„Noha évek óta hallani róla, az úgynevezett okos mérős rendszerek csak nem hozták meg a vizionált áttörést. Az okostelefonok fejlődésének sorvezetőjét használva, az Okos Jövő Innovációs Klaszter társelnöke mégis biztos a sikerben, szerinte lesz kritikus tömeg, és az ilyen alkalmazások elől nem is lehet kitérni. Huber Krisztiánnak a „hol”, „mikorra” és „milyen áron” kérdéseket is feltettük.
hvg.hu: Van arra egzakt válasz, hogy miért mostohagyerek Magyarországon az okos mérési rendszer? 2009 óta várunk arra, hogy az egész hálózati és szolgáltatási optimalizálási boom elinduljon, hogy lázba hozza a szolgáltatókat és a fogyasztóikat, és hogy elégedetten konstatáljuk: nemcsak értelme, hanem haszna is van annak, hogy az áram, a gáz, a víz vagy más közműszolgáltatást egyén és rendszer szinten is hatékonyabban használunk. Nem történt jószerével semmi.
Huber Krisztián: Az okos méréssel kapcsolatban szerintem az előző évtized közepén jelentkező felfokozott várakozás túlzó volt, de az nem igaz, hogy nem történt semmi. Mivel nálunk is hasonló jellegű alapozó kutatások, próbaprogramok futnak, mint bárhol Európában, azt sem gondolom, hogy mostohagyerekként kezelnénk ezt a témát.
hvg.hu: Miért ne lennénk lemaradva, ha Hollandiában lényegében nem is lehet okos mérő nélkül villamos energia és gázhálózathoz csatlakozni, Németországban pedig a jelen és közeljövő gazdasági katalizátorát látják abban, hogy fogyasztásvezérlési iparágat építsenek? Magyarországon csak visszafogott kísérletezgetés folyik – már ha az évekkel ezelőtt bejelentett projektekkel a cégek valóban kezdenek is valamit.
H. K.: Pedig ezzel együtt sem vagyunk az uniós átlagszint alatt, legfeljebb a futó pilot projekteknek még nincs látható eredményük. Azért van ez a látszólagos mozdulatlanság, mert e téren még nem értük el a kritikus tömegméretet. El fogjuk érni, és akkor gyors változásokra lehet számítani, de egyelőre a fejlődési szakasz zajlik, ahol elsősorban az innovációkon van a hangsúly. Még nem dőlt el, hogy hol és hogyan érdemes ezt az eszközrendszert bevezetni, és még nem is látni, hogy pontosan milyen szolgáltatásokat lesz majd érdemes az okos mérésekben használni.
hvg.hu: Annak mi értelme van, ha az áramszolgáltató – elindítva egy ilyen pilot programot – telepít több ezer okos mérőt, majd ezeknek az intelligens eszközöknek egy részét a saját adatbázisához sem használja fel?
H. K.: Erre nem tudok válaszolni. A smart meteringben azonban a fogyasztói szemlélet csak az egyik a három fő perspektíva közül, mert másképp néz erre az alkalmazásokat, szolgáltatásokat fejlesztő kis- és középvállalkozás is, a mérőórákat beépíteni készülő szolgáltató is, de az okos mérés nemzetgazdasági szemléletben is egészen másként néz ki.
A fogyasztó két dolgot biztosan láthat. Az egyik, hogy Angliában csak azzal, hogy a mérőórák mindenkori adatait az adott fogyasztó számára online elérhetővé tették, 3-5 százalékos megtakarítást realizáltak. E passzív hatáson túl azonban ott az aktív ráhatás lehetősége is, vagyis, ha lesz itthon olyan áramtarifa, ami a tőzsdei áramár-viszonyokat figyelembe véve mondja meg, hogy mennyibe kerül a kWh a fogyasztónak, akkor lesz olyan alkalmazás, szolgáltatás is, hogy a mosógép csak akkor legyen bekapcsolható, ha az áram ára bizonyos szint alá esik.
De okos mérős rendszer szolgáltatása lehet az is, hogy a csőtörés miatt szivárgó, elfolyó gázt, vizet azonnal jelezze a rendszer – például a fogyasztó okostelefonjára. Miként azt, ha nem vagyok otthon, mégis bekapcsol egy fogyasztó.
hvg.hu: Ezek olyan víziók, mint az, hogy egyszer majd az elektromos autók váltják le a benzineseket. Meglátjuk, mi teljesül belőle 2020-ra, 2030-ra.
