gazdaságtársadalom

Megosztás alapú gazdaság: ígéret, vagy már bizonyított?

Szerző: 2014. szeptember 5.No Comments

Uber, Airbnb, Taskrabbit, Piqniq, Wundercar: az erőforrások, eszközök, tudás, vagy bármi egyéb megosztásán alapuló vállalkozások hatalmas visszhangot és legfőképp magyarázkodást keltve terjednek a világon, miközben a hagyományos jogi, társadalmi berendezkedés egyelőre nem sokat tud kezdeni a szobájukat a „rendszeren kívül” kiadó magánszemélyekkel, vagy azokkal a sofőrökkel, akik „borravalóért” cserébe vállalnak fuvarokat.

Van, de egyelőre nem igazán értjük
A legnagyobb hírverést kapó startup ötletek legtöbbje olyan, már évek, évtizedek óta létező ötleteken alapulnak, amelyek az okostelefonok, a szélessávú mobilnet most még nagyobb erővel és körben terjeszt a fejlett gazdasággal bíró országokban. A közösségi megosztáson alapuló vállalkozások híre, jelei, első szereplői hazánkban is megjelentek, így ideje volt beszélni róla, amihez a Telekom adta meg a kereteket több szakértő meghívásával és egy kerekasztal-beszélgetés szervezésével.

A startupok, média, technológia és tudomány oldaláról érkező szakemberek körülbelül ugyanolyan nehezen találtak fogást az egész témán, mint ahogy pl. az Uber által érintett egyes országok. Berkovics Dalma, a OuiShare magyarországi alapítója a sharing economy filozófiáját úgy foglalta össze, hogy „A hozzáférés fontosabb, mint a tulajdon”. A beszélgetés későbbi részében kiderült, hogy ha a gyakorlati előnyök mellett ez is a gazdasági modell alapgondolata, attól valószínűleg nem kell tartani, hogy a közeljövőben hazánkban rohamosan terjedne ez a modell.

Szabó Zoltán, az Index tartalomfejlesztési vezetője szerint a közösségi vállalkozások szerepe az emberek közötti tranzakcióban a bizalmi légkör megteremtése. Hiszen az általuk üzemeltetett rendszereken lehetőség van mindkét felet pontozni, értékelni, ezáltal például kiderülhet, hogy szállóvendégünk túl sok lekvárt eszik, vagy szállásadónk nagyon kedves, vendégszerető asszony.

Az emberi természetből fakad
Dr. Síklaki István szociálpszichológus az ELTE tanszékvezető egyetemi docense elmondta, hogy szociálpszichológiai szempontból az emberben két stratégia versenyez egymással: a kontrollé, amely az önrendelkezésről, az önálló döntésről szól, és az együttműködésé, amely kölcsönösséget, reciprocitást feltételez. Utóbbira építenek a közösségi modellek, amelyeknek alapja az egymás iránti bizalom, amely korábban a kis közösségekben még alapvető volt. A technológia és a közösségi média ezt a bizalmat terjeszti ki szélesebb, jobbára ismeretlen körre.

Dr. Kis Gergely, az eNet ügyvezető igazgatója arra emlékeztet, hogy ebben a szegmensben a lelkes társadalmi kezdeményezések mellett világszerte egyre több a tudatos, jól felépített vállalkozás, a cégek megérezték az üzletet a jelenség mögött. A szállodaiparnak több helyen már most komoly konkurenciát jelentenek a „házihotelek”: a New York-i nagy szállodák például hangosan tiltakoznak az Airbnb ellen. Ugyanakkor, mivel a bérbeadó elállhat szándékától akár vendége érkezése előtt 2 nappal, ez bizonytalansági tényezőt jelent az utazók számára, amit nem tud mindenki vállalni, ezért a szállodának nem minden esetben lehet alternatívája a kiadó szoba vagy lakás.

Az eNet témában végzett kutatásának eredménye szerint a rendszeresen netezők 23 százaléka egyértelmű híve a javak szabályozott megosztásának, 27 százalék mereven elzárkózik tőle, míg a válaszadók fele a két véglet között áll. A felhasználók száma mindenesetre meredeken emelkedik. Budapesten már 18 000 lakást kínálnak az Airbnb-n, a közösségi irodatereket kínáló Loffice Coworkingnek már négy egysége működik a fővárosban, a „konyhák falainak lebontását” céljául kitűző Piqniq applikációján keresztül is egyre többen osztják meg egymással kulináris élményeik know how-ját, fotóját, sőt akár magukat a finomságokat is.

Jót tenne a magyaroknak
A beszélgetésen elhangzott, hogy az egyre erősödő közösségi modellek komoly kihívást jelentenek az adóhatóságok számára, a résztvevők szerint ugyanis a magánszemélyek egymás közti szolgáltatáskereskedelmére nehezen alkalmazhatóak a hatályban lévő adójogszabályok, ugyanakkor a költségvetésnek többek szerint nem kell kieső bevételekkel számolnia, mivel például egy az Airbnb-n olcsó szobát találó turista ugyanannyi pénzből több napot tölthet célállomásán, ahol értelemszerűen többet eszik, iszik és vásárol.

A kerekasztal-beszélgetés résztvevői nagyjából egyetértettek abban, hogy a hazai viszonylatban egyelőre nem várható a megosztás alapú gazdaság rohamos terjedése. Síklaki István szerint a klasszikus modellben működő vállalkozásoknak nem kell attól tartaniuk, hogy a közösségi gazdaság teljes egészében felfalja a piacukat, hiszen itt is lesz egy pont, egy időkorlát, ameddig eltarthat a terjedés. A szociálpszichológus szerint ennek ellenére jótékony hatással lehetne mindez a magyarokra, akiket eddig inkább a magántulajdon, illetve annak kontrollja motivált, a sharing azonban versengés helyett együttműködésre, problémamegoldásra, bizalomra tanít.”

Forrás:
Megosztás alapú gazdaság: ígéret, vagy már bizonyított? ; Bitport; 2014. augusztus 28.