gazdaságközigazgatás: magyar

Elektronizált építésügy: visszaszorulnak a kóklerek, az adócsalók?

Szerző: 2014. június 1.No Comments

„Elektronikus engedélyeztetés és elektronikus naplóvezetés: nincs több kitépett oldal és visszadátumozás. Az építkezés új szabályai alapján több hatóság – ráadásul az irodából, pár kattintással – lát bele abba, hogy kivel, mit és hogyan építtetünk. De alkalmas-e az új rendszer az építőipar kifehérítésére, vagy csak felesleges hatósági szívatás az egész? Riportunk.

Bár az építési szabályok nagyon sűrűn változnak, egy nemrégiben bevezetett módosítás talán kifehérítheti a mutyik tárházaként emlegetett magyar építőipart.

Az október elseje óta megkezdett építkezésekhez – a szintén online engedélyeztetés után – elektronikus úton kell építési naplót vezetni, amit a hatóságok az irodából, két kattintással ellenőrizhetnek. Fel kell tölteni az alvállalkozókkal kötött szerződéseket és a naponta elvégzett munkákat.

De kevesebb lesz-e ettől a feketén dolgoztatott munkás és az utólag eltűnő kivitelező? A NAV tényleg mindenbe belenéz? Szemétkednek-e az építési hatóságok, vagy az egész adminisztráció az építtetők és a kivitelezők érdeke?

Mielőtt elmerülnénk az építkezésekkel kapcsolatos adminisztráció és állami ellenőrzés rejtelmeiben, felvetődhet a kérdés, hogy egyáltalán mi köze van az államnak ahhoz, hogy én a saját telkemen sufnit vagy palotát építek és az később összedől-e vagy sem? „Az építésfelügyeleti ellenőrzés elsődlegesen nem az építtetők ellen szól, hanem részben értük is azért, hogy ha valaki valamire kiadja a spórolt pénzét, az jó is legyen” – foglalta össze Nagy László, a Budapesti Főváros Kormányhivatala Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal Építésügyi és Építésfelügyeleti osztályvezetője. Hozzátette: az ellenőrzések során általában pozitív hozzáállást tapasztalnak, és az építtetők örülnek, ha valamilyen építési hibára felhívják a figyelmet, mivel utólag kijavítani valamit mindig drágább, mint eleve jól megépíteni.

A naplóvezetés nem újdonság – vagy mégis?
Több mint száz éve kell Magyarországon építési naplót vezetni, ennek ellenére sok szakmabeli a mai napig újdonságként éli meg ezt a kötelezettséget – mondta el a Mandiner kérdésére Magyar Mária, a Belügyminisztérium építésügyi főosztályvezetője. Hangsúlyozta: tartalmilag ugyanazt kell majd az elektronikus verzióba is beleírni, mint a korábbi papíralapúba. Naponta vezetni kell az elvégzett munkákat, bejegyzést kell tenni a különleges eseményekről, és fel kell tölteni az építkezéshez kapcsolódó szerződéseket, jegyzőkönyveket is. Mint mondta, minden építési engedélyhez kötött építkezésnél naplót kell (és kellett eddig is) vezetni: akkor is, ha valaki egy házat épít a telkén és akkor is, ha egy nagy gigaberuházásról van szó, sőt néha még belső átalakításokkor is szükség van erre.

Magyar Mária hozzátette: a papír alapú építési naplót főleg a kisebb építkezések esetén sokan egyáltalán nem vezették. Vagy azért mert nem tudták, hogy kellene, vagy azért mert nem akarták. Mivel ezt a hatóság csak a helyszínen tudta ellenőrizni, így ha nem volt ellenőrzés, ki sem derült. Magyar szerint elég rossz nálunk az építési fegyelem, sokan „virtust csinálnak abból, hogyan lehet a szabályokat megkerülni”. Aki meg nem akarja megkerülni, az is gyakran „szájhagyomány útján” értesül a jogszabályokról, ami erősen torzít. „Egy idő után az olcsóság lett a fő szempont, nem a minőség” – összegezte Magyar. Mint mondta, korábban tömegesen fordult elő – főleg vidéken –, hogy az építési engedély „kikuncsorgása” után egyszerűen kilopták a – még nem is teljesen kész – házból az anyagot és beépítették máshova, miközben több építkezésre felvették a szocpolt. „Ezeknek a trehányságoknak a hatása pedig most jelentkezik, amikor látjuk, hogy viharban összedől a ház” – mondta. Hozzátette: az e-építési napló jótékony hatásaiban azért valamivel rövidebb távon reménykednek.