H. K.: Pedig egy sor olyan szolgáltatás jelenik majd meg, amire ma nem is gondolunk! Ha otthon lenne piros és zöld konnektor – és a pirosba azt dugják, amire minden körülmények között szükség van, a zöldbe pedig azt, amitől adott esetben 10 percre vagy néhány órára „el lehet venni az áramot”, és utóbbi cserébe tizedannyiba kerülne, a legtöbb fogyasztó, ugye elgondolkodna azon, hogy mit hová csatlakoztat?
hvg.hu: Mondja ezt a rezsicsökkentési „harc” margójára, amihez a fogyasztónak annyi köze van, hogy tudomásul veszi: negyedével kevesebbet fizet áramért, gázért…
H. K.: Mérnök és közgazdász szemüvegen át az okos mérők térnyerése olyan egyértelmű, mint az 1×1. Ha a szolgáltató nem fizettetheti meg az egyébként is fizető fogyasztóival a gáz- és áramlopásból származó veszteségét, ha nem tolerálható néhány százalékos veszteség sem a hálózaton, akkor gyorsan eljutunk az okos mérés korába.
Most még azon a terepen járunk, amerre 20 éve az internet tartott: egy egyszerű keretrendszernek tűnik az egész. A net megítélése szempontjából ez ma már egyáltalán nem lényeges, mert a hangsúly az erre épülő szolgáltatásokra került át. Így lesz az okos mérős rendszerekkel is. Ha eléri a kritikus tömeget a szolgáltatók által bekötött mérőórák száma, megindul abba az irányba a kereskedelmi innováció is.
hvg.hu: Az alapinfrastruktúra jelenlegi információs kihasználtsága, illetve az abból a mai tudásunk szerint kinyerhető előnyök közti szakadék átugorható? Hogyan lesz ebből „okos jövő”?
H. K.: Az energetika, a nagy szolgáltató rendszerek az utóbbi évtizedekben elkényelmesedtek és lemaradtak. De azzal, hogy az ember viszonya az energiához megváltozik, mozgásba kell lendülniük. Ha ez most még nem is nyilvánvaló, a pufferek azért már dolgoznak.
Jelenleg Magyarországon a villamosenergia-hálózatnak azt a részét, ami az erőművek és a gerinchálózat, illetve az utóbbit kezelő rendszerirányító közt van, azt már „okosították”. Ez szivárog lefelé, a szolgáltató, majd onnan a végfogyasztó irányába. Előbb fel kell tenni azokat a mérőpontokat a rendszerekre, hogy aztán a fogyasztási szokásokról pontosabb adatot tudjanak szolgáltatni. Mindaddig lesznek pilot projektek, amíg elég adat, tapasztalat nem lesz ahhoz, hogy kereskedelmi modelleket, egyedi tarifákat lehessen rájuk kitalálni.
hvg.hu: Mekkora üzlet ez?
H. K.: Az internet mekkora? És mekkorának látszódott az elején? Mert szerintem ez annál is nagyobb üzlet lesz.
hvg.hu: Valódi kockázat-e, hogy erre az egészre, fentről, rátelepedhetnek a nagyok? Arra gondolok, hogy a múlt héten, amikor az MVM első embere a cég jövőjéről beszélt, azt is mondta, ők – az államtól elnyert frekvenciákon – okos mérős szolgáltatásokba és építkezésekbe kezdenek. Hogy tudhatna ezzel versenyre kelni egy kkv?
H. K.: Ettől nem tartanék, mert a nagyok nem mindenhatók. Van olyan terület ahol szükség van a stabilitásukra, tőkeerejükre, de épp a méretüknél fogva nem tudnak mindent kontrollálni és mindenért lehajolni. Az erőműtől a végfogyasztóig kiépülő rendszerben sok olyan rész van (lesz is) ahol a kkv-k gyorsabban és olcsóbban tudnak eredményt elérni, rugalmas innovációjuk döntő.
hvg.hu: Az Okos Jövő Innovációs Klaszternek mi ebben a szerepe?
