A gyártás forradalma

„Az olyan technológiák, mint a 3D nyomtatás a gyártás lényegi mivoltát adják a fogyasztó kezébe. Colin Strong, az Egyesült Királyságbeli GfK ügyvezetője felteszi a kérdést: a „Maker Movement” (Gyártók Mozgalma) vajon milyen hatással lehet a piackutatásra?

„Az édesapám mérnök volt, rendkívüli elhivatottsággal a tárgyak készítése és javítása iránt. Emlékszem, hogy a műhelyünkben állandóan javítottunk vagy felfedeztünk valamit, az oszcilloszkóptól és a rádiótól kezdve a mosógépig – meg persze a gyermekjátékok hadáig” – nosztalgiázik Colin.

„Akkoriban még nem sejtettem, hogy apámat később majd Gyártónak nevezik, aki része egy olyan mozgalomnak, melyről a Wharton világhírű közgazdásza, Jeremy Rifkin így nyilatkozott: „A mozgalom olyan jelentős, mint anno a mezőgazdaságról az iparosodásra való átállás.”

A Gyártók Mozgalma alapvetően nem más, mint visszatérés a gyökerekhez – a gyártás, a termelés visszakerül az egyén kezébe. Az olyan marketing-evangelisták, mint Chris Anderson (a Makers: The New Industrial Revolution könyv szerzője) azt állítják, hogy a mozgalomban megvan a potenciál a gyártás lényegének megváltoztatására, méghozzá ugyanazokon a romboló erőkön keresztül, melyek már számos más iparágat is átalakítottak.

A Maker Movement-nek három jellemzője van (Anderson szerint):

  • Az emberek digitális eszközöket használva tervezik meg az új termékeket és azok prototípusait
  • Kulturális normává válik a tervek megosztása, az együttműködés az online közösségi felületeken
  • Az egységes tervezőfájl-szabvány használata bárki számára lehetővé teszi, hogy ha szeretné, terveit elküldhesse kereskedelmi célú gyártással foglalkozó vállalatok számára, ahol korlátlan mennyiségben elő lehet állítani az adott terméket, éppen olyan könnyen, mintha az illető saját maga számára készítené el

A mozgalom még gyerekcipőben jár, hasonlóan az 1970-es évek korai számítógépes korszakához, amikor is lelkes amatőrök egy csapata feszegette a határokat. Már jelenleg is hihetetlenül kifinomult technológiák állnak rendelkezésre az önálló termeléshez, ilyenek például a különféle 3D nyomtatók, a lézerkések vagy a 3D szkennerek – ezek teljesen újraértelmezik mindazt, amire az ember egyetlen garázsban vagy műhelyben képes lehet. A gyártói-tervezői tér is jelentősen kibővülhet nemsokára – a közösségi (megosztáson alapuló) termelői létesítmények tovább csökkenthetik a belépési korlátot bárki előtt, hogy saját maga is „gyártó céggé” váljon. Természetesen ezek az eszközök még nem nyújtanak valódi méretgazdaságosságot – lehetetlen lenne mondjuk a Foxconn-hoz hasonló hatalmas gyártó cégek eredményességét és költséghatékonyságát összevetni a kicsikkel. Bár a nagy gyártó cégek esetleg kisebb profitcsökkenést tapasztalhatnak, az nem valószínű, hogy alapjaiban megrengeti őket a Makers Movement mozgalom.

Mi a szerepe mindebben a piackutatásnak?
Nehéz bármilyen pontossággal is megjelölni a piackutatás helyét ebben a folyamatban, de vélhetően az lesz a szerepe, hogy a veszélyeket és a lehetőségeket felmérje.

Az első és legfontosabb, hogy a piackutatás az ilyen „Makers” vállalatok növekedésének szolgálatába állhat – ilyen cégek pl. az Arduino vagy a DIY Drones – méghozzá oly módon, hogy előre meghatározza a betöltendő piaci réseket. A piackutatásnak olyan szerepe is lehet, hogy az infrastruktúra kiépítésére irányuló iránymutatást nyújt. Ez fontos kérdés olyan cégek számára, mint az Autodesk, amely felvásárolta az Instructables-t (online gyártói közösség), vagy a General Electric, amely a GE Garages tulajdonosa (ideiglenes tervezői/gyártói műhelyek).