Eddig csaknem kilencezer ilyen elektronikus naplót készítettek elő és ezek közül hatezer esetben már el is kezdődött az építkezés – mondta kérdésünkre Wolford Ágnes, a Belügyminisztérium szabályozási referense. Hozzátette: az első fél évben az építésfelügyeletnek az összes e-naplót ellenőriznie kellett, de július elsejéig még nem bírságolnak, csak figyelmeztetnek: eddig mintegy ezer figyelmeztetést adtak ki. A leggyakoribb hibák, hogy nagyon szűkszavúan írják le az aznapi munkákat, vagy nem töltik fel a mellékleteket.

Az építési napló rendszeres vezetése viszont az építtetőnek is jól jöhet, sőt neki jön csak jól igazán. „A naplót nem azért kell vezetni, hogy a hatóság lássa, hogy van, hanem ez egy okirat, amely akár bizonyítékként is felhasználható” – magyarázta Nagy László, a budapesti építésfelügyelet osztályvezetője. Lehet vele adatokat, tényeket bizonyítani a hatóság előtt, vagy akár a bíróságon, vagy ha az épülettel később bármilyen garanciális, szavatossági probléma felmerül, segíthet annak tisztázásában. Ha ebből jogvita lesz, akkor ez egy fontos bizonyítási eszköz – foglalta össze Nagy.

Magyar Mária ezzel kapcsolatban azt mondta: bevált gyakorlat például, hogy a kivitelezők – ha az építtető úgysem ért hozzá – jóval nagyobb anyagszükségletet tüntetnek fel, mint amennyit beépítenek, a felesleget pedig elszállítják, és „ez az ő hasznuk”. Így tudnak ugyanis aláígérni árban a konkurenseknek. Az építési naplóból azonban – ha rendesen vezetik – nyomon lehet követni, hogy mennyi anyagot hova építettek be, így az építtető ellenőrizni tudja, hogy nem verik-e át.

Eddig sokszor nem vezették rendesen, vagy csak utólag írták be a bejegyzéseket – mondta Wolford Ágnes, hozzátéve: az elektronikus rendszerben viszont nem lehet a bejegyzéseket visszadátumozni, vagyis látszik, hogy tényleg napról napra vezették-e.

Tényleg nagyon macerás
A Mandiner által megkérdezett építési vállalkozó, generálkivitelező szerint ez tényleg nagyon macerás. „Nem felejtheted el. Ha aznap nem történt semmi, akkor azt kell beleírni. Ez a hatóságnak kényelmes, nem nekem” – mondta. Hozzátette ugyanakkor, hogy ha valaki ezt rendesen vezeti, akkor előbb-utóbb versenyelőnybe kerülhet azzal szemben, aki „eltrehánykodja”, így ő bizakodóan áll a dologhoz.

Magyar Mária azt mondta: az elektronikus napló bevezetésekor nem is az ügyfelek, de a hatósági dolgozók részéről tapasztaltak leginkább ellenállást. A hatósági ügyintézők egy része, főleg az idősebbek és a vidékiek, még számítógépet se láttak. Ugyan szerveztek oktatást a közigazgatási dolgozók részére, de eleve volt bennük egy ellenállás – mondta Magyar Mária, aki ugyanakkor pozitívan értékelte az oktatás eredményeit. Nem csak a hatósági dolgozóknak, de a felhasználóknak is szerveztek ilyen oktatásokat.

