közigazgatási informatika

Új rendszerekkel frissül, fejlődik a KIH létesítménygazdálkodása

Szerző: 2014. július 3.No Comments

„A Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal létesítménygazdálkodási szakterülete a közelmúltban komoly változásokon ment keresztül. Az EKOP projekt segítségével új létesítménygazdálkodási alapelveket sajátítottak el a KIH munkatársai, így most már jóval hatékonyabban, korszerűbben tud működni a hivatal – számolt be az eredményektől László Miklós ingatlangazdálkodási főosztályvezető.

Az épületállomány racionalizálásától kezdve a központi üdültetési rendszer működtetésén át a nemzetközi szabványosításban való aktív részvételig számos feladata van a KIH létesítménygazdálkodási szakterületének, ahol összesen 284 fő dolgozik. A nagy szám annak is köszönhető, hogy az általuk üzemeltetett 64 ingatlanban javarészt nem külső vállalkozókkal végeztetik a létesítménygazdálkodási feladatokat, hanem belső emberekkel, így jó pár szobafestő, fűtő, karbantartó, kertész, szakács, felszolgáló vagy akár szobalány is beletartozik ebbe a létszámba.

Az EKOP-1.A.3 projekt és a szervezeti érettség vizsgálata megmutatta, hogy a szolgáltatások, és azok minőségbiztosítása terén miben kell még fejlődnie, változnia az egységnek. Fontos kérdés a régi, elavult helyett új szerződések, új ellenőrzési metódusok bevezetése – ez utóbbihoz nyújt segítséget az SLA számítás, így immáron jobban nyomon lehet majd követni a költségeket, az időbeli pontosságot, a szolgáltatások minőségét, mennyiségét és jogszabályi megfelelőségét is. Mindezek által a számonkérés is komolyabb, konkrétabb formát ölthet a mintavételezések és a havi rendelkezésre állási mutató(k) meghatározása révén.

A projekt – ami tavaly októberben indult, és 2014. június 30-án zárult – fő célja, hogy a fenntartási időszakban az SLA alapú működés kibontakoztatása által az éves működési költségekből hat év alatt 13 százalékos megtakarítást érjenek el. A projekt indikátorai közé tartozik az SLA rendszer alkalmazása – ami kiszűrheti az átfedéseket, és segít a pontosabb feladat-meghatározásban -, a CAFM rendszer – mely automatizálja, és ezáltal gazdaságosabbá teszi az üzemeltetést -, és a gyorsabb alkalmazkodásból, valamint az ingatlanok hosszabb élettartamából eredő költségmegtakarítás.

Az első ütem a szervezeti egység vizsgálatáról szólt, majd jött a szerződések MSZ EN 15221-2 szabvány alapján történő felülvizsgálata, harmadik fázisként pedig elkészültek az új szerződésminták. Ez után következett az épületfelmérési módszertan kidolgozása, az épületek felmérése, az adatok CAFM rendszerbe való integrálása, majd a munkatársak oktatása, a tesztelések és a finomhangolás. Mindezek eredményeképp hatékonyabban lehet ezentúl üzemeltetni az épületeket, és a szolgáltatások minősége is javulni fog mind belső oldalról, mind a külső vállalkozók részéről. A projektnek köszönhetően új szoftvereket és eszközöket is sikerült beszereznie a hivatalnak. Az épületfelmérési módszertan részét képezik az eszközkönyv adatfelvételének a szabályai is, melyek egyszerre veszik figyelembe a felmérést végző személy korlátait és a létesítménygazdálkodási rendszerből adódó elvárásokat.

A KIH projektzáró konferenciáján 2014. június 26-án a Magyar Államkincstár is részt vett. Velük a projekt kidolgozása során kerültek kapcsolatba László Miklósék, akik úgy érezték, hasznos lehet egy ilyen fórumon is bemutatni együtt az elért eredményeket. A MÁK és a KIH létesítménygazdálkodási minőségbiztosítási rendszere között vannak közös és eltérő pontok is, de alapvetően hasonló gondokat, problémákat igyekezett orvosolni mindkét szervezet.

A BIM szerveren tárolt digitális tervtár, a létesítménykönyv és az eszközkönyv összessége is gyorsan elérhetővé a felhasználók számára, az SLAmetrix informatikai rendszer pedig egy robusztus keretet ad szolgáltatások minőségbiztosításának. Itt a hibajegyek kezelését és az SLA-kon alapuló méréseket, mintavételezéseket is el tudják végezni, akár a rendszerhez készült mobil alkalmazással is, amelyben mindezt menet közben lehet azonnal rögzíteni. Az SLAmetrix rendszer asztali verziója számos további lekérdezési funkciót is tartalmaz.

A projekt keretében a létesítmények tervtára is frissült. Ha az összes épület 3D-s felmérésére nem is adódott anyagi lehetőség, két épületnél el tudtak végezni ilyen jellegű minta felméréseket, a további ingatlanokról pedig jó minőségű, pontos és naprakész 2D-s alaprajzokat készítettek. A felmérések eredménye a digitális tervtár az ArchiCAD BIM szerveren, mely csoportmunkában egyszerre is elérhető, és akár egyszerre több felhasználó által is szerkeszthető.

Lényegi eredmény tehát, hogy egy helyen jelennek meg a 2D-s, 3D-s felmérések, a fotódokumentáció, a létesítménykönyv és az eszközkönyv. A főosztályvezető reméli, hogy gyorsan, nagyjából két év alatt meg fognak térülni az uniós befektetések, a szakterület működése pedig még zökkenőmentesebb és hatékonyabb lesz és profin támogatja majd a többi szakterületet.”

Forrás:
Új rendszerekkel frissül, fejlődik a KIH létesítménygazdálkodása; OrientPress; 2014. július 3.
EKOP-1.A.3 – Kimutatható megtakarítással járó központi elektronikus szolgáltatások használatára történő áttérés (Kormányzati felhő, NTG csatlakozás, gazdálkodás, intézményi működtetés, iratkezelés); Széchenyi 2020
Building Information Modeling (BIM) (épületinformáció-modellezés); Wikipédia