Nem romlott, de nem is javult Magyarország pontszáma a Világgazdasági Fórum infokom­munikációs összehasonlításában

„Nem romlott, de nem is javult Magyarország pontszáma a Világgazdasági Fórum infokom­munikációs összehasonlításában. Az elmúlt évek kormányzati erőfeszítései jól látszanak az állam webes szolgáltatásaira kapott osztályzatokon, de az eredményeket lerontja az alacsony üzleti és magáncélú felhasználás, ami azt mutatja, hogy a hazai infokommuni­kációs stratégia hangsúlyait érdemes újragondolni.

A Network Readiness (magyarul talán digitális készenlét) Indexet (NRI) a Világgazdasági Fórum (World Economic Forum, WEF) állítja össze négy alindex alapján, amelyek maguk is több szempontot vesznek figyelembe. Az index ilyenformán teljes képet tár a befektetők elé az adott ország infokommunikációs szektorának (ikt) működési környezetéről (politikai és szabályozói környezet, illetve üzleti és innovációs teljesítmény), az érettségről (infrastruktúra, tartalom, hozzáférés, készségek), a technológia alkalmazásáról (külön magán, állami és a kormányzati felhasználás), valamint a szektor társadalmi és gazdasági hatásainak erejéről.

Az index pontjai alapján a magyar ikt-szektor helyzete és teljesítménye nem változott, 2007-ben és 2014-ben egyaránt 4,3 pontot kapott az ország. Pedig Magyarország néhány területen kifejezetten nagyot lépett előre az infokommunikációban. A digitális tartalom tekintetében ez már a nemzetközi rangsorban is meglátszik, hiszen ezen a téren hazánk a 24. a világranglistán. Nagy az előrelépés, de ez csak a középmezőnyhöz elegendő a kormányzati szolgáltatások területén, és hasonló a helyzet a politikai és szabályzói környezet tekintetében is. Ezek biztató folyamatok, de azt mutatják, hogy a kormányzatnak mostantól más területeket is kiemelten kell kezelnie az állami infokommunikációs stratégiában.

Hiszen hiába jó a tartalom és hiába fejleszti gőzerővel az állam digitális szolgáltatásait, ha a hozzáférhetőség és a felhasználás területén elmaradunk a nemzetközi átlagtól. Márpedig a telekommunikációs szolgáltatások drágulása miatt a hozzáférhetőségre kapott pontok csökkennek, a digitális felkészültség és az alkalmazások felhasználása terén sem a lakosság, sem az üzleti szféra nem teljesít jól, de még a kormányzaton belüli felhasználás is elmarad a hozzánk hasonló országok átlagától.

A pontszám javítása érdekében a kormányzati stratégia átalakításában kell elsősorban előrelépni: ösztönözni kell az infokommunikációs technológiák alkalmazását, a kormányzati beszerzéseken belül preferálni kell azokat, amelyek innovatív megoldásokat használnak, átgondolt képzési programokat kell indítani, és javítani kell a jogi kiszámíthatóságot, mert bár ez a szoftverjogok területén kifejezetten jó eredményeket mutat, mégis e téren összességében nem jó Magyarország megítélése. Ezek nélkül már rövid távon romolhat a beruházások megtérülése, és lassan elmaradhatnak a befektetők. Ugyanakkor a nemzetközi példák arra mutatnak rá, hogy az ilyen irányú kormányzati erőfeszítések nagy hatékonysággal javítják a gazdaság teljesítményét.

Ezt a kettősséget hangsúlyozza felmérése alapján a WEF is, amikor rámutat, hogy az ikt alkalmazásában rejlő lehetőségeket kihasználva jelentős gazdasági és társadalmi fejlődés érhető el. A tudásalapú társadalom szövevényes hálóval köti össze a gazdaságot és az egyén életét. Ma már közgazdasági evidencia, hogy az ikt-szektor a gazdaság motorjává válhat, sőt a KPMG technológia alkalmazására irányuló 2014-es kutatása szerint a munkaerő-piaci átrendeződés a foglalkoztatási helyzetre is pozitív hatással van, ha erős kormányzati szándékkal párosul.
Az NRI-ben jó eredményt elérő országokban a kormányzati szektor mindig élen járt az innovatív ikt-technológiák alkalmazásában és a kutatásban, így számos jó példát láthatunk ezeknél az országoknál. Ilyen támogatott kutatás az egészségügy területén az Agyi Tevékenység Térképe program (Brain Activity Map) vagy az európai közigazgatásban is egyre jobban támogatott ikt-innováció a SmartCity programok. Ugyanakkor az energiahatékonyság területén is meríthetünk innovációs ötleteket a nagyvilágból. Jó példa lehet erre a green computing vagy a napkollektor-kutatások (High Concentration Photovoltaic Thermal – HCPVT)…”

Forrás:
“Digitális készenlét”; Sallai György; Napi Gazdaság Online; 2014. július 6.

A bejegyzés kategóriája: gazdaság, közigazgatási informatika, társadalom
Kiemelt szavak: , , , , , , , , , , .
Közvetlen link.