Névtelenül nyilatkozó építési vállalkozónk erről azt mondta: éppen az oktató „szidta az egészet”. Szerinte egyébként a hatósági dolgozók részéről azzal is magyarázható az ellenállás, hogy most már nem lehet a papírokat „elsuvasztani”, nyoma marad, hogy mire mondtak igent, ha esetleg később összedől a ház. Talán így inkább kiderülnek a korrupciógyanús esetek, ha a rendszerből előkereshető a dokumentáció – vélte a vállalkozó, hozzátéve: „nem mintha eddig felelős lett volna a hivatal akármiért is”.

Nagy László építésfelügyeleti osztályvezető ezt a felvetést azonban cáfolta. Mint kifejtette: eddig is mindent dokumentálni kellett, csak nem elektronikusan. Hangsúlyozta, hogy munkatársainak nincs mérlegelési jogköre, az építési naplók ellenőrzésekor objektív ismérvek alapján döntik el, hogy az abban feltüntetettek megfelelnek-e a valóságnak, a kivitelezőknek van-e jogosultsága, és így tovább. Szerinte az építésfelügyeletnél való „elsumákolás” egyébként sem jelentené egy szabálytalanság – adott esetben mondjuk építési engedélytől való eltérés – „megoldását”, mivel azt más hatóságok, például az építési hatóság is ellenőrzi; ha máskor nem, az épület használatba vételekor.

Persze az ügyfelek közül is sokan reklamáltak – idézte fel Magyar Mária. Egyrészt a vidéki, ötven fölötti „szaki”-réteg, akik közül sokan tényleg nem tudják még bekapcsolni se a számítógépet. Viszont a technikai tudás vagy felszereltség hiányára való hivatkozással szerinte gyakran azt az aggályukat akarták leplezni, hogy ebbe bizony a NAV is belelát, és kénytelenek lesznek tiszta lapokkal játszani, bejelentett munkásokkal dolgoztatni, számlát adni és így tovább. Az építési és munkavédelmi hatóságokkal ellentétben viszont a NAV nem látja általános jelleggel az egész rendszert, hanem csak egyedi – valamiért gyanúsnak tűnő – esetekben kérhet ki adatot – hívta fel a figyelmet Magyar Mária.

Visszaszorulnak a kóklerek?
A Mandiner által megkérdezett generálkivitelező egyelőre örül annak, hogy a NAV nem böngészhet csak úgy kedvére az e-naplóban. Mint kifejtette: általában sokat javult a magyar közigazgatás – például az építési hatóságok hozzáállása is –, és elindult abba az irányba, hogy „ne szívassa, hanem segítse az embert”, azonban a NAV még továbbra is a „szívatós kategóriába” tartozik. „A NAV-ról egyelőre nem hiszem el, hogy valaha is jófej lenne. Ha a NAV valahol megjelenik, akkor tuti, hogy talál valamit és háromszázezer alatt nem úszod meg” – fejtette ki. Hozzátette: annak viszont örülne, ha kitisztulna a piac, mert kevés a jó szakember és rengeteg a kókler. Úgy fogalmazott: „Én szeretném legálisan és becsületesen csinálni, és ezzel nem vagyok egyedül, több ilyet is ismerek. De meg kell azzal birkózni, hogy élből 27 százalékkal, az áfával drágább vagyok, így nem válogathatok az összes munka között, hanem már csak egy szűkebb ügyfélkör jöhet szóba. Általában ezek a cégek. Mert a családi házat mindenki feketén akarja”.

