„…A kamara elnöke [Parragh László] hangsúlyozta, hogy az infokommunikációs ágazat jelentősen hozzájárul a gazdaság növekedéshez, a termelékenységhez és a foglalkoztatás bővüléséhez. A szakemberhiány leküzdésére ugyanakkor alkalmas programot kell találni, ezek között a felnőttképzési lehetőségeket említette. Az ágazat a vállalkozások hatékonyságának növeléséhez és a társadalom jó közérzetéhez is hozzájárul – fűzte hozzá.
Elfogadhatatlannak nevezte a mikro-, kis-, és középvállalkozások jelenlegi informatikai elmaradottságát, ennek megoldására a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban (GINOP) speciális, több milliárd forint támogatást nyújtó digitális kompetencia fejlesztő program kidolgozását kezdeményezték. A program előkészítését és részleteit az MKIK Informatikai kollégiuma fogja kidolgozni amelynek elnöke Kott Ferenc szintén felszólalt a tanácskozáson.
Kiemelte: a K+F nincs a helyén a magyar gazdaságban, ami az elmúlt időszak legnagyobb hiányossága. Ezt a helyére kell tenni – húzta alá, a teljes intézményrendszer újraszabályozása, újragondolása, és a gyökeres átalakítása szükséges.
Laufer Tamás, az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetségének (IVSZ) elnöke elmondta: a digitális szektor hozzájárulása a GDP-hez hétszer akkora lesz, mint jelenleg a hagyományos iparágaké. Egy IKT munkahely ma évi 12 millió forinttal járul hozzá a GDP-hez, ha exportra termel akkor 20 millió forint, ez a nem tudásalapú iparágak átlagos hozzáadott értékénél 4-5-ször magasabb.
Hozzátette: a magyar gazdaság versenyképessége attól függ, hogy lesz-e elég jól képzett szakember Európában, mivel jelenleg Magyarországon az ágazatban 10 ezer betöltetlen álláshely van. Emiatt 150 milliárd forintnyi GDP-t veszít az ország – mutatott rá.
Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke arról beszélt, hogy a magyarság jövője a Kárpát-medencében és a 15 milliós magyar nemzetben van, és nem a 93 ezer négyzetkilométernyi területen és a tízmilliós országban keresendő.
„A NATO és az európai uniós integráció után a 21. században eljött az ideje a nemzeti integrációnak is.” Az európai közösségi térben nincsenek határon innen és túli magyar ügyek, csak közös magyar ügy van – szögezte le.
Fontosnak nevezte az ágazati szakemberhiány leküzdését, mert jelenleg 10-15 ezer informatikus, mérnök, programozó hiányzik a szektorból. Aláhúzta: a digitális technológia a kapcsolattartás és a nemzetegyesítés fontos eszköze, ezért az e-Magyarország pontok újraszervezésének szükségességére mutatott rá.
Javasolta, hogy a Központi Statisztikai Hivatal tevékenységét terjesszék ki a Kárpát-medencére. Történelmi lehetőségnek nevezte az EU 2014-2020-as fejlesztési időszakában a Strukturális Alapokon belül megnyíló transznacionális támogatási lehetőségeket, mert így tagországon kívül – magyar vonatkozásban kárpátaljai és délvidéki területeken – is lehet projekteket finanszírozni.
Az Információs Társadalom Parlamentje immár negyedik alkalommal ülésezett az Informatika a társadalomért Egyesület (INFOTÉR) szervezésében. A rendezvény a közigazgatás, a civil társadalom és az infokommunikációs iparág legnagyobb találkozója, egyben a legmagasabb érdekképviseleti fóruma. Az idén rekordszámú több mint 1200 regisztrált résztvevő és száztíz előadó kezdte meg munkáját a Parlament Felsőházi termében.”
Forrás:
Parragh: a teljes K+F intézményrendszer átalakítására van szükség; Infotér.eu/MTI; 2014. június 26.
