közigazgatás: külföldönművelődés

EU: Mi a Horizon jelentés?

Szerző: 2014. október 4.No Comments

„A Horizon Report Europe: 2014 Schools Edition (Új technológiák és trendek az oktatásban – európai iskolák kiadás) címet viselő jelentés kiemeli azokat a trendeket, kihívásokat és technológiai fejleményeket, amelyek feltehetőleg hatással lesznek az iskolai oktatási rendszerekre. A Horizon Report Europe: 2014 Schools edition a Bizottság és egy, az Inholland Főiskola (Hollandia) által vezetett csapat, valamint az oktatási technológiák területén tevékenykedő szakembereket tömörítő New Media Consortium(NMC) – egy egyesült-államokbeli nonprofit csoport – együttműködésével jött létre. A jelentés az NMC Horizon Report sorozataira és módszertanára, valamint az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjának a tanulás jövőjéről szóló Futlearn és MATEL elnevezésű tanulmányaira épül.

Mi alapján választották ki a jelentésben szereplő technológiákat, trendeket és kihívásokat?
A jelentés 18 témára terjed ki, többek között olyan új technológiákra, mint a felhőalapú számítástechnika, olyan tendenciákra, mint a szociális médiák, és olyan, az iskolák szempontjából releváns kihívásokra, mint a digitális készségek és kompetenciák javítása. A témákat az európai oktatás, technológia és más érintett területek 53 szakértőjét tömörítő Horizon Project Europe szakértői bizottság választotta ki. A szakértők 22 különböző országból származnak, illetve nemzetközi szervezeteket és hálózatokat képviselnek.

Mit tett eddig a Bizottság a jelentésben megállapított kihívások kezelése érdekében?
2013 szeptemberében a Bizottság Megnyíló oktatás címmel közzétette az innováció, a nyitott oktatási gyakorlatok és a nyitott oktatási segédanyagok előmozdítását célzó stratégiáját, amellyel az olyan, magas színvonalú oktatási és digitális készségek megszerzéséhez kíván hozzájárulni, amelyekre 2020-ig a munkahelyek 90%-ánál szükség lesz. A stratégia intézkedéseket javasol a digitális tanterem megvalósítása érdekében, és arra sürgeti a nemzeti közigazgatásokat, oktatási intézményeket, oktatókat, tanulókat és más érintetteket, hogy tárjanak fel új együttműködési, munka- és tanulási lehetőségeket. Az új uniós oktatási, képzési, ifjúsági és sportprogram, az Erasmus+ olyan innovatív és technológiavezérelt projekteknek nyújt támogatást, amelyek javítják az oktatás minőségét és hozzájárulnak számos új, nyitott oktatási segédanyag kifejlesztéséhez.

Több kezdeményezés és bevált gyakorlat került már megvalósításra uniós támogatásoknak köszönhetően; ezek között említhető az eTwinning, amely egy online portálon keresztül segíti az iskolák határokon átnyúló együttműködését, a jövő tantermének megtervezésével foglalkozó ITEC, amely az oktatás terén mozdítja elő az innovációt vagy az Open Discovery Space elnevezésű kezdeményezés, amely digitális oktatási segédanyagokhoz biztosít hozzáférést.

Milyen változást eredményez majd e jelentés?
A jelentés célja, támogatást nyújtani az oktatáspolitikai döntéshozóknak, az irányítótestületeknek és a nevelési-oktatási intézményvezetőknek a technológiák fokozottabb használatára irányuló stratégiák megértésében és kidolgozásában annak biztosítása érdekében, hogy az európai oktatási rendszerek azokkal a készségekkel és kompetenciákkal lássák el a tanulókat és hallgatókat, amelyekre majdan szükségük lesz.