Arra is kitért, hogy a kóklerek úgyis mindig előkerülnek, ha épp felfut a piac. Jelenleg például negyvenezer lakóingatlant kellene építeni ahhoz évente, hogy egy épületet csak száz évig kelljen használni. Tavaly viszont csak tizenkétezer lakás és ház épült az országban, vagyis ennek nagyjából a negyede. Ez azt jelenti, hogy ilyen építkezési kedv mellett négyszáz évig kellene használni egy házat, de ez irreális. Most is alig vannak már kétszáz éves épületek, és azok is jórészt felújíthatatlanok. Vagyis – folytatta a vállalkozó – most, hogy évente tizenkétezret építünk, csődbe mennek az építési vállalkozók, legalábbis akik normálisan, szabályosan próbálják csinálni, és maradnak a kóklerek. Öt év múlva ráadásul már nyolcvanezer lakást kellene építeni évente, ha egyet átlagosan száz évig akarunk használni. Akkor meg majd megint felhígul az egész, és még több kókler jön, még több lesz a vállalkozás, és így tovább – foglalta össze forrásunk.

Az építtetők pedig most is a kóklereket bízzák meg, akik – az még hagyján, hogy adót csalnak – de kispórolják az anyagot, rossz munkát végeznek. Így hiába az építkezés maga olcsóbban jön ki, utána sokkal többet kell majd a javításokra költeni – mutatott rá a megkérdezett kivitelező; aki szerint az a baj, hogy a magyar köztudatban a karbantartás és az üzemeltetés nem számít költségnek. Esetleg az energiával spórolnak valamennyire, de a laikus építtetők a legolcsóbban akarják megúszni a dolgot, akár úgy, hogy az anyag minőségén spórolnak. Ugyanígy tervezésre sem szeretnek költeni a magyarok, mert úgy gondolják, hogy a mérnök „nem dolgozik, csak rajzol” – fejtette ki.

Az e-napló sem megoldás mindenre
Persze a kóklerekre, a kivitelezők eltűnésére vagy fizetésképtelenségére az elektronikus napló sem megoldás. A naplóban a kivitelezőt és az alvállalkozókat is fel kell tüntetni, az építési vállalkozók pedig elvileg ellenőrizhetők a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara kivitelezőkről vezetett nyilvántartásából. Ez a regisztráció 2009 óta kötelező, és általában 45-50 ezer vállalkozó szerepel a nyilvántartásban – mondta Magyar Mária belügyminisztériumi főosztályvezető. Ha hozzászámoljuk, hogy vannak, akik regisztráció nélkül dolgoznak, akkor sem lehet több a kivitelezők száma, mint hetvenezer – tette hozzá. Mint mondta, ez is rengeteg egy ilyen kis országban, hiszen Ausztriában például tízezer építési vállalkozó van bejegyezve.

A Mandiner által megkérdezett kivitelező szerint viszont nem annyira nagy ez a szám, mert itt mindenki egyéniben csinál mindent: valaki ács, a másik kőműves, a harmadik szobafestő, „és mind egyéniben dolgozik, alvállalkozóként, Ausztriában meg családi házat is daruval építenek” – vélekedett.

Az építőipari kivitelezést végző cégek, vállalkozók nyilvántartásba vétele még nem garancia arra, hogy az építkezés befejezése után a kivitelező cég nem fog eltűnni, jogutód nélkül megszűnni, vagyis erre a problémára egyelőre nincs orvosság – fejtette ki Nagy László, az Építésfelügyelet osztályvezetője, aki azt is elmondta: azt minden e-napló megnyitásánál ellenőrzik, és ellenőrizni is fogják, hogy az abban szereplő vállalkozók rendelkeznek-e jogosultsággal, azaz benne vannak-e a nyilvántartásban, adott esetben pedig rendelkeznek-e az előírt plusz jogosítványokkal. Arra a felvetésre, hogy valaki saját maga is megépítheti-e a házát, ha ért hozzá, a Belügyminisztérium főosztályvezetője, Magyar Mária azt mondta: ha van megfelelő végzettsége, akkor igen, de egyrészt felelős műszaki vezetőt mindenképp meg kell bíznia, másrészt csak a saját házát építheti fel, tehát az üzletszerű kivitelezés az már bejelentéshez kötött.