H. K.: A klaszternek nem célja az érdekképviselet, és az sem, hogy összehangolja a véleményeket. Még csak afféle szakmai szervezet sem vagyunk, amelynek tűzön-vízen át ki kell dolgoznia valamiféle közös álláspontot, és össze kell hangolnia például az államnak, az MVM-nek, az E.On-nak vagy más szolgáltatónak az eszközrendszerét. A klaszternek az a dolga, hogy egy olyan platformot biztosítson, ahol akár moderált eszközrendszer használatával a különböző kompetenciával rendelkező szereplők közös produktumot tudnak létrehozni.
hvg.hu: Tehát önök adják ki a termet, ahová a szereplők az együttműködés reményében bevonulnak.
H. K.: Azt kell megérteni, hogy mi nem egy megmondó szervezet vagyunk, és nem is egy valamiféle nagy célt akarunk elérni. Feladatokat akarunk megoldhatóvá tenni úgy, hogy az érintett szereplők nálunk találjanak egymásra. Vagyis, ha van egy feladat, és van rá igény, hogy megoldást lehessen felmutatni, akkor ehhez összeülnek az érintett felek, és kidolgozzák a megoldásukat. Már több mint 50 taggal lefedi az egész területet. Az összes szolgáltató, az olyan nagy energetikai informatikával foglalkozó cég, mint az IBM vagy a Siemens, és sok kis kkv, akinek egy része ma is a nagyok beszállítója. És most mindenki azt figyeli, hogy merre fejlődik ez az ágazat, mire, kire kell figyelniük, fejleszteniük.
hvg.hu: Azok a kkv-k, melyek már bent vannak ebben a körben, inkább szoftver oldalon találhatják meg a számításukat, mivel az „intelligens” mérőórák már léteznek, és főként német, olasz és spanyol gyártmányok. De mit fog tudni ehhez egy magyar kkv hozzátenni?
H. K.: Voltak, vannak nagy informatikai rendszerek, mint amilyen a Microsoft. De kik fejlesztik ma az okostelefon-alkalmazásokat? Kik rakják az Appstore-ba a plusz szolgáltatásokat? Az innovatív kis- és középvállalkozások!
A rendszerek felépítése nem csak abból áll, hogy mérőórákat telepítenek a rendszer végpontjaira. A mérőegységek megléte fontos, de tőle teljesen elkülönítve is létezhet a kommunikációs egység, ráadásul ezekre együtt is, külön-külön is szolgáltatások kellenek, kínálat, hogy ezeket el is lehessen adni. Ahhoz például biztosan kis fejlesztőcégek, kkv-k munkáját veszik majd igénybe, hogy az teljesen természetes mozdulatsor lehessen, hogy egy okostelefonra telepített applikáción keresztül ki tudjam kapcsolni az otthon felkapcsolva hagyott lámpát, vagy bekapcsoljam a mosógépet.
A hardver és a szoftver nem válik el élesen egymástól, de azt látni kell, hogy a „vas” sokkal költségigényesebb része a dolognak. Az eszköz lehet ugyan a nagy cégek produktuma, de annak fejlesztéséhez folyamatosan felvásárolhatnak ötleteket, szabadalmakat, megoldásokat.
hvg.hu: Április végére a klaszter meghirdetett egy konferenciát. Tanácskozni, „rendezvényt szervezni” nagyon tudunk, de hogy lesz az önök tevékenysége ennél több?
H. K.: Az eredménykényszert a szereplők hozzák. A nagy cégeknek szükségük van beszállítókra, arra, hogy azok képbe kerüljenek az új trendekkel kapcsolatban. A kicsiknek szükségük van üzletre, és tudniuk kell, hogy mit, hogyan fejlesszenek az energiaszolgáltatóknak.
…A válasz pedig az, hogy az egész rendszert errefelé lökdösi az, hogy az Európai Unió (EU) tagországaként Magyarország energiahatékonysági mutatókat vállalt, és most már produkálni kell, és ehhez valójában minden szinten hatékonyabb energetikai rendszerekre van, lesz szükség. Az EU-direktívák kizárólagos katalizáló szerepénél azonban ez összetettebb kérdés. Olyan, mint az evolúció: azon a területen lépnek a szereplők a leghamarabb, ahol az a legnagyobb előnyt, eredményt, vagy védelmet képes produkálni. A megoldások és a fejlesztések számára tehát az igény határozza meg a tempót. Innen nézve pedig végül is mindegy, hogy az jövőre lesz, vagy 5 év múlva, mert senki nem tud ebből kimaradni. Nincs rá mód…”
Forrás:
Nagyobb üzlet lesz ez, mint az internet; Szabó M. István; HVG.hu; 2014. április 18.
Smart meter; Wikipédia