Milyen információkat használtak fel a jelentés összeállításához?
A jelentés több mint 150 európai publikációra (tanulmányok, cikkek, szakpolitikai dokumentumok, blogok, stb.) és európai, valamint Európán kívüli politikai kezdeményezésre való hivatkozást és linket tartalmaz. A jelentésben idézett példák több mint 70%-a európai. Az alábbi weboldalon átfogó ismertetés található a jelentés elkészítéséről, egyebek között arról, hogy minként folytak a megbeszélések, és hogyan zajlott az együttműködés. A következetes, módszeres és alapos vizsgálat biztosítása érdekében a Közös Kutatóközpont által kidolgozott kreatív tanterem többdimenziós keret (Creative Classrooms multidimensional framework) került alkalmazásra.

Milyen trendeket tárt fel a jelentés?
Rövid távon a szakértők úgy gondolják, hogy a szociális médiák mindenütt jelen lesznek az oktatásban. Úgy vélik továbbá, hogy a technológiák szükségessé teszik az oktatók szerepének újragondolását. Közép távon az oktatók és a tanulók is egyaránt gyakrabban fogják használni a nyitott oktatási segédanyagokat és a hibrid megoldásokat, ami elősegíti a fizikai és virtuális tanulási környezet hatékony kombinálását. Végezetül a szakértők véleménye szerint az online tanulás jelentősen fejlődni fog az elkövetkező öt évben, és ez együtt jár majd az adatvezérelt tanulás és értékelés elterjedésével.

Milyen kihívásokat tárt fel a jelentés?
A szakértők a kihívások három különböző csoportját vették szemügyre. Először is a megoldható kihívásokat, amelyek könnyen kezelhetők vagy már léteznek rájuk megoldások, és azok könnyen végrehajthatók. Ide tartozik az új technológiák integrálása az oktatók képzésébe, illetve az alacsony digitális kompetenciaszint javítása az iskolákban. A második kategóriába tartoznak a nehéz kihívások, amelyek megoldása több erőfeszítést és időt igényel. Ilyen például az „autentikus tanulás” (a valós élettapasztalatok alkalmazása a tanórákon) és a fizikai és virtuális környezetben való tanulás kombinálása.

Végül a szakértők néhány kihívást bonyolultnak minősítenek. Ezek a kihívások sokkal nehezebbek lesznek, és megoldásuk sokkal több időt fog igénybe venni. Így például javítani kell az összetett gondolkodásmód és a hatékony kommunikáció tanítását, és olyan stratégiákat kell kidolgozni, amelyek gondoskodnak arról, hogy a diákok aktívabban részt vegyenek tanulási tevékenységeik kialakításában.

A szakértők szerint milyen technológiákat fognak az oktatásban használni az elkövetkezendő néhány évben?
A felhőalapú számítástechnika és a táblagépek már jövőre sok tanteremben mindennapos eszközökké válnak szerte Európában, azonban ahhoz, hogy a számítógépes játékok a tanítás szerves részévé váljanak, még legalább 2-3 évre van szükség. A tanulmányok rámutatnak, hogy a számítógépes játékok képesek javítani a szociális készségeket, és olyan helyzeteket szimulálnak, amelyek segítenek a gyerekeknek jobban megérteni bizonyos témákat, mint például a rasszizmus vagy az egyenlőtlenség. Ezen túlmenően az olyan mobil eszközök, mint az okostelefon vagy a táblagép, az elkövetkező években egyre hasznosabb eszközökké válnak a tanítás szempontjából. Másrészt azonban minden valószínűséggel legalább öt év kell majd ahhoz, hogy elterjedjen a személyre szabott tanulás és a virtuális vagy távlaboratóriumok használata.

Mik azok a nyitott oktatási segédanyagok?
A nyitott oktatási segédanyagok közé tartoznak például a tankönyvek, jegyzetek, tesztek, feladatsorok, kisfilmek vagy audiofájlok, amelyek térítésmentesen használhatók, megoszthatók és speciális tanulási igényekhez igazíthatók. Hasznosan támogathatják az oktatást, a tanulást, az értékelést, ugyanakkor kutatási célokat is szolgálhatnak. Európai nyitott oktatási segédanyagok a Bizottság innovatív tanulást elősegítő OpenEducationEuropa.eu weboldalán találhatók.”

Forrás:
Mi a Horizon jelentés?; Európai Bizottság; MEMO/14/548, 2014. október 2.