Az e-napló arra viszont legalább lehetőséget ad, hogy az építtető jobban nyomon tudja követni, hogy kik dolgoznak az építkezésen. Mint mondta, ők a minisztériumban csak „táskás vállalkozónak” nevezték azokat a fővállalkozókat, akik az egészhez nem is értettek, jöttek öltönyben és aktatáskával, egy lapátot vagy egy tervet sem vettek soha a kezükbe, csak kiadták a munkát az alvállalkozóknak, majd leléptek, miután fizetett nekik az építtető. Magyar Mária hozzátette: most már nem lehet ilyen „táskás vállalkozóként” dolgozni, a fővállalkozónak is kell valamilyen tényleges munkát végeznie az építkezésen. Az e-naplóban viszont nyomon követhetők lesznek az alvállalkozók teljesítésigazolásai, ez alapján pedig az építtető adott esetben tud vitatkozni a fővállalkozóval, mikor azt mondja, hogy „ez kész és így jó”.

A teljesítésigazolások feltöltése a vállalkozóknak is jó, hiszen korábban az építtetők részéről is tapasztaltak visszaéléseket: például nem fogadták el a teljesítést, mert szerintük nem megfelelő, és megtagadták a fizetést, aztán pedig kivárták, hogy per legyen az egészből, és húzták az időt – mondta Magyar Mária. Hozzátette: ezért hoztak létre egy szakértői szervezetet a teljesítésigazolások ellenőrzésére, aminek az állásfoglalása után gyorsított bírósági eljárás következik úgy, hogy annak már a megkezdésekor letétbe kell helyezni a vállalkozónak kifizetendő pénzt.

Ellenőrzés vagy motiváció?
Összességében tehát az elektronikus naplóvezetés nem ír elő újdonságokat, viszont jobban rálátnak a hatóságok, így sokkal könnyebb lesz betartatni ugyanazokat a szabályokat.

Nagy László építésfelügyeleti osztályvezető ezért nagyobb fegyelemre számít, a Mandiner által megkérdezett kivitelező viszont úgy látja: a fekete kőművesek nem fognak ettől becsődölni. Mint kifejtette: „a kötelező dolgok mindig előrébb tartanak mint az emberek pénztárcája. Ha tökéletes lenne a rendszer, akkor is csak arra lenne jó, hogy mindenkit megbüntetnének. Egyfajta új hozzáállás kéne, hogy kialakuljon, amit viszont nem lehet felülről kötelezővé tenni. Ahelyett, hogy a feketézőket szívatják, inkább azokat kellene segíteni, akik nem feketéznek” – magyarázta.

Szerinte motiválással sokkal több mindent lehetne elérni, mint negatív szankciókkal, azaz ellenőrzéssel. Azonban az elektronikus naplónak is a hatékony ellenőrzés a lényege, és nem a motiváció. A vállalkozó rámutatott: valahol el kell kezdeni, így ez is jobb mint a semmi, de sajnos a „szoci hozzáállás” nehezen tisztul ki a társadalomból. Amíg az emberek nem hajlandók rendesen adót fizetni, addig hiába is ábrándozunk 5 százalékos áfáról, viszont amíg 27 százalék, addig meg igenis adót fognak csalni. Ez olyan, mint a 22-es csapdája – összegezte, hozzátéve: a másik dolog, ami nagyon hiányzik, az a hosszú távú tervezés. Mint mondta, az építési jog nagyon bonyolult, félévente változik, ráadásul ha az adóval kombinálnak valamit, akkor sokan – például a „vidéki kőműves bácsik” – nem is azért nem fogják befizetni, mert nem akarják, hanem mert nem is tudják követni.

„Én most fogom megnyitni az első elektronikus naplót, igyekszem képben lenni, olvasom a jogszabályokat, de tuti, hogy valamit úgyis el fogok rontani, mert egy csomó lehetetlen, nehezen betartható szabály van” – foglalta össze, hozzátéve: az mindenesetre nagyon jó irány a közigazgatás részéről, hogy júliusig csak figyelmeztetnek, de nem büntetnek.”

Forrás:
Elektronizált építésügy: visszaszorulnak a kóklerek, az adócsalók?; Bakó Beáta; Mandiner.jog; 2014. május 29.