Másodszor, ha a Makers mozgalom továbbra is sikeresen fejlődik, akkor lehet, hogy egy olyan trendet láthatunk kibontakozni, melyben az egyének tágabb értelemben vett vágyai tükröződnek arra vonatkozóan, hogy alkossanak valamit; létrehozhassanak valami olyasmit, ami személyes igényeikre reflektál. A tömeges testreszabás jelensége bizonyos értelemben ebből adódik. Előfordulhat, hogy a vállalatok egyre több teret hagynak majd erre a fogyasztóknak, akik ezen túl akkor és úgy állíthatják össze a termékeket, ahogy csak akarják.

A cégeknek feltétlenül fel kell fedezniük ezeket a lehetőségeket – a veszélyek és a potenciálok feltárása a piackutatás feladata. Ez alapvetően más kapcsolatot jelent a fogyasztóval, de talán olyan módon, ahol sokkal elmélyültebb és folytonosabb kapcsolatteremtésre lesz lehetőség.

Valószínűleg vannak egyéb következmények is, mind a márkatulajdonosok, mind a piackutatás számára. A fogyasztói elvárások eltolódhatnak a kisebb tételű árutermelés felé, reflektálva arra, hogy az új gyártási módszerekkel a niche igények is kielégíthetőek lesznek. Nagy valószínűség szerint ez lesz a helyzet az olyan kategóriák esetében, melyeket leginkább befolyásolnak a gyorsan változó trendek, mint például a divatipar. A ruhakereskedő Zara gyakran emlegetett példája az olyan cégeknek, amelyek sikere attól függ, képesek-e felmérni a piaci igényeket, megtervezni a divatos ruhákat, majd igen rövid idő alatt legyártani, szállítani és értékesíteni azokat. Ahelyett, hogy hosszú távra próbálná az adott cég az igényeket előre felmérni, inkább a „mérd fel gyorsan, reagálj azonnal” elve működik majd. A Makers-féle korszellemnek a piackutatás valós és értékes segítséget nyújthat.

Persze a piackutató cégek számára más módon is lehetséges a cégekkel való együttműködés, például az alulról jövő (ún. ‘bottom-up’) innovációs megoldások terén. Erre remek példa a Rocket Cup. Craig Kaplan, a kanadai University of Waterloo számítástechnika professzora elküldte saját Rocket Cup terveit a Shapeways nevű, 3D technológiával dolgozó vállalatnak, amely 3D-s tárgyakat nyomtat egyedi igények alapján és egyben online piacteret is biztosít az egyedi kreációknak. Kaplan olyan 3D csészét tervezett, amely a tanításban van segítségére, a diákjainak a parabolatesteket demonstrálta vele. A Shapeways eladási mutatói felkeltették az ajándékokat gyártó Fred & Friends figyelmét, akik megvásárolták a jogokat, majd az Urban Outfitters nevű portfólióba helyezték. A piackutatók az ehhez hasonló közösségi oldalakon a trendek és lehetőségek megfigyelése által olyan kapcsolódási pontot jelenthetnek a cégek és a tervezők számára, ami mindkét fél számára gyümölcsöző.

Végül, de nem utolsó sorban, piackutatóként ugyanazokat az eszközöket hasznosíthatjuk, melyekkel a Makers szakemberek prototípusaikat megtervezik és elkészítik. „Mi a GfK-nál például egy 3D modellező technológiát használunk a fogyasztók bevonásával, ahol a résztvevők a közös munka során kis fókuszcsoportokban dolgozzák ki a részletes terveket. A nagyképernyős, jó minőségű fotók valós időben módosíthatóak a csoport véleményének megfelelően, majd a végső tervet közvetlenül kinyomtatjuk egy 3D-s nyomtatóval. Bár a profi prototípus érzete nincs meg, mégis jelentősen lecsökken az elképzelés és a megvalósítás közötti idő” – mondja Colin Strong (az Egyesült Királyságbeli GfK ügyvezetője).”

Forrás:
A gyártás forradalma; Piackutatás hírek; 2014. augusztus 27.
Lásd még: MAKERS MOVEMENT. Hi-tech csináld magad-mozgalom a fogyasztói társadalom ellen; Transindex.ro; 2013. július 5.
Kreátorok – Az új ipari forradalom mesterei; Chris Anderson; HVG könyvek; 2013.

A bejegyzés kategóriája: gazdaság, informatika, technika
Kiemelt szavak: , , , , .
Közvetlen link.

1 Response to A gyártás forradalma

  1. Visszajelzés: A munkavégzés jövője, ahogy a digitális kézműves mozgalomban látják | eGov Hírlevél

Hozzászólások lehetősége itt nem engedélyezett.