Big data utópia

„ Hogyan válik Szingapúr az adattudomány világközpontjává, milyen hatással lesz a Big Data a városállam társadalmára, gazdaságára, üzleti életére?
„Más forrásokkal ellentétben, az adatot nem fogyasztjuk el használat közben. Pont fordítva: minél többet használjuk, minél gyakrabban megosztjuk, annál értékesebb. Adatok és adatelemzés alapozzák meg, hogy egyre intelligensebb nemzetté fejlődünk, használatuk célja az állampolgárok életminőségének javítása”, nyilatkozta bő fél éve Prabir Sen, Szingapúr épp akkor kinevezett vezető adattudósa.

Steve Leonard, a helyi Infokom Fejlesztési Hatóság (IDA) igazgatója szerint az „intelligens adatelemzés” szolgáltatja a legfontosabb problémák, például az egészségügy kezeléséhez nélkülözhetetlen ismeretanyagot. Releváns információk kigyűjtése és pontos értelmezése döntő fontosságú működő üzleti megoldások tervezéséhez.

A főszereplők
A két vélemény tökéletesen rímel az IDA tavaly bejelentett kezdeményezéseire a közös bigdata-elemzőközpont a tároló-, virtualizáció-, felhő- és információbiztonsági megoldásairól ismert multinacionális EMC-vel, innovációs központ a Palo Alto Networks-szel stb.

A szakterület meghatározó külföldi szereplői közül a Palantir és a Spire markáns jelenléte ösztönző hatással lehet az egyébként is dinamikusan növekvő helyi internetes startup-ökoszisztémára. A japán e-kereskedelmi óriás Rakuten a vásárlók profilírozását és a célzott marketinget támogató fogyasztáselemző-laboratóriumot alapított Szingapúrban, az ellátáslánc-tervezésre, kockázatkezelésre és üzleti előrejelzésekre összpontosító Deloitte, a nemzeti, elektronikus, egészségügyi nyilvántartás feldolgozásában társpartner Accenture, valamint a Institute of High Performance Computinggal (a „szuperkomputeres” intézettel) együttműködő Rolls-Royce szintén komolyan érintett a szakterületi beruházásokban.

Az eGov2015 program keretében az IDA létrehozott egy nyilvános portált is, ahol 60-nál több kormányügynökség, köztük a Szárazföldi Közlekedési Hatóság és a Munkaügyi Minisztérium 8700 nem szenzitív adatsora/gyűjteménye érhető el, megkönnyítve cégek és magánszemélyek hozzáférését. Dolgozhatnak vele, a fejlesztők külön oldalon programozói interfészekkel írhatnak rá adatvizualizáló és más alkalmazásokat, kutatásokhoz használhatják.

Utópia?
A kezdeményezések deklarált célja, hogy a virágzó délkelet-ázsiai városállam, a földkerekség több felmérésben kimutatott „legbehálózottabb” városa, a big data vezető ázsiai csomópontjává (hubjává), tágabb értelemben „globális ict-fővárossá” fejlődjön. Az alapok és a lehetőségek adottak: az állam és a magánszféra minden lehetőséget megteremt, Szingapúr a világ tíz legnyitottabb, legversenyképesebb és leginnovatívabb gazdaságának egyike, adattárolási és kezelési szempontból egyaránt biztonságos a környezet.

Felmérések alapján a hat (analitikai szolgáltatások, bankok, kommunikációs technológiák, biztosítás, gyógyszeripar, olaj és gáz) kulcsfontosságú szektorban dolgozó adatelemzők száma az összesen 7700 munkahelyet eredményező – évi 3,8 százalékkal növekszik 2010 és 2015 között, és 2017-ig további 2500 szakember várható. Az adattudomány évi 7,8–13,3 milliárd dollár többletet generálhat az ország gazdaságának.

A technikai tudás és szakterület ismerete mellett a kulturális kontextus szintén fontos szerepet játszik az analitika hatékony alkalmazásában, a „megérzések” piaci hasznosításában. A multikulturális hagyományairól, állandóan csúcson pörgő üzleti életéről és gigászi bevásárlóközpontjairól ismert Szingapúr ezért is ideális terep termékek és szolgáltatások big data alapú feltérképezésére.

Disztópia?
Az IDA és a Szingapúri Számítógép Társaság (SCS) nyílt és ingyenes havi találkozókat szervez a témakörben, amelyeken vállalkozók, befektetők, kutatók, fejlesztők, adatelemzők és -szakértők, üzleti felhasználók mutatják be legfrissebb eredményeiket, termékeiket, vitatják meg elképzeléseiket. Júliusban az egyik előadó megjegyezte, hogy a big data szakszerű használatával olvasni tudnak a fogyasztók elméjében.

Pontosan ez az „elmében olvasás” a terület legnagyobb potenciális veszélye. Az elektronikus útdíj-rendszerhez frissen bevezetett műholdas helyazonosítás, az egész városállam bekamerázása és a kapcsolódó „intelligens megfigyeléstechnológia-beruházások (például arcfelismerés), közösségi hálózatok adatainak feldolgozása, illetve ezek együttes használata a közjó mellett más célokat is szolgálhat; disztópia jöhet big data utópia helyett. (Nagyon úgy néz ki, hogy a globális népesség túlnyomó többségét egyáltalán nem érdekli, hogy az életét vásárlási előnyök nyújtása fejében tágra nyitja bárki előtt, aki „kéri”. Ameddig ez így van, addig a big data trend töretlenül folytatódhat. – IT Business szerk.) ”

Forrás:
Big data utópia; Kömlődi Ferenc; IT Business; 2014. november 9.
Lásd még: Info-communications Development Authority of Singapore (IDA)
IDA International
eGov2015 Masterplan (2011-2015); Info-communications Development Authority of Singapore (IDA)
Singapore Government’s first Chief Data Scientist Prabir Sen on his new role and goals; Kelly Ng; Asia Pacific FutureGov; 2014. augusztus 15.

A bejegyzés kategóriája: gazdaság, Internet, közigazgatás:külföldön, közigazgatási informatika, társadalom
Kiemelt szavak: , , , , , , , , , , .
Közvetlen link.