„Az Európai Bizottság és az oktatási technológiák területén tevékenykedő szakembereket tömörítő, amerikai székhelyű New Media Consortium által ma közzétett jelentés szerint az iskolai oktatás előtt álló legsürgetőbb kihívások a következők: a tanulók alacsony digitális készség- és kompetenciaszintjének javítása és az új információs és kommunikációs technológiák hatékony alkalmazásának az oktatók képzésébe való integrálása. A legelső, Horizon Report Europe: 2014 Schools edition (Új technológiák és trendek az oktatásban – európai iskolák kiadás) címet viselő jelentés kiemeli azokat a trendeket és technológiai fejleményeket, amelyek az elkövetkezendő öt évben feltehetőleg hatással lesznek az oktatásra. Az európai iskolák előtt álló kihívásokat három kategóriába sorolja: „megoldható”, „nehéz” és „bonyolult”.
A jelentés a Bizottság Megnyíló oktatás elnevezésű kezdeményezésében kitűzött célkitűzésekhez igazodik, és 22 ország több mint 50 szakértőjétől, valamint a Bizottság Közös kutatóközpontjától, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezettől (OECD) és az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetétől (UNESCO) kapott adatokra támaszkodik. A jelentés szerint ahhoz, hogy előnyt lehessen kovácsolni a szociális médiák és a nyitott oktatási segédanyagok fokozottabb használatából, valamint az adatvezérelt tanulás és értékelés elterjedéséből, elengedhetetlenül szükség van az innovációk előmozdítására a tantermekben.
„A jelentés értékes ismeretekkel és iránymutatással szolgál a politikai döntéshozók és a nevelési-oktatási intézményvezetők számára a digitális és nyitott segédanyagok oktatásba való integrálására vonatkozóan. Európának mindent el kell követnie annak érdekében, hogy a fiatal generációk megfelelően felkészüljenek a későbbi pályafutásuk támasztotta igényekre” nyilatkozta Andrula Vasziliu, az oktatásügyért, a kultúráért, a többnyelvűségért és az ifjúságpolitikáért felelős európai biztos. „A jobb digitális készségek, valamint a digitális és nyitott segédanyagokhoz való hozzáférés nemcsak a hatékonyabb oktatás, de az olyan rugalmas oktatási modellek szempontjából is alapvető fontosságúak, amelyek könnyebbé teszik az egész életen át tartó tanulást.”
A jelentés megállapítja, hogy az információs és kommunikációs technológiáknak az oktatók képzésébe való integrálása, valamint a diákok alacsony digitális kompetenciaszintjének a javítása megoldható feladat. Az élettapasztalatra épülő, autentikus tanulás lehetőségek megteremtése, valamint a formális és informális oktatás ötvözése rövid távon már nehezebben lesz kivitelezhető. A különösen „bonyolult” kihívások közé számít az összetett gondolkodásmód tanításának javítása és annak biztosítása, hogy a diákok maguk is részt vehessenek tanulási tevékenységeik kialakításában.
A szakemberek véleménye szerint a felhőalapú számítástechnika és a táblagépek már egy éven belül sok európai iskolában mindennapos eszközökké válnak, míg a számítógépes játékok segítségével való tanulás és a fizikai és virtuális környezet kombinálása úgy két-három éven belül válhat a tanítás szerves részévé. A szakértők úgy vélik, akár öt évig is eltarthat a virtuális vagy távlaboratóriumok elterjedése, valamint az olyan stratégiák kidolgozása, amelyek arra ösztönzik a diákokat, hogy aktívan részt vegyenek a tanulási folyamatok kialakításában.
A Horizon jelentés által felvetett témák és hasonló kérdések kerülnek megvitatásra az Európai Bizottság és az Európai Unió olasz elnöksége közös szervezésében „Oktatás a digitális korszakban” címmel, decemberben megrendezendő magas szintű európai konferencián.
További információk
- MEMO/14/548 Mi a Horizon jelentés?
- A Horizon Report Europe jelentés
- Európai Bizottság: Oktatás és képzés
- A Közös Kutatóközpont tudományos platformja
- A tanulást, a készségeket és a nyitott oktatást elősegítő információs és kommunikációs technológiákra vonatkozó kutatások
…”
Forrás:
Az iskoláknak mielőbb meg kell birkózniuk a „bonyolult” digitális készségek tekintetében felmerülő kihívásokkal; Európai Bizottság; IP/14/1075; 2014. október 2.
Szerkesztői megjegyzés: Idáig az volt az ideológia, hogy az Y-generáció független, kreatív egyénekből áll, akiknek második természetükké vált a digitális eszközök használata. Most pedig a „tanulók alacsony digitális készség- és kompetenciaszintjéről” beszélnek.
