacsonyabb árak formájában kapják meg. Az egy teljesen más kérdés, hogy az egyes szolgáltatók árai mennyire ésszerűek gazdaságilag.
Hogy egy konkrét példát lássunk, nézzük meg az Energinet.dk nevű dán köztulajdonban lévő energiacéget:
Energinet.dk
„We are a non-profit enterprise owned by the Danish Climate and Energy Ministry. The consumers contribute to our activities via their electricity and gas bills.”
Nem úgy tűnik, hogy egy összeomló vállalkozásról van szó…Továbbá érdemes elgondolkozni azon, hogy az Egyesült Államok nemzeti össztermékének 10 százalékát a non-profit szektor adja.
